A fejlett piacgazdaságok foglalkoztatási szabályainak alakításában napjainkra két követelmény vált meghatározóvá: a rugalmas foglalkoztatás megteremtésének, valamint a munkavégzők szociális biztonsága fenntartásának fontosságára figyelmeztet az Európai Unió a Lisszaboni stratégiájában.
Régiónkban különösen Csehországban népszerű a távmunka, ahol a dolgozók mintegy 9 százaléka teljes egészében távmunkából tartja el magát, és a részben távmunkában dolgozók aránya is 15,2 százalék. Magyarországon ez az arány sokkal alacsonyabb, 0,5 százalék, illetve 2,8 százalék – elemezte a helyzetet Papp László Dávid, hazánk legnagyobb távmunka-alapú szolgáltató központjának, a Comforce Zrt.-nek a vezérigazgatója.
A távmunkát mindenkienk akarni kell
A tervezett magyar munka törvénykönyvének (Mt.) az a célja, hogy a munkavégzés szabályait sokkal rugalmasabbá teszi, egyszerűbb és áttekinthetőbb rendelkezéseket tartalmaz majd. A tervezet szerzői az elmúlt két évtized bírói gyakorlatára és gyakorlati jogalkalmazási tapasztalataira támaszkodtak – azaz azokat a gyakorlatokat emelik törvényi szintre, amelyek „beváltak”.
2002-ben kötötték meg az Európai Távmunka Keret-megállapodást. Ebben rögzítették a távmunkát meghatározó alapelveket: például azt, hogy csak megállapodáson alapulhat, és meg kell teremteni a hagyományos munkaviszonyhoz való visszatérés lehetőségét, így például arra nincs joga a munkáltatónak, hogy egyoldalúan távmunkássá minősítsen egy dolgozót. A munkavállalót el kell látni a megfelelő információkkal, a költségeit fedezni kell, biztosítani kell számára az egészséges és biztonságos munkafeltételeket és a speciális oktatásban is részt vehet. A megállapodás kiemeli a munkaidőre, az adatok védelmére vonatkozó szabályokat, a kapcsolattartást, de megemlékezik a távmunkát végző emberek kollektív jogairól is – ezek most mind törvényi szintre emelkednek Magyarországon is.
Mi is a távmunka?
Csak az a tevékenység lehet távmunka, amelyet a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytat valaki, számítástechnikai eszközzel végezi el a feladatait, és az eredményt elektronikusan továbbítja. Emiatt a borítékolás, a bedolgozás, az MLM (multilevel marketing) rendszerek semmiképpen nem számítanak távmunkának.
A távmunkásnak nagyobb az önállósága, a munkaadónak viszont erősebb ellenőrzési joga van. Ennek szabályozása azért is fontos, mert az ellenőrzés olyan helyiségekben lehet, amelyek egyben az alkalmazott (és más személyek) magánéletének színhelyei. A munkaadó azonban előzetes bejelentés nélkül nem léphet be ide. Kizárólag a munkaadó által biztosított számítástechnikai eszközöket ellenőrizhető, és csak ezekről jelenthetik ki, hogy csak munkavégzésre használhatók. A dolgozó saját tulajdonú számítógépénél ezt nem kötheti ki a munkáltató, ám a rajta szereplő, a munkával összefüggő adatokat megnézheti.
Az elszigetelődést is megakadályoznák
Az uniós keret-megállapodásban szerepel, hogy a munkaadónak mindent meg kell tennie azért, hogy a távmunkát végző, azaz otthonról dolgozó személy elszigetelődjön, azért lehetőséget kell biztosítani neki arra, hogy a cég „belsős” munkatársaival rendszeresen találkozzon, információkat kapjon a cégről. A távmunkavégzés tehát nem változtatja meg a adott kolléga státuszát, része marad a közösségnek. Az Mt. tervezetébe (196. paragrafus) ez most bekerült.
A kötetlen munkaidő szintén a távmunka-végzés sajátosságából adódik, a felek azonban ettől eltérhetnek.
Meg kellett újítani
Az atipikus munkaviszonyok szabályozása eddig nem volt teljesen egyértelmű, ugyanis sok olyan új munkaforma terjedt el Magyarországon is, amely 20 évvel ezelőtt, a korábbi törvénykönyv születésekor még ismeretlen volt hazánkban. A törvénytervezetben pontosítják, egyszerűsítik a fogalmakat, újabb atipikus foglalkoztatási formákat felvonultatnak: mint például a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakör megosztást, a több munkáltató részére végzett munkát. Külön szabályozzák a munkaerő-kölcsönzést is, ugyanis erre is egy EU-irányelv kötelezi hazánkat.
A törvényjavaslat tág teret enged a felek megállapodásainak, hogy az efféle atipikus munkaviszonyok keretét a felek maguk alakíthassák ki. A törvény csak annyiban avatkozik be, hogy a munkavállaló garanciális érdekeit biztosítsa – azaz a saját kárára nem köthet szerződést senki, például nem mondhat le előre a jövedelméről.
Az Európai Unió irányelvei már évekkel ezelőtt rendelkeztek az atipikus munkavégzésről: ezekben a foglalkoztatás rugalmassága mellett a munkavállaló biztonságát is szem előtt tartják, és kitérnek az egyenlő bánásmódra.
