A bankok legtöbbször a „kisvállalatiság” kategóriáját különbözően értékelik, a legtöbb esetben az éves árbevételi kategória alapján húzzák meg a határt a mikro- a kis- és a középvállalatok között. Az adott banknál alkalmazott szegmentálást minden esetben célszerű figyelembe venni, ugyanis ezen előfeltételeken dől el, hogy vállalatunk milyen típusú kiszolgálásban részesül: van-e személyre szabott kapcsolattartó, akihez minden esetben kérdéssel fordulhatunk, vagy csupán telefonon, az úgynevezett call centeren keresztül személytelenül folyik a kommunikáció a bankkal. Igaz, bizonyos információk, így például a számlaegyenleg lekérdezése a bankok többségében csak ezen az úton érhető el, hiszen ehhez nem szükséges kapcsolattartó.
Tovább a kamattáblához >>
Tovább a hitelfelvételi kritériumok táblához >>
Szélesedő termékpaletta
A kis- és középvállalatokat finanszírozó bankok egy kiválasztott körének ajánlatait és kondícióit táblázataink foglalják össze. Megfigyelhető az a tendencia, hogy a bankok a termékpaletta tekintetében hasonló konstrukciókat kínálnak már, mint a nagyvállalatoknak. Sőt vannak olyan speciális hiteltermékek, pl. a jelzáloghitelek, készpénzfedezetes vagy értékpapírfedezet mellett nyújtott hitelek, amelyeket kifejezetten a kisvállalatoknak dolgoztak ki, így a hitel kockázatát a pénzintézetek részben függetlenítették az adott vállalkozás működési kockázatától, mivel a hitel fedezete a vagyontárgyakban, likvid ingatlanokban testesül meg. A termékpaletta kiszélesítése egyben a hosszabb lejáratú, támogatott források elérését is lehetővé teszi: a beruházási hitelekkel olcsóbban, hosszabb távon a beruházás megtérülési idejéhez igazodva találhatunk forrást. A garanciák kiadásával elsősorban a tendereken és egyéb támogatások, valamint pályázatok elnyerése esetén a bankok most már kezességet vállalnak.
Gyors hitelbírálat
A kis- és középvállalkozói kör jól kiválasztott gazdasági mutatóinak standardizált vizsgálati módszerekkel történő elemzése azt eredményezte, hogy az utóbbi években e vállalati kör hitelbírálata is jelentősen felgyorsult. Kifejezetten ennek a gazdálkodói körnek dolgozták ki a bankok a kis- és középvállalkozói ügyfél-minősítési rendszerüket, amellyel elemzik az adott vállalkozás gazdasági múltját. Az értékelés eredményeként megszülető minősítés egyértelműen meghatározza az adott vállalat finanszírozhatóságát, illetve a nyújtott hitel kockázati felárát. Egyes bankok már abban is különbséget tesznek a minősítés meghatározása esetén, hogy figyelembe veszik az adott ágazatra pontosan milyen mutatók jellemzőek, és az ágazatra vetítik az adott vállalkozás teljesítményét.
A hitelbírálat a legtöbb esetben – ahogyan ezt a bankok egy része eladási érveiben is szerepelteti – kevesebb mint egy hét, így viszonylag gyorsan kapnak a kisvállalatok információt azzal kapcsolatban, hogy vajon finanszírozható-e a gazdasági tevékenységük vagy sem. Az egyszerűsített hitelbírálat nemcsak a kisvállalatok érdekében jött létre, hanem azért is, mert a bankok is sokkal gyorsabban átlátják a vállalkozások tevékenységét, illetve figyelembe veszik azt, hogy a kis- és középvállalatok esetében a mérleg és eredménykimutatásokat a nagyvállalatokhoz képest másként kell értékelni. Nem szabad azonban elfelejteni, hogy a gyors hitelbírálat nem azt jelenti, hogy ilyen rövid idő alatt a kérelmező hozzá is juthat pénzéhez. Hátravan még a szerződéskötés és csak ezt követően rendelkezhet a hitel felett.
Igényelt fedezetek
Az elfogadott fedezetek spektruma pontosan a kisvállalatok tevékenységének színessége miatt nagyon sokféle lehet, sőt a legtöbbször többfajta fedezetet is kérnek a bankok. A vállalatok gyakran még mindig úgy találják, hogy a kért fedezetek túlzott mértékűek, hiszen a kért hitelösszeg értéket legtöbbször meghaladják. A kért fedezetek összértéke egyrészt függ az igényelt hitel típusától, az adott vállalkozás minősítésétől, illetve a felajánlott fedezet típusától és piaci értékétől is. A bankok természetesen a leginkább likvid eszközöket tekintik előnyös fedezetnek, ezeket általában nagyobb súllyal is számítják be a hitel értékébe. A hitelösszegnél nagyobb fedezetek bekérése egyértelműen azt mutatja, hogy a kis- és középvállalatok finanszírozásában rejlő kockázatok még mindig sokkal magasabbak, mint a nagyvállalatok finanszírozása.
Természetesen a klasszikus – nemcsak a fedezeti alapú – hiteligénylés során a vállalkozással kapcsolatban dokumentációk benyújtását kérik a bankok. A dokumentáció legtöbbször a számlanyitáshoz szükséges alapdokumentumokon túlmenően kiterjed arra is, hogy az adott vállalkozás bizonyítsa, hogy semmilyen köztartozása nincsen, vagyis eleget tesz a gazdálkodói kötelességének. A hiteligénylés során legtöbbször üzleti terveket is be kell mutatni, hogy a bank biztosítva lássa: a vállalkozás képes visszafizetni a hitelt. Nem szabad ugyanis elfelejteni azt a tényt, hogy a bank számára nem a fedezet a lényeg, hanem az, hogy a hitelfelvevő cég a működése során vissza tudja fizetni a felvett hitelt és kamatait.
Személyes kapcsolat
Az elemzett bankok körét azért választottuk, mert vagy tradicionális szereplők a kis- és középvállalati piacon, mint például az OTP Bank, vagy néhány éve léptek erre a területre, mint a Citibank. A keretfeltételek, illetve a kínált termékpaletta mellett érdemes további szempontokat is érvényesíteni a döntésben, ha bankot keresünk finanszírozási célból, így például, hogy rendelkezik-e lízing társvállalattal, lakossági üzletággal, esetleg brókercéggel. Az árak mellett célszerű azt is figyelembe venni, hogy valóban van-e olyan személyes kapcsolattartó, aki a tanácsadóként is kezdeményezően lép fel vállalkozásunk érdekében. Célszerű feltérképezni azt, hogy az adott banknál milyen kamattámogatásos konstrukciókat lehet igénybe venni, esetleg az EU által támogatott valamelyik, vállalkozásunknak fontos program, pályázat elérhető-e a kiszemelt pénzintézetnél.
A bankpiaci változásokat elemezve valószínűsíthető, hogy amennyiben a makrogazdasági mutatók a jövőben is kedvezően alakulnak, akkor a bankok a felsorolt termékkörrel nemcsak a kisvállalatoknak, hanem a mikrovállalati kör aktív finanszírozóivá is válhatnak. Ez elsősorban attól függ, hogy a bank számára mennyire gazdaságos ez a tevékenység – hiszen a bank a betétesek pénzével gazdálkodik, ezért a biztonságra kell törekednie –, milyen állami garanciákat lehet bevonni, illetve milyen makro- és mikrogazdasági információk állnak rendelkezésre erről a gazdálkodói körről. A termékek és szolgáltatások esetében – szemben a nagyvállalatok körében letisztult termékpalettához képest – a kisvállalatok esetében mindenképpen várhatóak fejlesztések, ehhez hozzájárul az Európai Unióhoz való csatlakozás és egyéb pályázati úton elnyerhető forrásokkal kapcsolatos szolgáltatások elérése.
