A Párbeszéd társelnöke olyan határozati javaslatot nyújtott be, amely felkérné a kormányt, hogy dolgozzon ki egy vagyonadó javaslatot, amely 1 százalékos adót vetne ki a 100 millió feletti vagyonra. (Nem lenne vagyonelem a ház, lakás, amelyben az adózó lakik, a mikrovállalkozás, ha mérlegfőösszege 100 millió forint alatt marad, és a tulajdonos részt vesz működtetésében.)
Vagyonnak számítana viszont minden hazai és külföldi ingóság (gépkocsi, jacht, ékszer, stb.) és ingatlan vagyon (lakás, föld, ház, külföldi nyaraló), műkincs, értékpapír, vagyoni értékű cégrész (cégformától függetlenül – kft is, külföldi cég is, többsoros tulajdonlás esetén arányosan a kapcsolódó cégek is), illetve természetesen a banki betét és a készpénz is.
A javaslat szerint a kormánynak egyebek mellett örökösödési, offshore-és földesúr-adóra is javaslatot kellene tennie, ráadásul el kellene törölnie a nagyvállalati adókedvezményeket, adóval kellene büntetnie a spekulatív pénzmozgásokat, az indoklás szerint azért, mert egyre nagyobbra nőttek mind a jövedelmi, mind a vagyoni egyenlőtlenségek.
A száz leggazdagabb magyar vagyona 2002 és 2016 között 632 milliárdról 2800 milliárdra nőtt, azaz több mint megnégyszereződött. Az emberek elsöprő többsége ezzel szemben nemhogy nem tapasztalt ilyen mértékű növekedést, de sokaknak még csökkent is a vagyonuk, a jövedelmük az elmúlt években.
Lex Mészáros?
Nagybirtokrendszer alakult ki, a nagybirtokosok nem adóznak földjük után, de óriási uniós támogatásokat kapnak.
Kialakult egy fényűzően élő új kaszt, egy nagybirtokosokból és nagyvállalkozókból álló új arisztokrácia, ahová a belépőt az utóbbi időben egyre gyakrabban politikai kapcsolatokkal váltják meg. A csillogó élet azonban kevesek osztályrésze. A bérből és fizetésből élők kiszolgáltatottsága és nyomorúsága egyre nő.
Szabó Tímea szerint az egyenlőtlenségek növekedése rombolja a társadalmi kohéziót, ezért kellene egy olyan méltányos vagyonadó, amely nem vet föl jogbizonytalanságot, teljesen átlátható, nem a tehetséget, szorgalmat adóztatja, nem azokat bünteti, akik mindent a maguk erejéből és “a saját lábukon állva” értek el.
Az állammal megbízási viszonyban lévő nagyjából ezer fős elit – a Párbeszéd társelnöke szerint – érdemtelen vagyonára, náluk az adó lehetőség arra, hogy valami visszaszedhető legyen abból, amit a közösségtől – jobbára jogtalanul – elvettek.
