Üzleti tippek

Kis- és középvállalkozás-fejlesztési koncepció

admin

2003. 01. 08. 00:00

Vége a támogatásdömpingnek – derül ki a lapzártánk után a kormány elé kerülő kis-, és középvállalkozások fejlesztésének középtávú koncepciójából.

A Széchenyi Tervben meghirdetett csaknem 50 pályázat helyett idén legfeljebb tizenhatot hirdetnek meg. A tervezet szerint azonban a mikro-, kis- és középvállalkozásoknak szánt források több mint 4 milliárd forinttal bővülnek a tavalyi 16 milliárd forinthoz képest. A konkrét pályázatokról egyelőre még nem sokat tudni, elképzelhető, hogy azok csak a jövő elején kapnak nyilvánosságot, ám a középtávra érvényes pályázati célok alapelveit már meghirdette a Gazdasági és Közlekedési Minisztérium (GKM). A kormány kis- és középvállalkozásokat fejlesztő koncepcióját összehangolják a Nemzeti Fejlesztési Terv célkitűzéseivel is, valamint közelítik az Európai Unió előírásaihoz, hogy ezáltal lehetőség nyíljon a Strukturális Alapok pénzeinek befogadására.

Széchenyi Terv
A kormány az állam által rendelkezésre bocsátott források hatékonyabb felhasználása érdekében a kis- és középvállalati támogatási rendszer egyes elemeit, így a Széchenyi Terv keretében működő pályázatokat is célzottabbá, összehangoltabbá tenné, egységes fejlesztési programmá alakítaná át. Ez az eszköztár magában foglalja az EU-felkészítést segítő állami támogatásokat, a vállalkozások pénzügyi és tőkepiaci szolgáltatásokhoz történő hozzájutását segítő különböző hitel-garancia és tőkebefektetési konstrukciókat, valamint megújult tartalommal és formában a korábbi Széchenyi Terv pályázat vissza nem térítendő támogatásait is. Az ily módon kiteljesedő vállalkozásfejlesztési koncepció az elképzelések szerint a Széchenyi Vállalkozásfejlesztési Program nevet kapja. A programon belül csak néhány pályázatot írnak ki, amelyekre fix összeget terveznek szétosztani. A Széchenyi kártyához hasonló speciális hitelkonstrukciók és kamattámogatási formák bevezetése mellett a kockázati tőke nagyobb szerepvállalását is segítik majd.

Állami helyett piaci finanszírozás
A jelenlegi vállalkozástámogatási rendszerek sajátossága, hogy abban domináns szerepe van a Széchenyi Terv keretében pályázati formában nyújtott, vissza nem térítendő támogatásoknak, vagyis az állam visszafizetési kötelezettség nélküli pénzforrást biztosít. A minisztérium szakértőinek megállapítása szerint azonban a vissza nem térítendő támogatások túlzott szerepe rontja a piaci eszközök működésének hatásfokát. A vállalkozások annak érdekében, hogy megfeleljenek a pályázati céloknak, művi, és sok esetben nem is szükséges fejlesztéseket valósítanak meg. Az állam túlzott szerepvállalása miatt pedig háttérbe szorulnak azok az eszközök, amelyek segítik a vállalkozásokat a piaci feltételek mellett nyújtott szolgáltatások ügyfeleivé válni. Mindez azt jelenti, hogy a támogatási formákon belül növelni szükséges a visszatérítendő támogatások arányát. A vállalkozóknak nem segélyekre van szükségük, hanem a piaci folyamatokat kevésbé torzító, célzott támogatásokra – hangsúlyozzák a minisztérium illetékesei. Az államnak ott kell beavatkoznia, ahol ezzel növeli a vállalkozások versenyképességét és túlélési esélyeit.
A GKM felmérései azt mutatják, hogy az eddig megtett állami forrásokból finanszírozott intézkedések nem enyhítettek a kis-és középvállalkozói szektor növekedését gátló problémákon, versenyképességük növekedésében stratégia jellegű áttörés nem következett be. A minisztérium szerint a jövőben az állami támogatás helyét fokozatosan a piac, az állam szerepvállalását a privát finanszírozásnak kell átvennie. Ezzel párhuzamosan a közvetlen pénzügyi támogatások szerepének fokozatos mérséklését tűzik ki célul. A tervezet szerint óriási jelentősége lehetne a hazai hitelpiacon a vállalkozásminősítő rendszer (rating) bevezetésének, amelynek segítségével a bankok a vállalkozásokról hiteles információkat kaphatnának egy független minősítő cégtől.

Vállalkozásfejlesztés
Mind e mellett magukat a vállalkozásokat is képessé kell tenni arra, hogy a csatlakozás utáni versenyhelyzetben megállják a helyüket. Ez a koncepció másik hangsúlyos súlypontja. Az EU-csatlakozásra való felkészítés kulcsát a kormányzat a kevésbé elaprózódott vállalatszerkezetben látja. A magyar vállalkozások ugyanis egyszerűen túl kicsik ahhoz, hogy versenyezni tudjanak. A vállalategyesülést, a vállalkozások méretnagyságának növekedését a társasági törvény, az adózási, elszámolási szabályok módosításával lehetne elérni – derül ki a tervezetből.
A felzárkózás érdekében nem új vállalkozások indítása, hanem a már működő vállalkozások megerősödése a cél. Ez új elem a kisvállalkozás-fejlesztési politikában, amelyben eddig a veszteséges, súlyos problémákkal küszködő vállalkozások felzárkóztatása volt a cél. Ennek megfelelően képezni is kell a vállalkozásokat, azaz korszerű vállalatirányítási, vállalkozásszervezési, logisztikai ismeretek elsajátítására kell helyezni a hangsúlyt.

Nemzeti Fejlesztési Terv
Magyarország 2004. május 1-én csatlakozik az Európai Unióhoz, és ezt követően jogosulttá válik az EU Strukturális és Kohéziós Alapjainak támogatására. Ezeknek az alapoknak az az elsődleges célja, hogy segítsék a tagállamok, valamint régióik közötti fejlettségi különbségek csökkentését. A Strukturális Alapokat azonban csak azon kevésbé fejlett régiókkal rendelkező tagállamok veheti igénybe, amelyek Nemzeti Fejlesztési Terv (NFT) keretében kidolgozzák és az Európai Bizottság elé terjesztik célkitűzéseiket. Kevésbé fejlett régiónak azok minősülnek, amelyeknél az egy főre eső GDP nem éri el EU átlagának 75 százalékát. Ez a dokumentum képezi az alapját a Bizottsággal folytatandó tárgyalásoknak, melyek eredményeként készül el a támogatások jogi keretét jelentő Közösségi Támogatási Keret (KTK). A Közösségi Támogatási Keret tartalmazza az EU és a magyar fél pénzügyi kötelezettség-vállalását arra, hogy 2004 és 2006 között a Strukturális Alapokból közösen finanszírozott egyes fejlesztési területekre milyen összeget fordítanak. Magyarország vállalta, hogy ez év végén benyújtja a Nemzeti Fejlesztési Tervet, amely alapján megkezdődhetnek a tárgyalások a közösségi támogatásokról, június végén pedig – ha minden jól megy – megnyílhat az ország számára a közösségi támogatási keret.

750 milliárd forint EU-támogatás
Az NFT-ben megjelölt célok alapján készülnek el a fejlesztési intézkedéseket tartalmazó ágazati és regionális Operatív Programok (OP). Ezek a gazdasági versenyképesség, a humánerőforrás-fejlesztés, környezetvédelem és infrastruktúra, agrár és vidékfejlesztés és regionális fejlesztési program területeket öleli fel. A dokumentumban igazolni kell azt is, hogy az Operatív Programokban megjelenő intézkedések valóban hozzájárulnak a NFT-ben megjelölt társadalmi-gazdasági célok eléréséhez. Az intézkedések végrehajtásának ellenőrzésére hatékony monitoring-rendszert kell felállítani, amely egyúttal a folyamatos társadalmi kontrollt is biztosítja.
Az előzetes számítások alapján 2004 és 2006 között az Európai Unió várhatóan közel 500 milliárd forint támogatást nyújt az NFT végrehajtásához a Strukturális Alapokból, amit hazai állami, önkormányzati és magán finanszírozási források egészítenek ki. A magyar célkitűzések megvalósításához a Strukturális Alapok által támogatott Operatív Programok mellett a Kohéziós Alapból finanszírozott nagyméretű közlekedési és környezetvédelmi infrastrukturális projektek is hozzájárulnak, ezek várható összege a három évre 250 Mrd Ft. Így összesen, a hazai finanszírozással együtt 1100–1600 Mrd Ft fejlesztés valósulhat meg.
A Nemzeti Fejlesztési Tervben szereplő fejlesztések előkészítésének és megvalósításának sikere nagymértékben függ attól, hogy a rendelkezésre álló támogatási keretet az ország teljes egészében fel tudja-e majd használni fejlesztési elképzeléseinek megvalósításához.

Kis- és középvállalkozások fejlesztése
A gazdaságélénkítő operatív programon belül kap helyet a kis- és középvállalkozások fejlesztése. A dokumentum megállapítja, hogy a tőkehiány és a korszerű menedzsment ismeretek hiánya miatt a szektor termelékenysége messze elmarad a nagyvállalatokétól. E vállalati körnek segítségre van szüksége ahhoz, hogy a multinacionális nagyvállalatok beszállítóivá válhassanak. A vállalkozások műszaki-technológiai színvonalának emelését szolgálja az elavult géppark lecserélése korszerű, az EU szabványainak is megfelelő eszközökre. Erőfeszítéseket kell tenni a kis- és középvállalkozások üzleti szolgáltatásokhoz (pl. információhoz, tanácsadáshoz), valamint pénzügyi szolgáltatásokhoz (hitelhez, tőkéhez) jutásának megkönnyítéséért. A szakmailag jól képzett, gyakorlott és alkalmazkodni képes munkaerő biztosítását és a vállalkozói készségek fejlesztését támogatja a munkaerőpiac igényeihez igazodó felnőttképzési rendszer kialakítása és a képzési programok megvalósítása. Az önfoglalkoztatóvá válást az új vállalkozók számára nyújtott anyagi vagy más jellegű támogatásokkal, valamint tájékoztatással, képzéssel kell ösztönözni.

vissza a címlapra

Ajánlott videó mutasd mind

Fotó: Vadnai Szabolcs/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.