Az év elején a legtöbb elemző még azt gondolta, 2016 lesz az az esztendő, amikor a háromból legalább két cég felminősíti Magyarországot a bóvliból, most viszont inkább kételyeiknek adnak hangot – számolt be róla a vg.hu.
Az általuk megkérdezett elemzők több olyan okot is mondtak, ami a bóvli megmaradáshoz vezethet, pl. a költségvetési lazítás (a korábban tervezett 1,7 százalékos helyett 2,4 százalékos hiány), a lassuló gazdaság (az első negyedévben mindössze 0,5 százalékos GDP-növekedés), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) alapítványaival kapcsolatos aggodalmak. is szerepet játszhatnak abban, hogy bóvliban maradhat az ország. A Citi elemzője Gártyán Eszter, a felsoroltak alapján úgy véli, az lenne a meglepetés, ha már most kikerülnénk a bóvliból.
A magyar fordulat következményeire először, május elején Török Zoltán , a Raiffeisen Bank vezető közgazdásza mutatott rá – emlékeztetett a lap. Az elemző azt mondta, hogy a korábbi évek kiszámítható politikája – miszerint a kormány folyamatosan csökkenti a költségvetési hiányt, és igyekszik kedvezőbb adósságpályát elérni – már a múlté.
Egyesek szerint nem tett jól az Eurostat korlátozó záradéka sem, amit a magyar költségvetési hiány és államadósság-adatok mellé tett – jelezve, nem tartja hitelesnek az adatokat.
