Ezt tartalmazza az a tervezet, amelyet a Merkel-kormány várhatóan szerdán hagy jóvá. A kormányzati elképzeléseket már előzetesen ismertette keddi számában a Süddeutsche Zeitung, és azt egy interjúban megerősítette Anette Schavan kutatás- és oktatásügyi miniszter is.
Kiszivárgott információk szerint a német kormány különböző ösztönzőkkel elsősorban az orvos- és a mérnökhiányt kívánja enyhíteni. Ami az előbbit illeti, az orvosi kamarák közelmúltban Kielben tartott kongresszusán megerősítést nyert, hogy egyes kórházakban, illetve általánosságban vidéken nagy az orvoshiány. Az adatok szerint a kórházakban több ezer állás betöltetlen, miközben – mint arra a jelenlegi hasmenésjárvány is rávilágított – az ott dolgozók rendkívül túlterheltek.
A Süddeutsche Zeitung tudósításából kitűnt, hogy a tervezetben szerepel annak a jelenleg érvényben lévő rendszernek a megszüntetése, amely kimondja: a munkaerő-toborzó irodák bizonyos szakmákban – így az egészségügy területén is – külföldi munkaerőt csak akkor közvetíthetnek ki, ha az adott területen hazai munkavállaló nem áll rendelkezésre. Szakértők már régóta sürgették ennek hatályon kívül helyezését, amit a kormányban mindenekelőtt a kisebbik koalíciós partner, a liberális FDP szorgalmaz.
Hírek szerint a kialakult helyzet nyomán már a konzervatívok is beadták derekukat, bár Angela Merkel kancellár egy hétfői beszédében azt hangoztatta, hogy a hazai munkaerő-piac még bőséges tartalékkal rendelkezik, és ezzel a tartalékkal mindenképp élni kell.
Minimálbért követel a szakszervezet
Michael Sommer, a Német Szakszervezeti Szövetség (DGB) elnöke korábban annak az aggodalmának adott hangot, hogy az új munkavállalók német munkahelyeket veszélyeztetnek. A munkaadókat azzal gyanúsította meg, hogy mostantól a korábbinál is olcsóbb munkaerőt kívánnak foglalkoztatni, és mindez több területen is jelentős mértékben leszoríthatja a béreket.
A DGB 8,50 eurós óránkénti minimálbért követel, amelyet minden alkalmazottnak – köztük a teljes- és a részmunkaidősök számára is – kötelezővé kellene tenni. (Németországban nincs minimálbér, ám az egyes szektorokban kötnek ágazati kollektív szerződést, amelyben szerepelnek a bérmegállapodások is.)
Sommer szerint hazudik a kormány, miszerint Németországban hiány van a szakképzett munkaerőből. Szerinte ezt a hiányt a meglévő munkaerő „ésszerűbb felhasználásával” meg lehetne szüntetni.
800 ezer munkás várnak
Jens Ackermann (FDP), a Bundestag Német-Magyar Baráti Csoportjának elnöke a német munkaerőpiac javulását várja attól, hogy a jövőben akadálytalanul érkezhetnek az új tagállamok munkavállalói. Úgy véli: Németországot hátrányosan érintette, hogy 7 éven át zárva tartotta munkaerőpiacát, mert azok az uniós tagállamok, amelyek nem állítottak fel korlátokat, elszívták a szakképzett munkaerőt, amelyre Németországnak is szüksége volna. Várakozása szerint „az elkövetkező években mintegy 800 ezer friss munkaerő érkezhet, ami nem nagy szám, nem jelent kihívást a munkaerőpiacnak”. Németország is demográfiai változás előtt áll, nagy szüksége lenne például szakképzett betegápolókra.
Andor László, az Európai Bizottság foglalkoztatásért, szociális ügyekért és társadalmi összetartozásáért felelős tagja szerint azonban nemcsak azt kell vizsgálni, hogy a fogadó államok gazdaságára milyen hatással lesz a német és az osztrák munkaerő-piaci nyitás, hanem azt is, hogy a 2004-ben csatlakozott tagállamok megsínylik-e a munkások elvándorlását.
Problémát okozhat például az, hogy a magasan képzett szakemberek – orvosok, mérnökök – a boldogulás reményében elindulnak külföldre, emiatt a kelet-európai országok olyan munkaerőt veszítenek el, akiknek a kiképzése sok pénzükbe került. A biztos szerint az ilyen torzulások ellen az érintett országoknak valamit lépniük kellene: ösztönözni lehetne például a fiatal orvosokat arra, hogy a hazai egészségügyben dolgozzanak. Kényszeríteni azonban nem szabad őket – vélekedett.
Nem tudjuk, hány orvos ment már el
Az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal statisztikái szerint május 25-ig 360 orvosnak adtak ki hatósági bizonyítványt külföldi munkavállalási szándékához, az elmúlt év azonos időszakában ez a szám 357 fő volt. ez azonban nem mutatja meg egyértelműen, hogy hány egészségügyi dolgozó került ki ténylegesen a magyar ellátórendszerből, s végez külföldön egészségügyi tevékenységet.
Németország a “régi” uniós tagállamok közül idén május elsején utolsóként szüntette meg az Európai Unióhoz később csatlakozott kelet- és közép-európai országokkal, köztük Magyarországgal szemben 2004-ben életbe léptetett munkaerő-piaci korlátozásokat.
