Pénzügy

Enyém, tiéd, miénk – másképp lesz közös a tulajdon

FN24
FN24

2014. 03. 27. 15:00

A márciustól hatályba lépő új Ptk.-val változik, hogy mikortól és meddig számít közösnek a házastársak vagyona.

Egyebek mellett módosul a vagyonközösség kezdete, hiszen amennyiben a felek később házasságot kötnek, akkor a törvényes vagyonjogi rendszer már a korábbi élettársi kapcsolat kezdetétől fenn fog állni – írja a Bankrácio.hu-n a Madarassy Ügyvédi Iroda blogbejegyzésében.

A kezdet

Nagy jelentősége lehet annak is, hogy azok a valamelyik fél különvagyonába tartozó vagyontárgyak, amelyeket a felek a mindennapi élet során használnak, már a vagyonközösség fennállását követő 5 év után a közös vagyonba kerülnek. Vagyis amennyiben 5 évet meghaladó együttélés után kerül sor a házasságkötésre, akkor a házasság pillanatában a fenti vélelem miatt a mindennapi használatba tartozó külön vagyon rögtön a házastársak közös vagyonába mehet át.

És a vég

Változik a közös vagyon jogi sorsának végső időpontja is, ugyanis a vagyonközösség csak a közös vagyon megosztása után szűnik meg. Vagyis a gyakorlatban előfordulhat, hogy a házassági életközösség megszakadása és a közös vagyon bírósági megosztása között évekig tartó „függő helyzet” alakul ki. A közös vagyon megosztásáig pedig főszabály szerint nem lehet a vagyonnal rendelkezni, kizárólag a felek közös megegyezésével.

Ez alól kivételt jelentenek az egyik házastárs foglalkozásához, egyéni vállalkozói tevékenységéhez szorosan kapcsolódó tárgyai, mivel az ezekkel való rendelkezés a házastárs mindennapi munkájához elengedhetetlen. A kivételek másik körébe az olyan intézkedések tartoznak, amelyek a közös vagyont valamilyen károsodástól óvják meg, illetve minden olyan rendelkezés, amely a közös vagyon számára kizárólag előnyös hatásokat hoz, mint például valamilyen közös vagyont terhelő kötelezettség esedékessé váló részletének kifizetése.

Bezáruló kiskapu

A fenti kivételek ellenére sem lehet azonban rendelkezni a másik fél hozzájárulása nélkül a közös vagyonba tartozó ingatlanról, illetve nem lehet közös vagyonba tartozó vagyontárgyat gazdasági társaságba apportként bevinni. A gyakorlatban ezt a kiskaput olyan sokan használták, hogy az új szabályozás kategorikusan rendezi, hogy ezekben az esetekben a másik fél hozzájárulását nem lehet vélelmezni.

A közös vagyon megosztásakor elsődlegesen a felek megállapodása az irányadó. Amennyiben ilyen konszenzus nem jön létre, akkor a bíróság határozattal osztja meg a közös vagyont. A közös vagyon a törvényes rend szerint a feleket egyenlő arányban illeti meg. Közös vagyon bírósági megszüntetése esetén a vagyonközösség a következő hónap utolsó napján szűnik meg, és elszámolni is az ekkori állapot szerint kell.

Külön szerződéssel

A fenti joghatásokat azonban mind elkerülhetik a felek, amennyiben házassági vagyonjogi szerződésben a törvényi szabályozástól eltérő rendelkezéseket kötnek ki. Házassági vagyonjogi szerződést csak személyesen lehet kötni, közokiratba vagy ügyvéd által ellenjegyzett magánokiratba kell foglalni.

Harmadik személyekkel szemben viszont csak akkor lesz hatályos, hogyha a házassági vagyonjogi szerződések országos nyilvántartásába bevezették. Vagyis a bevezetés elmaradása esetén azt kell vélelmezni, hogy nincsen ilyen megállapodás a házastársak között. A nyilvántartást a közjegyzői kamara vezeti, és abba a jogi érdek valószínűsítése mellett bárki betekinthet.

A szerződés kiterjedhet a vagyon egészére vagy tetszőleges részeire. Ha a halál utánra is kiterjed, akkor közös végrendeletnek is minősül. A felek rendelkezési szabadsága gyakorlatilag korlátlan.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Kommentek

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.