Pénzügy

Van, ami 10 százalék felett drágult tavaly óta

2017. októberben a fogyasztói árak átlagosan 2,2 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. Az elmúlt egy évben a legnagyobb mértékben a szeszes italok, dohányáruk, valamint az élelmiszerek ára nőtt – jelentette a KSH.

12 hónap alatt, 2016. októberhez viszonyítva: az élelmiszerek ára 3,3 százalékkal emelkedett, ezen belül a vaj, vajkrém 17,3, a sajt 8,1, a sertéshús 6,4, a kenyér 6,0, a kávé 5,6, a párizsi, kolbász 5,3, a tojás 4,6 százalékkal drágult. A baromfihús ára 12,8 százalékkal csökkent. A legnagyobb mértékben, átlagosan 6,8 százalékkal a szeszes italok, dohányáruk drágultak. A szolgáltatások ára 1,6, a háztartási energiáé 1,3, ez utóbbin belül a tűzifáé 11,6 százalékkal magasabb lett, míg az elektromos energia, vezetékes gáz és távfűtés ára nem változott.

Az egyéb cikkek (gyógyszerek, járműüzemanyagok, illetve lakással, háztartással és testápolással kapcsolatos, valamint kulturális cikkek) ára átlagosan 0,8, ezen belül a járműüzemanyagoké 1,3 százalékkal emelkedett. A ruházkodási cikkekért 0,3, a tartós fogyasztási cikkekért 0,1 százalékkal kellett többet fizetni.

1 hónap alatt, 2017. szeptemberhez viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,3 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára 0,5 százalékkal emelkedett, ezen belül a tojás 4,3, az idényáras élelmiszerek (burgonya, friss zöldség, gyümölcs) 2,5, a liszt 2,2, a vaj, vajkrém 1,8, a sajt 1,6, a tej 1,4 százalékkal drágult. A fogyasztási főcsoportok közül a legnagyobb mértékben, 1,7 százalékkal a ruházkodási cikkek ára nőtt, a szezonváltás miatt. A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 1,0 százalékkal emelkedett. A háztartási energia 0,4 százalékkal drágult, ezen belül a tűzifa 3,8 százalékkal. Az egyéb cikkek ára átlagosan 0,1 százalékkal lett magasabb. A tartós fogyasztási cikkek és a szolgáltatások ára egyaránt 0,1 százalékkal mérséklődött.

2017. január–októberben az előző év azonos időszakához képest a fogyasztói árak átlagosan 2,4 százalékkal emelkedtek.

Elemzők: csökkent az infláció növekedési üteme októberben

Csökkent a fogyasztói árak növekedésének üteme októberben; az MTI-nek nyilatkozó elemzők nem számítanak arra, hogy a Magyar Nemzeti Bank (MNB) középtávon szigorítja a monetáris kondíciókat.

Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője jelezte: az infláció mérséklődését elsősorban az üzemanyagárak alakulása befolyásolta. A szakértő idén éves átlagban 2,4 százalékos, jövőre 2,8 százalékos inflációra számít. Úgy vélte, az MNB középtávon várhatóan nem kényszerül a monetáris kondíciók szigorítására, 2019-ben azonban már tartósan elérhető a 3 százalékos inflációs cél.

Ürmössy Gergely, az Erste Bank vezető makrogazdasági elemzője közölte: az októberi adatok ismeretében felülvizsgálták inflációs előrejelzésüket. Az idei évre vonatkozó becslést 2,4-ről 2,3 százalékra, a 2018-as évre vonatkozót pedig 3,4-ről 3,2 százalékra csökkentették. Hozzátette, hogy ez nem írja felül az inflációs folyamatokról alkotott véleményüket, az idei utolsó negyedévben az infláció lassulása átmeneti lehet és jövőre folytatódhat az áremelkedés ütemének gyorsulása.

A CIB elemzése szerint is 2,3 százalék körül alakulhat az éves átlagos infláció. Jövőre a béremelkedések és ehhez kapcsolódóan a belső kereslet, illetve fogyasztás erősödése növekvő mértékben járulhat hozzá az infláció újbóli emelkedéséhez, az olajárak várható enyhe emelkedő trendje is ezt az irányt támogathatja. Ugyanakkor a 3 százalékos inflációs szint tartós átlépése még jövőre sem valószínű – közölték.

Kiemelt kép: Speciális bevásárlókocsi segítségével vásárol be egy kétgyermekes édesanya az Auchanban. MTI Fotó: Soós Lajos

Ajánlott videó

Olvasói sztorik