Elért eredmények
• A Unicbank – mai nevén Raiffeisen Bank – létrehozása és eredményes működtetése
• Az Euromoney az általa vezetett pénzintézetet többször is Magyarország legjobb bankjának választotta
• Eredményes nyitás a lakossági piac felé
Alázat a bankszakma iránt és hit a teljesítményben – így foglalja össze szakmai filozófiáját Felcsuti Péter, a Raiffeisen Bank vezérigazgatója, akinek nem is kell mást mutatnia mindennek alátámasztására, mint a saját életpályáját. Az 51 éves szakember ugyanis mostanra “az abszolút bankár” lett, akiről egyesek szerint egy konzervatív brit pénzember portréját is meg lehetne festeni.
A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetének diplomáját itthon a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem pénzügyi tanszékének szakközgazdászi doktorátusával egészítette ki, majd belépett a nagybetűs Bankba, ahonnan azóta sem tette ki a lábát. 1973-tól több mint másfél évtizedet húzott le a jegybankban a devizagazdálkodási területen, előbb a KGST, majd 1979-től Dél-Amerika, a Közel-Kelet és a Távol-Kelet pénzügyeivel foglalkozott. Egészen a főosztályvezető-helyettesi pozícióig vitte; megismerkedett a szindikált kölcsönök vagy éppen az exportfinanszírozási ügyletek rejtelmeivel, s maga is részt vett a Citibank, valamint a Unicbank létrehozásával kapcsolatos munkálatokban. Természetes választás volt a külföldi tulajdonosok számára, amikor 1989-ben előbb a Citibank ügyvezetője, majd néhány hónapra rá a Unicbank, mai nevén a Raiffeisen vezérigazgatójának hívták. Utóbbi élén azóta is töretlenül őrzi a posztját, amit a hazai bankszektorban rajta kívül nem sokan mondhatnak el magukról. Felcsuti Péter irányítása alatt a pénzintézet gyakorlatilag a megalakulása óta jövedelmezően működik és mutatóival általában a bankszektor élmezőnyében szerepel. Teljesítményét a tekintélyes Euromoney is elismerte, több ízben is Magyarország legjobb bankjaként minősítve a pénzintézetet.
A teljesítmény értékeléséhez azonban az is hozzátartozik, hogy a Raiffeisen egészen a legutóbbi évekig lényegében vállalati bankként működött, távol tartva magát a rázós hazai lakossági piactól. A vezérigazgató konzervatív alapállásából következően először a pénzintézet alapüzletágát kívánta fejleszteni, s csak tavaly nyitott az univerzalitás irányába. Ezt egyik lapnyilatkozatában azzal indokolta, hogy a bank eredeti piacán, a vállalati, önkormányzati szektorban a növekedési lehetőségek sokkal kisebbek lettek és apadt az üzletág nyereségessége is. Megfogalmazása szerint tehát az a veszély fenyegetett, hogy lefelé szűkülő spirálba kerülnek.
Éppen ezért tekinti Felcsuti Péter vízválasztónak a tavalyi évet, hiszen 1999-ben kezdték meg az univerzális bankcsoport kiépítését, s az alapvetően sikeres vállalati üzletágban elért pozícióik megtartásával nyitást hirdettek a lakossági piac felé. “Ez nem csupán új ügyfélkört, új termékeket, új értékesítési csatornák kiépítését jelenti, de szervezeti-kulturális váltást is” – mondja a vezérigazgató, aki mindennek alapján úgy értékeli, hogy jó start volt a tavalyi év.
Miközben több mint 30 százalékkal bővült a mérlegfőösszeg és felfelé araszolgattak a piaci részesedéssel is, a nyereség szintén nőtt. A jövedelmezőségi helyzet pedig nem romlott, amit annál is inkább figyelemre méltónak tart a bank első embere, mert erre rendkívül intenzív és egyre erősödő piaci verseny közepette került sor. És hogy mi az eddigi sikerek titka? Felcsuti egyszerre tartja említésre méltónak a bank méretét, nemzetközi hátterét, piacismeretét, vezetőségét és a munkatársait, valamint ezen tényezők szerencsés összejátszását. A pénzintézet előtt álló legnagyobb kihívás szerinte a globalizáció, ami egyszerre jelenti a szektoron belüli verseny kiéleződését, az üzemi méretek növekedését és a szektoron kívüli konkurencia megjelenését.
