Az úgynevezett wrongful trading, a cégvezetők felelősségének rögzítése új jogintézmény lesz. Alapja az a leendő társasági jogi rendelkezés, amely előírja, hogy a fizetésképtelen cég vezető tisztségviselői ügyvezetési feladataikat a hitelezői érdekek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni, törekedve arra, hogy ez utóbbiak veszteségét minimalizálják. Ha nem így járnak el, és a társaság utóbb csődbe megy, akkor – a csődtörvény új rendelkezései szerint – magánvagyonukkal is helyt kell állniuk a hitelezőkkel szemben. Amennyiben a bíróság megállapítja felelősségüket, ítéletében meghatározza az általuk fizetendő pénzösszeget is. Ez pedig a felszámolás körébe tartozó vagyont növeli, hozzájárulván a hitelező igények teljesítéséhez. A gyakorlatban sokszor nem a vezető tisztségviselő viszi a társaság ügyeit, így a javaslat annak a felelősségét írja elő, aki az adott időszakban ténylegesen meghatározta a cég vezetését.
A hatályos csődtörvényben a zálogjogosult hitelezőt a zálogtárgy értékesítéséből befolyt öszszeg fele illeti meg. Ez – sok szakember szerint – aránytalanul korlátozza a zálogjogosult hitelező helyzetét, hiszen a dologi hitelbiztosíték éppen arra szolgálna, hogy az adós fizetésképtelensége, felszámolása esetén a többi hitelezőnél kedvezőbb pozíciót teremtsen számára. Mások – előretekintve egy új, a reorganizációra is gondot fordító csődtörvényre – úgy vélik: ez a bizonyos ötven százalék is sok lehet, mert ha azt a jogosult megkaphatja, akkor már aligha szavaz a tönkrement cég bizonytalan kimenetelű újjászervezésére.
A javaslat ősszel az új társasági és cégtörvény tervezetével egy-idejűleg kerül a kormány elé.
Áremelést hoz a visszaváltási rendszer: az 50 forintos betétdíjnál nagyobb mértékben drágulhatnak az italok
A 24.hu egybegyűjtötte, hogy a gyártóknak és a kereskedőknek, így közvetve majd a vásárlóknak milyen pluszköltségekkel szükséges számolniuk a kötelező visszaváltási rendszer bevezetése után.
