Nem új a „biznisz”, amiben az Expo Guide nevű mexikói cég utazik, de továbbra is számos magyar vállalkozást húznak vele csőbe. És próbálják lehúzni őket, nem is kevésre, háromszor 1200 euróra, vagyis mai árfolyamon több mint egymillió forintra. Vannak, akik fizetnek is nekik, mások kivárásra játszanak, vagy kerek-perec visszautasítják a „szolgáltatást”.
A Hungexpo felvette velük a harcot, a GVH vizsgálta őket, de nem talált törvénysértést, egy pénzügyi érdekképviselet pedig bátran kimondta, hogy szélhámosok. De mit tegyen, akit csőbe húztak?
Az a fránya apróbetűs rész
A vállalkozók azért mennek lépre, mert a postai levélben küldött adatkérőlap első ránézésre úgy néz ki, mintha kedvenc szakvásáruk kérne be tőlük cégadatokat. Vagyis ártalmatlannak tűnő papír, válaszboríték mellékelve, a feladásért sem kell fizetni. Aztán miután elküldték az adataikat, néhány hónapig nem történik semmi. Nagyjából el is felejtik az egészet, mire újabb levelet kapnak, egy 1200 eurós számlával, mellékelve annak a papírnak a fénymásolatát, amit kitöltöttek, és aláírtak.
S ekkor, ha tüzetesebben megnézik az adatkérő lapot, van rajta egy apróbetűs keretes rész, amelyben leírják, hogy 3 évre megrendelt a vállalkozó az oldalukon egy évente 1200 euróba kerülő hirdetést. Amit csak a kitöltés után pár nappal lehetett volna visszamondani. De ugye addig nem jelentkeztek.
Volt, aki fizetett, volt, aki nem
Több vállalkozóval is beszéltünk, akiket megtalált levelével az Expo Guide. Mivel nem büszkék rá, hogy csőbe húzták őket, azt kérték, a nevüket ne írjuk le. Egyikük kifizette mind a háromszor 1200 eurót, mert az aláírt szerződés miatt úgy érezte, ő volt a figyelmetlen, az ő hibája az egész, nincs választása. Egyébként ügyvédje is ezt tanácsolta neki.
A másik cég nem fizetett, hanem felment a mexikói cég oldalára, és felhívott több ott található magyar vállalkozást is, hogy ők fizettek-e. Volt miből válogatnia – most pl. 380 oldalnyi kft. található a honlapon. Ekkor derült ki számára, hogy a többiek nem fizettek. Sőt, nem is tudtak róla, hogy fent vannak az oldalon. És arról sem, hogy az fizetős lenne. Ezért ügyvédjét megkérte, írjon egy levelet a cégnek, hogy ami másnak ingyen van, azért ő sem akar fizetni. Azóta nem zaklatták.
Akit másodszor is megtaláltak
A harmadik vállalkozót kétszer is be tudták palizni. Első alkalommal, lassan tíz évvel ezelőtt folyamatosan hívogatták telefonon, hogy fizessen. Ami végül alkudozásba torkollott, így kicsivel ezer euró alatt megúszta az első évi „hirdetést”. És többet nem is kellett fizetnie.
Olyan lecke volt ez neki, hogy a továbbiakban minden visszaküldendő kérdőívet alaposan megnézett, hogy azon nem szerepel-e valami fizetni való. Ennek ellenére legnagyobb elképedésére ismét kapott egy számlát a cégtől, mellékelve az általa aláírt adatkérő lap fénymásolatával. Amin ott volt az apróbetűs megrendelésre vonatkozó rész, keretben.
Mérget nem venne rá, de azóta is az jár a fejében, hogy nem lehetett ott az eredeti papíron a fizetnivaló. Az a véleménye, hogy a megrendelésre vonatkozó részt utólag fénymásolhatták oda. Amit persze nem tud bizonyítani. Egyelőre nem fizetett, de fél, mert első alkalommal behajtót is emlegettek, amikor hívogatták.
A GVH nem talált törvénysértést
Két éve az Index is írt a trükkös cégről, és megemlítették, hogy volt olyan vállalkozás, amely a Gazdasági Versenyhivatalhoz (GVH) fordult az ügyben. De akkor a cikk megjelenéséig nem kaptak visszajelzést, lett-e vizsgálat, és ha igen, milyen eredménnyel. Most mi ismét rákérdeztünk. Kiderült, hogy a GVH-hoz valóban érkezett panaszbejelentés az Exp Guide-ra, 2010 novemberében, és 2011. januárjában meg is indult a versenyfelügyeleti eljárás, megtévesztő reklám tilalmának feltételezett megsértése miatt.
A Gazdasági Versenyhivatal azonban megszüntette a procedúrát, mivel vizsgálat során beszerzett bizonyítékok alapján az ügyben nem volt megállapítható törvénysértés.
Kérdésünkre, hogy jogos-e a mexikói székhelyű cég követelése azt válaszolták, nem áll módjukban polgári jogi tanácsot adni. Így abban sem tudtak segíteni, hogy a fentiek ismeretében a fogyasztók kifizessék-e a vállalkozás követeléseit vagy sem. Illetve hogy ha már teljesítettek, hogyan követelhetik vissza a pénzüket. Hiszen, mint a HVG írta, az egyes követelések jogszerűségét csak bíróságok ítélhetik meg.
A Hungexpo űzte őket Mexikóig
A Hungexpo Zrt.-t, mint vásárszervező céget is megkerestük. Ők, csatlakozva a Vásárszervezők Világszervezete (UFI) álláspontjához – határozottan elítélik az Expo Guide és más cégek (FairGuide.com, Construct Data Verlag) kiállítókat félrevezető tevékenységét. Korábban a Hungexpo partnerei közül is többet behúztak a csőbe. Azonban egy ideje már nincs tudomásuk újabb félrevezető megrendelőlapok érkezéséről.
Kiállítóik figyelmét egyébként minden alkalommal felhívják arra, hogy az Expo Guide-tól érkező megrendelők megtévesztőek és nem ingyenes szolgáltatást kínálnak. Weboldalukon is elérhető hasonló tartalmú közleményük, ahogy például a Renexpo oldalán is. A Hungexpo emellett személyesen is felhívják partnereik figyelmét, hogy a kapott formanyomtatványok, illetve megrendelések aláírása előtt megfelelő körültekintéssel járjanak el. Arról nincs információjuk, hogy pontosan hány cég szerződött az Expo Guide-dal.
A probléma, ahogy említették, a Vásárszervezők Világszövetsége előtt is ismert, hiszen több tagjukat érinti a félrevezető tevékenység. Ők is folyamatosan figyelmeztetik partnereiket. Egy korábbi konferencián született állásfoglalás szerint pedig a kiállításszervezők javaslata az, hogy a számlákat senki ne fizesse ki. Megjegyezték, a Hungexpo Zrt. a még Ausztriában bejegyzett cég ellen az Osztrák Nagykövetségtől kért segítséget, majd ezt követően helyezte át székhelyét az Expo Guide Mexikóba.
Ne fizessenek!
A Pénzügyi Ismeretterjesztő és Érdek-képviseleti Egyesület (PITEE) honlapján is találtunk egy régebbi bejegyzést az Expo Guidról, amiben szintén azt írják, hogy senki ne fizessen, és kérje adatai haladéktalan törlését, amit szerintük nem utasíthat vissza a cég. A csalássorozatról több idegen nyelvű cikk linkjét is mellékelték egyébként.
Megkerestük a PITEE-t, hogy mégis mit tegyenek, akiket telefonon is zaklatnak, illetve hónapról hónapra küldik nekik a kamattal növelt számlát. Azon túl, hogy töröltessék magukat, azt írták, hogy a zaklatásra nem szabad reagálni. Csak akkor kell valakinek lépnie, ha egy bíróság által kézbesített keresetlevelet kap, illetve ha közjegyzőtől érkezik fizetési meghagyás. (Amit egyébként meg lehet kifogásolni, és akkor per lesz az ügyből.) De az érdekképviselethez a hozzá fordult, és hasonló tanácsot kapott károsultaktól még még nem érkezett olyan jelzés, hogy bírósági keresetlevélig vagy közjegyzői fizetési meghagyásig fajult volna az ügy.
Németországban és Ausztriában próbálkozott az Expo Guide ezzel, de a PITEE tudomása szerint az ottani bíróságok „elzavarták” őket. És úgy tudják, máshol a világon sem jártak sok sikerrel a bíróságokon. Azonban azt is hozzátették, nem tudják, Magyarországon mi lenne egy ilyen per végeredménye.
