Pénzügy

Egyre magasabb a nyugdíj, de kevesebben kapják

nyugdíj (nyugdíj)
nyugdíj (nyugdíj)

A korhatár előtti nyugdíjak rajzolták át a statisztikát. A különbségek maradtak: van, aki 200 ezer forintot kap, más 65 ezret.

Az átlag nyugdíjas 2013 szeptemberében 113 ezer forintos havi ellátás kapott. Az ellátások átlagos összege így 5,5 százalékkal haladja meg a tavaly decemberit. Mindez az egy százalék alá csökkent infláció fényében már jelentős, 4 százalékos reálnyugdíj-emelkedést takar, derül ki az Országos Nyugdíjbiztosítási Főigazgatóság (ONYF) adataiból, amelyeket a Napi.hu összesített.

A társadalom elöregedése mellet szintén a nyugdíjrendszert terheli, hogy a fiatalok – a nemzetközi trendeknek megfelelően – egyre később kezdenek dolgozni.

Az is látható ugyanakkor, hogy a nyugdíjak között továbbra is hatalmas a szórás: az elitet a közel 200 ezer forintos havi ellátási összeggel a volt fegyveres testületi dolgozók jelentik. A 199,4 ezer forintos jövedelemátlagon belül is nagy szórások tapasztalhatóak, léteznek ennél lényegesen magasabb – akár félmillió forintos – nyugdíjak is – még ha nem is gyakoriak, ez azonban csak néhány tucat embert érint.

Az átlagos rokkantnyugdíjasnak ezzel szemben alig havi 65,1 ezer forintos ellátásból kell megélnie. A rokkantnyugdíjrendszert az elmúlt években felszámolták, nyugdíj helyett rehabilitációs járadékot fizetnek a rendszerbe kerülőknek. E járadék átlaga lényegesen magasabb a rokkantnyugdíjaknál, hisz a 6397 ellátott, átlagosan havi 84,5 ezer forintot kap e járadék formájában.

Így működik

Az állami nyugdírendszer felosztó-kirovó elven működik, vagyis a dolgozók járulékaiból finanszírozzák a nyugdíjas korú lakosság nyugdíját.

Ezt két forrásból finanszírozza a társadalombiztosítási rendszer:
– a munkáltató által a munkavállaló bruttó bére után fizetett 24 százalékos szociális hozzájárulási adóból
– a munkavállaló bruttó jövedelméből fizetett 10 százalékos egyéni nyugdíjjárulékból.

Minden ötödik magyar

Az év első kilenc hónapjában a Nyugdíjbiztosítási Alapból ellátást kapók száma csökkent, ami meglepő, mivel a társadalom elöregszik. A következő hónapokban további változást hozhat, hogy beindul a fokozatos nyugdíjkorhatár-emelés, így átmenetileg csökken a nyugdíjba vonulók száma. A korhatár az évtized végégig a jelenlegi 62 évről 65 évre emelkedik, évente egy féléves ugrással, így jövő év első felében visszaesnek a nyugdíjazások.

Van még nyugdíjas

Az idén január és szeptember között tapasztalt visszaesés még nem ennek a folyamatnak, hanem a korhatár alatti ellátásoknak köszönhető. Ugyanis az öregségi nyugdíjak száma a vizsgált időszakban 22 ezer fővel nőtt, így az már érzékelhetően meghaladja a 2 millió főt – magyarán minden ötödik magyar állampolgár ma már nyugdíjas, eközben azonban 18,4 ezer rokkantnyugdíjas kikerült a rendszerből, ennyvel tehát könnyebb a rendszer. Ugyanakkor még mindig elég népes a rokkantnyugdíjas közösség: 426 ezren vannak.

Az új nyugdíjasok közel fele még nem érte el a 62 éves korhatárt – ugyanis az első háromnegyedben 14,6 ezer korbetöltött nyugdíjast regisztrált a nyugdíjfolyósító, ugyanakkor 11,6 ezer olyan új nyugdíjat is megállapítottak nőknek, akik a 40 év munkaviszonnyal a korhatár előtt vonultak nyugdíjba. A”Nők-40″ program a Fidesz-kormány újítása, ezen új szabály szerint nem kell elérni a 62 éves korhatárt, ha valaki 40 évnyi biztosítással rendelkezik – ebből elég 32 évet ténylegesen ledolgozni, ha emellett még legalább három gyermeket is nevelt az illető hölgy. A program keretében annak 2012-es bevezetés óta eltelt szűk két évben 98,5 ezren mentek nyugdíjba – még a korhatár elérése előtt. A Nők-40 program évi 130 milliárd forinttal növeli a nyugdíjkassza kiadásait.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik