Pénzügy
Budapest, 2007. január 15.
Sokan váltják ki a gyógyszereiket január 15-én, mivel következő naptól a legtöbb gyógyszer ártámogatása csökken. A kép Budapesten a Korona gyógyszertárban készült.
MTI Fotó: Beliczay László

Súlyos milliárdokkal kellett többet költenünk gyógyszerre

A második Orbán-kormány első átfogó terveinek egyike a Széll Kálmán-terv volt. Ebben rögzítették, hogy 2011. évhez képest milyen módon kell évente cirka 100 milliárd forintokat megspórolni a gyógyszerkiadásoknál. Az adatok azonban azt mutatják, hogy a gyógyszertári forgalom töretlen növekedést mutat. A Policy Agenda elemzésében az elmúlt évtized változásait vizsgálta meg.
Korábban a témában:

A 2008-as gazdasági válság idején kb. 318 milliárd forintot költött az állam arra, hogy a betegek a gyógyszertárban olcsóbban juthassanak gyógyszerhez. Ehhez „hozzáadódott” 110 milliárd forint lakossági hozzájárulás. A második Orbán-kormány 2010 után azzal szembesült, hogy a kiadások két év alatt 38 milliárd forinttal nőttek. Ezért a Széll Kálmán-tervben már megtakarítást rendeltek el, és a 2011. évi 357 milliárd forint tényleges költés összegéhez képest 2012-ben 83 milliárd, 2013-ban és 2014-ben 120-120 milliárd forint megtakarítást terveztek.

A gyógyszerpiacon a lakosság 2010-ben 406 milliárd forint értékben vásárolt, és ennek 27 százaléka volt az állami támogatású gyógyszer. Az OECD adatai alapján 2010-ben a gyógyszerkiadások az egészségügyi költések egyharmadát (33%) jelentették Magyarországon. A Visegrádi-tagországok átlaga – Magyarországot nem számolva – ezzel szemben 24,6% volt.

Az egészségügyet vizsgálva az OECD adatai alapján az is látszik, hogy hazánkban 2010-ben az egészségügyi kiadások 67 százalékát fedezte az állam, míg a V3-aknál (Csehország, Lengyelország, Szlovákia) 75,6% volt ez az arány. Az adatok szerint tehát a magyar állam már akkor is „kikényszerítette” a lakosságból, hogy a pénztárcájába nyúljon, ha meg akar gyógyulni.

Az elmúlt években minimális változások sem történtek az állami támogatás mértékét tekintve. Bár jelentős forráskivonást hirdetett meg a kormány, de valójában nem csökkentette a gyógyszerkassza kiadási oldalát a Széll Kálmán-tervben meghirdetett mértékben. Olyannyira nem, hogy 2017-ben már 340 milliárd forintba került a járóbetegek gyógyszertámogatása. Ez az összeg 2008-hoz képet 22 milliárd forinttal magasabb, míg a 2011-es referencia évhez képest igazából minimálisan, 5 százalékkal alacsonyabb csak.

A lakosság rákényszerült arra, hogy ismét „mélyebben nyúljon bele a zsebébe”, hiszen 2011-hez képest 10 százalékkal nőttek a lakossági kiadások a támogatott gyógyszerpiacon.

A 2017 évi egészségügyi kiadások összességét vizsgálva pedig az látszik, hogy 2010-hez viszonyítva kissé csökkent az állami kiadások aránya (66,8%-ra), míg ezzel szemben a V3 országok 77,1 százalékra növelték ezt. Látszik tehát, hogy a közvetlen versenytársaink esetében a gazdasági bővülés lehetővé tette, hogy növekedjen az egészségügyben az állam szerepvállalása. Feltehetően ennek hatására jelentősen csökkent a gyógyszerre fordított kiadások aránya ezen országokban a teljes egészségügyi kiadásokon belül (21,4%-ra csökkent).

Mi történt?

Amennyiben csak a gyógyszerfinanszírozás pénzügyi részét nézzük, akkor az látszik, hogy az állam a második Orbán-kormány hivatalba lépéséhez képest (2010. év) tavaly 3 százalékkal kevesebbet költött a betegek térítési díjának csökkentésére. Ez idő alatt 23 százalékos infláció volt a KSH jelentések alapján a gyógyszereknél. Az adatok szerint tehát általában nőttek a gyógyszerek, gyógyászati cikkek árai, és eközben erre a célra az állam még kevesebbet is fordított. Ez két következménnyel járt:

  • Növekedtek a lakossági térítési díjak azon gyógyszereknél, amelyek támogatást kaptak. Ez 7 százalékos emelkedést jelentett, azaz 2017-ben 8 milliárd forinttal többet költöttek a rászorultak támogatott gyógyszerre, mint 2011-ben.
  • Megnőtt a nem támogatott gyógyszerekre elköltött összeg is. Ez 27 százalékos növekedéssel járt a vizsgált időszakban. Ez már 30 milliárd forintos terhet jelentett a lakosságnak, és a Policy Agenda becslései alapján ez jelentősen tovább növekszik ebben az évben.

A támogatott gyógyszerpiac sok szempontból nem szabályos piacnak számít. A támogatott gyógyszerek köre és mértéke nem a kereslet-kínálat szabályait követi, és nem is feltétlenül hatékonysági szempontokat. Ezért lehetséges az, hogy a „torz piaci működésnek” van egy olyan hozadéka, hogy a betegek elfordulnak a „támogatott” készítményektől, és inkább jobban kinyitják a pénztárcájukat, és drágábban vásárolnak.

Ez utóbbi folyamat társadalmi szempontból pedig azzal jár, hogy a tehetősebbek gyógyulási esélyei nőnek azok kárára, akik nem képesek „kilépni” a nem támogatott piacra. Ez egyértelműen a tehetős beteg-szegény beteg szétválasztást erősíti, állapítják meg.

Kiemelt kép: MTI Fotó: Beliczay László

Ajánlott videó mutasd mind

Ha kommentelni, beszélgetni, vitatkozni szeretnél, vagy csak megosztanád a véleményedet másokkal, a 24.hu Facebook-oldalán teheted meg. Ha bővebben olvasnál az okokról, itt találsz válaszokat.

A cikkhez ide kattintva szólhatsz hozzá.
16 July 2019, France (France), Straßburg: Ursula von der Leyen was delighted after the announcement of the election results in the plenary hall. Von der Leyen becomes the new President of the EU Commission. The heads of state and government of the EU had proposed the CDU politician as successor to EU Commission President Juncker. Photo: Michael Kappeler/dpa
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.