Pénzügy
bíróság (ítélet)

Forinthitelper – halasztottak a Raiffeisen Lízingnél

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2015. 01. 27. 13:13

A bíróság elutasította a felperes pénzintézet azon kérését, hogy az Európai Bírósághoz vagy az Alkotmánybírósághoz forduljon az üggyel kapcsolatban.

Korábban a témában:

Február 10-re halasztotta az elsőfokú ítélet kihirdetését kedden a Fővárosi Törvényszék a forinthitel-szerződések tisztességességével kapcsolatban a Raiffeisen Lízing Zrt. magyar állam ellen indított perében.

Az eddigi másik három perben (Erste, OTP, OTP Jelzáloghitelbank) szintén halasztott a bíróság. A forinthitelezők közül egyébként 26 pénzintézet indított pert. 

A törvényszék a Raiffeisen Lízing ügyében egyben elutasította a felperes pénzintézet kérelmét arra, hogy a bíróság forduljon az Európai Unió Bíróságához, valamint kezdeményezzen eljárást az Alkotmánybíróságnál.

Pró és kontra

A Raiffeisen Lízing azt kérte, hogy a bíróság állapítsa meg: a 2014. évi 38-as törvény alapján a forintalapú fogyasztói kölcsönszerződésében, illetve a deviza fogyasztói kölcsönszerződéseiben alkalmazott szerződéses kikötések tisztességesek, és ezért érvényesek.

Az alperes magyar állam a felperes keresetének elutasítását kérte a bíróságtól, mivel álláspontja szerint a szerződéses feltételek egyik időállapotukban sem feleltek meg a törvényi elveknek.

A felperes előadta: a Raiffeisen Eszközlízing jogutódjakánt is kíván igényt érvényesíteni, valamint kérte a bíróságtól, hogy ha adott szerződéses feltétel egy része érvényesnek tekinthető, akkor állapítson meg részleges érvénytelenséget.
A pénzintézet álláspontja szerint szakértői bizonyítás jogossága merülhet fel a ténylegesség és az arányosság elve esetében, így magánszakértői szakvéleményt csatolt és bizonyítási eljárás elrendelését kérte. A bíróság ezt az indítványt szükségtelenségre hivatkozva elutasította.

Az alperes magyar állam ellenkérelmében indítványozta: ha a bíróság úgy találja, hogy bármelyik elv nem felel meg a törvényi feltételeknek, a többi elvet már ne vizsgálja. Iratában a magyar állam jogi képviselője hivatkozott arra, hogy a rendkívül kis betűméret és sorköz önmagában is sérti az egyértelmű és érthető megfogalmazás elvét. Hozzátette: a különböző dokumentumokba szerkesztett egyoldalú módosításra vonatkozó szerződési feltételek sértik az átláthatóság elvét, ahogy az árazási elvek üzleti titoknak minősülése is.

Ez nem devizahitel

A felperes pénzintézet jogi képviselője a tárgyalás során részletesen kifejtette, miért indokolt, hogy a törvényszék az Alkotmánybírósághoz (Ab) forduljon. Felidézte, hogy az Ab tavalyi határozatából kiderül: a törvény olyan különleges eljárási rendet keletkeztet, amely alkotmányossági kételyeket ébreszt a jogkorlátozások miatt. Bár a törvény több ponton korlátoz alkotmányos jogokat, az Ab alkotmányosnak találta azt, tekintettel a devizaalapú hitelezés okozta komoly társadalmi problémára.

Ez a probléma a devizaalapú hitelezésből fakad, abból, hogy a fogyasztó árfolyamkockázatot visel – mondta a pénzintézet jogi képviselője, hozzátéve, hogy a jelen perben ilyen probléma nem merült fel, nincs szó árfolyamkockázatról.

Nyakló nélkül emelték a kamatokat

Az alperes magyar állam jogi képviselője szóban kifejtette: a felperes indoklásában elméleti fejtegetést végzett, pedig konkrétumokról kellett volna tárgyalnia. Megfogalmazása szerint az élethelyzet az volt, hogy a bankok „nyakló nélkül” emelték a kamatokat és a díjakat az évek során anélkül, hogy annak okát tudni lehetett volna.

A jogalkotó ezért vélelmezte azt, hogy ez tisztességtelen – tette hozzá. Ennek oka, hogy a bankok áttértek a referenciakamatokról a szabad kamat-megállapításra, így történt az, hogy folyamatosan nőttek a törlesztőrészletek. Utalt arra, hogy a kiterjedt oklista miatt sérül a tételes megállapítás és az objektivitás elve is.

A felperes jogi képviselője erre reagálva elmondta: az alperes ellenkérelme fogalmaz úgy, hogy a pernek kizárólag a szerződéses kikötések, nem pedig alkalmazásuknak tisztességessége vagy tisztességtelensége a tárgya.

Perek és elszámolás

A hitelintézetek – a parlament által tavaly elfogadott elszámolási törvény értelmében – január 5. és 12. között indíthattak pert, hogy bizonyítsák a forintalapú fogyasztói kölcsönszerződések egyoldalú módosításának tisztességességét.

A törvény szerint a forintalapú és a ténylegesen devizában törlesztett kölcsönszerződéseknél a pénzintézeteknek augusztus 1. és szeptember 30. között, vagy legkésőbb a polgári peres eljárás befejezésétől számított 60. napig kell elküldeniük az elszámolást ügyfeleiknek.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Kecskemét, 2017. március 3.
Stadler József akasztói vállalkozó az ellene költségvetési csalás bûntette és magánokirat-hamisítás vétsége miatt indított büntetõper tárgyalásán a Kecskeméti Törvényszéken 2017. március 3-án. A bíróság a vádlottat öt év börtönbüntetésre ítélte.
MTI Fotó: Ujvári Sándor
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.