Pénzügy
kertész (kertész)

Kisütötték, hogyan segítsék a helyi termelőket

Tamásné Szabó Zsuzsanna
Tamásné Szabó Zsuzsanna

gazdaságos. 2014. 12. 03. 12:47

Nehezen találnak egymásra az éttermek és a helyi termelők. Ezen segítene egy Magyarországon még új, máshol, azonban már bevált gyakorlat.

Egyre több olyan étterem van ma Magyarországon, amelyek számára fontos cél, hogy friss, szezonális és lehetőleg helyi termelőktől származó alapanyagokból főzzenek. Számos akadály hárul azonban eléjük, melyek miatt ezt nem tudják maradéktalanul érvényesíteni.

Világszerte kiemelt figyelmet szentelnek a színvonalas éttermek és más jellegű vendéglátó egységek, például kávézók is annak, hogy lehetőleg helyi termelőktől származó alapanyagokat használjanak az ételek előállításához. Ez Magyarországon is egyre inkább terjedő szemléletmód, jelenleg elsősorban a magas kategóriájú éttermeknél jellemző.

Például a budai Tanti étterem augusztusi megnyitásakor is fontos szempont volt, hogy a lehető legnagyobb arányban helyi termelőktől vásárolják a zöldségeket, gyümölcsöket és húsokat, de számos nehézséggel kellett szembesülniük.

TESZTELJEN ÉS NYERJEN!

Citi Hitelteszt (citibank, )

„Magyarországon az az érdekes helyzet állt elő, hogy egyes alapanyagokat drágábban vásárolunk meg és olcsóbban adunk el, mint külföldi kollégáink: ők olcsón vesznek és drágán adnak el, mert megvan rá a fizetőképes kereslet” – mondta Pesti István, a Tanti étterem séfje.

Ez a gond

Szabadkai Andrea, a Kisléptékű Termékelőállítók Érdekképviseletének elnöke szerint változásokra lenne szükség: „Egyrészt lazítani kellene azon a szabályon, hogy csak saját alapanyagból dolgozhatnak a kistermelők. Így a kis tőkeerős alapanyagtermelők elvihetnék alapterméküket a feldolgozással foglalkozó kistermelőknek. A másik terület, ahol nehézségekkel kell megküzdeni, az adózás: az alanyi adómentes termelők termékére rákerül 27százalékos áfa, mert bolt, illetve vendéglátó értékesíti tovább. Az alacsony vásárlóerő pedig nem engedi meg a magasabb beltartalmú termékek magasabb árára rakódó áfát, és a sokszereplős kisszériás termékelőállítóval való egyeztetés szervezési költségét.” – hangsúlyozta.

Az éttermek és a termelők közötti együttműködést az árszint mellett igény- és szemléletbeli különbségek is nehezítik: a magyar gazdák számára nem feltétlenül kifizetődő az éttermek kis mennyiségű rendeléseinek kielégítése, illetve nem tudnak biztosan szállítani – például könnyen előfordulhat, hogy egy esőzés tönkreteszi a termést vagy megbetegszenek az állatok, ami miatt nem kiszámítható, mi érkezik meg a megrendelőhöz.

Az éttermek viszont nem tudják felvenni az aktuális termény által diktált ritmust, mert általában igyekszenek állandó, emellett pedig egyes esetekben heti menüvel dolgozni. Gyakran még ez utóbbi is túl lassan váltakozik az épp elérhető alapanyagokhoz képest.

Ez lehet a megoldás

„Megoldást jelenthet, ha több étterem összefog, és együtt rendelnek, illetve együtt tarthatnak fent egy közös hazai szállítót, de ez egyelőre csak az elmélet szintjén valósult meg és nem valószínű, hogy hamar változni fog.” – mondta Pesti István.

„A helyzeten segíthetne, ha Magyarországon is bevezetnék az olasz- és francia gyakorlatban már bevált átfutó bizonylati rendszert, melynek lényege, hogy egy civil szervezet vagy ügynökség, illetve más jellegű gazdasági forma közös termelői értékesítési pontot hoz létre, ahol a gazdák termékeit értékesítik és a logisztikát is megoldják.” – mondta Szabadkai Andrea.

A szakmai egyeztetés már zajlik, számos szervezet, így a Nemzeti Agrárkamara Vidékfejlesztési Osztálya is felkarolta a koncepciót, de még további egyeztetésekre van szükség, hogy elindulhasson a rendszer.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Speaker giving a talk on corporate Business Conference. Audience at the conference hall. Business and Entrepreneurship event.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.