Nem csak a magyar befektetők kedvelik a biztonságos, fix megtérülést biztosító befektetéseket, ezek a konstrukciók Nyugat-Európában is egyre nagyobb teret hódítanak. A hazai piacon viszont még nagyobb érték manapság a kiszámíthatóság, különösen egy olyan év után, mint amilyen a tavalyi volt, amikor a kötvénybefektetéseken negatív hozamot lehetett elérni, és a befektetési alapokból több, mint 100 milliárd forintot vontak ki a befektetők. Az alapkezelők mégis lassan merészkednek a garantált hozamú alapok piacára, holott ez számukra és az ügyfelek számára is kedvezőnek tűnik: az előbbiek friss tőkét, az utóbbiak biztosítékot nyernek.
Alapos várakozások
A kiemelkedően rossz tavalyi év után idén stabilabb növekedésre és jobb hozamokra számítanak általában az alapkezelők. Miszori István, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója szerdai tájékoztatóján úgy fogalmazott, a kötvényalapokban legalább 10-12 százalékos megtérülésre számíthatnak a jegytulajdonosok, de egy drasztikusabb hozamcsökkenés esetén a 20 százalék fölötti hozam sem irreális. Miután a tőzsdei kilátások is inkább pozitívak, a részvényalapok is jól teljesíthetnek az év egészében, azonban az ingatlanalapok eddigi meredek növekedése vélhetően lelassul. Ami a termékpaletta bővülését illeti: várható, hogy az uniós csatlakozással több nemzetközi alapkezelő terméke itthon is megjelenik, és a biztonságra törekvő befektetők igényéhez igazodva a garantált alapok elterjedése is küszöbön van.
A kötvény- és pénzpiaci alapok voltak a tavalyi év fekete bárányai, miattuk hagyták el a piacot a befektetők, innen vonták ki a legtöbb pénzt, belőlük ábrándultak ki a leginkább. Ám miközben a mostani magas kamatszintek igen gyenge múltbeli hozamadatokat eredményeznek, nagy lehetőséget rejtenek magukban a jövőre nézve. Most olcsón lehet kötvényekhez jutni, és ha innentől kezdve már csak lefelé mennek a kamatok, és csökkennek az állampapírpiaci hozamszintek is, akkor nyerésre fordulhatnak a kötvényes portfóliók, és éves távlatban akár 20 százaléknál magasabb hozamra számíthatnak a befektetők – legalábbis ezt remélik a K&H Alapkezelőnél, ahol a hagyományokat folytatva újabb hozamgaranciás alapokat indítanak a napokban.
A hozamgaranciás konstrukciók a hazai piacon gyakorlatilag e társaság köré csoportosulnak, rajta kívül eddig csak az OTP (zárt körben), és a CA-IB indított ilyen alapot útjára. A K&H viszont rákapott a garanciás alapokra, a 2002 nyara óta bevezetett három hasonló konstrukció után most két újabb fix hozamú befektetés van készülőben. Az egyik a forintban, a másik a devizában megtakarítókat célozza meg, és legalább az inflációt illetve az alternatív befektetési formákat igyekszik túlteljesíteni.
Mint minden ilyen alap, ezek is zárt végű formában működnek, így a jegyzési periódusnak a szokásosnál nagyobb jelentősége van. Ezt követően ugyanis már nem lehet beszállni vagy kiszállni, legfeljebb a tőzsdén keresztül (az aktuális árfolyamon) lehet adni-venni a befektetési jegyeket, de a garancia csak lejáratkor jár. A hároméves futamidő végén a K&H Fix Plusz Extra névre hallgató forintos alap várhatóan minimum 21-25 százalékos garantált hozammal tudja megfejelni a befektetett tőkét (a garancia pontos mértéke csak a jegyzés előtti napon véglegesedik), de ha a főbb nemzetközi indexkosár (a S&P500, FTSE100, EuroStoxx50, Nikkei) jól teljesít, akkor akár 50 százalékos is lehet az elérhető hozam maximuma. Ennek érdekében – az ilyen alapoktól megszokott módon – 85-98 százalékban bankbetétbe helyezi az alapkezelő az összegyűjtött tőkét (a minimális fix hozam biztosítása érdekében), a fennmaradó összegből pedig részvényindex-opciókat vásárol.
Jegyzési “kisokos”
A K&H új hozamgaranciás alapjait január 28-ától legkésőbb február 26-ig lehet jegyezni. A hozamigéretet a jegyzés első napján hirdeti ki az alapkezelő. Az alapok futamideje március 4-én indul, és a forintos alap esetén 2007. március 2-ig, a devizaalapnál 2006. március 3-ig tart, a hozamfizetésre ezt követően két héten belül kerül sor. A minimálisan jegyezhető mennyiség a K&H fix plusz extra alapnál 200 ezer forint (a jegyek névértéke 10 ezer forint), a K&H euró fix esetében pedig 500 euró (legalább öt darab jegy). A forintos befektetésnél a jegyzés diszkont áron történik (várhatóan 9 százalékos kamat figyelembe vételével), és mindkét alap jegyzését korábban lezárhatja az alapkezelő, amennyiben a várt néhány milliárdos össztőke összejön és a piaci környezetben drasztikus fordulat következne be.
Akinek szabad devizája van, de ódzkodik a közvetlen devizapiaci tranzakcióktól, visszariad a dollár és az euró hektikus játékától, az devizaalapokban is gondolkodhat. Nemzetközi kötvény és –részvény alapok jegyeit a hazai alapkezelők szinte mindegyikénél lehet vásárolni (teljesítményükről az oldalunkon elérhető hozamkalkulátorral is tákékozódhat). Akinek azonban legalább két évre leköthető eurója van, és még garanciát is szeretne kapni a megtérülésre, az a K&H euró fix alapból is bevásárolhat, amely a magyar piacon az első fix hozamú eurós konstrukció. Az alapkezelő mostani számításai szerint a futamidő végén 8,16 (évi 4) százalékos hozamot fizet majd a befektetőknek, szemben a banki betéteken elérhető 0-2 százalékos éves euró kamattal.
A tőke és a hozam kifizetése euróban és forintban is történhet, attól függően, hogy lejáratkor mennyire lesz erős vagy gyenge a forint. Ha az alap indulásakor például 265 forint lesz az euró áfolyama (az MNB középárfolyamán), akkor ehhez képest (várhatóan) 10 százalékot gyengülhet még a forint annak érdekében, hogy a kifizetés euróban történjen. Következésképpen, ha a 291 forintos szintnél erősebb lesz 2006 márciusában a forint, akkor euróban, ha ennél gyengébb, akkor forintban kapják vissza pénzüket a befektetők. (A „feltételes” átváltási árfolyamhoz használt százalékos tényezőt a jegyzés első napján határozzák meg.)
Miszori István, a K&H Alapkezelő vezérigazgatója mindenesetre stabil vagy erősödő forintra számít kétéves távlatban, ami az euróban történő kifizetést valószínűsíti. Ha mégis tovább gyengül a forint, és 2006 tavaszán 291 forintnál is többet kellene adnunk egy euróért, akkor is durván 18 százalékos forinthozamot hoz majd az alap a befektetőknek – teszi hozzá – hiszen a tíz százalékos euróerősödést tetézi majd a 8 százalék körüli fix hozam.
