Kapunyitási pánik és mozaik-érettség jellemzi a tizenéveseket – írja az Új Nemzedék Jövőjéért Program (ÚNJP) ifjúságkutatásának legújabb jelentése. Júniusban budapesti 17-18 éveseket kérdeztek meg arról, hogyan választanak pályát, és mit gondolnak a jövőbeni munkavállalásról.
Frusztráltak lehetnek?
A kutatás megállapította, hogy a fiatalokra egyszerre jellemző az önismeret és a tájékozottság hiánya. S mivel többségüknek nincs valós munkatapasztalata, nehezen tudnak valós információkat szerezni a számukra leginkább megfelelő végzettség és karrierpálya kiválasztásához.
Azt is kiderítették, hogy sokszor külső hatások alapján döntenek jövőbeni foglalkozásukról, így valószínűsítették a kutatás készítői, hogy később frusztrációként élik majd meg, ha valódi belső igényeikkel, képességeikkel ellentétes életpálya irányába indulnak el.
Fotó: Kummer János
Így kezelnék
A program gazdája, Mihalovics Péter miniszteri biztos szerint az európai uniós forrásból megvalósuló Új Nemzedék Plusz program egyik legfontosabb célkitűzése éppen ennek a frusztrációnak a csökkentése, a fiatalok önismeretének fejlesztése, a számukra a megfelelő életúttervezéshez szükséges információk biztosítása. Ezért 2013 szeptemberében kísérleti jelleggel a pályatervezési és életvezetési kompetenciák fejlesztésére irányuló átfogó program indul országszerte 45 középiskolában.
Októberben pedig minden megyében személyre szabott tanácsadást nyújtó Kontaktpont irodák nyílnak. Itt fiatal szakemberek adnak majd személyre szabott útmutatást, hogy az életbe kilépő kortársaik milyen pályán lehetnek nagyobb eséllyel sikeresek.
Szórakoztató munkára vágynak?
A felmérés érdekes pillanatképet adott a tizenévesek munkavállalással kapcsolatos kettős reakciójáról is. Azt állapították meg, hogy a tinik egyfelől érzik, a mai munkaerőpiac komoly alkalmazkodást kíván meg tőlük. Úgy tűnik, a pályaválasztás helyett az életpálya-építés kerül a középpontba, azaz nem a végzettség, hanem a versenyképes tudás számít inkább. Másfelől viszont arra jutottak, minden korábbi generációnál fontosabbá vált számukra, hogy munkájuk ne csak pénzkereseti forrást, de „szórakozást” is nyújtson.
Arra is kitértek, hogy az önmegvalósítást a mai fiatalok inkább a megélt élményekben, mint a megszerzett materiális javakban látják kiteljesedni. A kutatás egyik legérdekesebb megállapítása a következő volt: a 17-18 éves fiatalok ma jobban félnek attól, hogy unalmas, középszerű munkát végezzenek, mint attól, hogy ne legyen munkájuk.
Pánikolnak?
A felmérés készítői szerint az eredmények igazolják azt is, hogy a mai tinédzserek között terjed a „kapunyitási pánik” jelensége. Azaz a fiatalok döntő többsége fél a felnőtté válástól, illetve attól, hogy belépjenek a munka világába. Megállapítják még, hogy a korosztályra jellemző továbbá a „mozaik-érettség”, amely azt jelenti, hogy bár bizonyos területeken 20-25 éves felnőttként viselkednek, érzelmi érettségük és probléma-kezelési gyakorlatuk gyakran a 10-12 évesek szintjén mozog.
Százmilliárdból tartanák itthon őket
Úgy tűnik, a kormány új taktikát is bevet, már nemcsak a röghöz kötést használná eszközül ahhoz, hogy a fiatalokat itthon tartsa: megpróbál kedvezni is az elvándorlást fontolgatóknak. Ehhez közlésük szerint hazai és uniós forrásokból több százmilliárd forint áll rendelkezésre. Mihalovics Péter az MTI-nek azt mondta, hogy a boldogulást többek között otthonteremtési programmal, a gyermekek után járó adókedvezményekkel, szociálpolitikai támogatásokkal, hátrányos helyzetű és pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának megkönnyítésével igyekeznek elősegíteni.
A biztos hangsúlyozta azt is, nem magyar sajátosság, hogy a fiatalok külföldön keresnek munkát, mert az új nemzedék máshol is mobilabb, mint elődei voltak. Hogy nincs nagy gond, azt pedig azzal érzékeltette, hogy megemlítette, a hozzávetőleg százezer elvándorolt fiatal a lakosság számarányához viszonyítva még így is alacsonyabb, mint például a lengyeleknél vagy akár a hollandoknál.
Aki elment, azt is visszahoznák
“A más országban, idegen környezetben megszerzett tapasztalatok, a szélesebb látómező javukra is válhat a fiataloknak, de a politika törekvése, hogy a néhány hónapos megméretés után e korosztály tagjai hazatérve szülőföldjükön boldogulhassanak, hosszú távon itthon találják meg a biztos megélhetést” – fogalmazott Mihalovics.
Ezt célozza például a kormány által is támogatott Gyere Haza Alapítvány, amely megfogalmazásuk szerint online tanácsadással, személyes találkozással kínál segítséget a hazatéréshez, az itthoni szálak felvételéhez, az álláskereséshez. Megnéztük, mit tud felmutatni ez a kezdeményezés. Weboldalukon azt írják, hogy már százan kértek tőlük tanácsot ahhoz, hogyan térjenek haza külföldről.
A miniszteri biztos szerint egyébként a gazdaság élénkülése is jótékonyan hathat a hazaköltözési kedvre. A legfrissebb KSH-adatok szerint a GDP az első félévben már nőtt, igaz mindössze 0,1 százalékkal.
