Pénzügy

Nem tehet távmunkássá a főnök

D.I.
D.I.

2011. 11. 10. 09:00

A munka törvénykönyvének tervezete rugalmasabbá tenné a munkaerőpiacot. Emellett tisztázza végre, kinek, mit szabad.

Korábban a témában:

A fejlett piacgazdaságok foglalkoztatási szabályainak alakításában napjainkra két követelmény vált meghatározóvá: a rugalmas foglalkoztatás megteremtésének, valamint a munkavégzők szociális biztonsága fenntartásának fontosságára figyelmeztet az Európai Unió a Lisszaboni stratégiájában.

Régiónkban különösen Csehországban népszerű a távmunka, ahol a dolgozók mintegy 9 százaléka teljes egészében távmunkából tartja el magát, és a részben távmunkában dolgozók aránya is 15,2 százalék. Magyarországon ez az arány sokkal alacsonyabb, 0,5 százalék, illetve 2,8 százalék – elemezte a helyzetet Papp László Dávid, hazánk legnagyobb távmunka-alapú szolgáltató központjának, a Comforce Zrt.-nek a vezérigazgatója.

A távmunkát mindenkienk akarni kell

A tervezett magyar munka törvénykönyvének (Mt.) az a célja, hogy a munkavégzés szabályait sokkal rugalmasabbá teszi, egyszerűbb és áttekinthetőbb rendelkezéseket tartalmaz majd. A tervezet szerzői az elmúlt két évtized bírói gyakorlatára és gyakorlati jogalkalmazási tapasztalataira támaszkodtak – azaz azokat a gyakorlatokat emelik törvényi szintre, amelyek „beváltak”.

2002-ben kötötték meg az Európai Távmunka Keret-megállapodást. Ebben rögzítették a távmunkát meghatározó alapelveket: például azt, hogy csak megállapodáson alapulhat, és meg kell teremteni a hagyományos munkaviszonyhoz való visszatérés lehetőségét, így például arra nincs joga a munkáltatónak, hogy egyoldalúan távmunkássá minősítsen egy dolgozót. A munkavállalót el kell látni a megfelelő információkkal, a költségeit fedezni kell, biztosítani kell számára az egészséges és biztonságos munkafeltételeket és a speciális oktatásban is részt vehet. A megállapodás kiemeli a munkaidőre, az adatok védelmére vonatkozó szabályokat, a kapcsolattartást, de megemlékezik a távmunkát végző emberek kollektív jogairól is – ezek most mind törvényi szintre emelkednek Magyarországon is.

Mi is a távmunka?

Csak az a tevékenység lehet távmunka, amelyet a munkáltató telephelyétől elkülönült helyen rendszeresen folytat valaki, számítástechnikai eszközzel végezi el a feladatait, és az eredményt elektronikusan továbbítja. Emiatt a borítékolás, a bedolgozás, az MLM (multilevel marketing) rendszerek semmiképpen nem számítanak távmunkának.

A távmunkásnak nagyobb az önállósága, a munkaadónak viszont erősebb ellenőrzési joga van. Ennek szabályozása azért is fontos, mert az ellenőrzés olyan helyiségekben lehet, amelyek egyben az alkalmazott (és más személyek) magánéletének színhelyei. A munkaadó azonban előzetes bejelentés nélkül nem léphet be ide. Kizárólag a munkaadó által biztosított számítástechnikai eszközöket ellenőrizhető, és csak ezekről jelenthetik ki, hogy csak munkavégzésre használhatók. A dolgozó saját tulajdonú számítógépénél ezt nem kötheti ki a munkáltató, ám a rajta szereplő, a munkával összefüggő adatokat megnézheti.

Az elszigetelődést is megakadályoznák

Az uniós keret-megállapodásban szerepel, hogy a munkaadónak mindent meg kell tennie azért, hogy a távmunkát végző, azaz otthonról dolgozó személy elszigetelődjön, azért lehetőséget kell biztosítani neki arra, hogy a cég „belsős” munkatársaival rendszeresen találkozzon, információkat kapjon a cégről. A távmunkavégzés tehát nem változtatja meg a adott kolléga státuszát, része marad a közösségnek. Az Mt. tervezetébe (196. paragrafus) ez most bekerült.

A kötetlen munkaidő szintén a távmunka-végzés sajátosságából adódik, a felek azonban ettől eltérhetnek.

Meg kellett újítani

Az atipikus munkaviszonyok szabályozása eddig nem volt teljesen egyértelmű, ugyanis sok olyan új munkaforma terjedt el Magyarországon is, amely 20 évvel ezelőtt, a korábbi törvénykönyv születésekor még ismeretlen volt hazánkban. A törvénytervezetben pontosítják, egyszerűsítik a fogalmakat, újabb atipikus foglalkoztatási formákat felvonultatnak: mint például a behívás alapján történő munkavégzést, a munkakör megosztást, a több munkáltató részére végzett munkát. Külön szabályozzák a munkaerő-kölcsönzést is, ugyanis erre is egy EU-irányelv kötelezi hazánkat.

A törvényjavaslat tág teret enged a felek megállapodásainak, hogy az efféle atipikus munkaviszonyok keretét a felek maguk alakíthassák ki. A törvény csak annyiban avatkozik be, hogy a munkavállaló garanciális érdekeit biztosítsa – azaz a saját kárára nem köthet szerződést senki, például nem mondhat le előre a jövedelméről.

Az Európai Unió irányelvei már évekkel ezelőtt rendelkeztek az atipikus munkavégzésről: ezekben a foglalkoztatás rugalmassága mellett a munkavállaló biztonságát is szem előtt tartják, és kitérnek az egyenlő bánásmódra.

TÖBB EZER ÁLLÁSLEHETŐSÉG A PROFESSION.HU-N, KATT IDE!

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.