A 18-19 évesek döntő többsége úgy véli: hazánkban felsőfokú oklevél nélkül lehetetlen az érvényesülés. A 2010-ben érettségizett szakközépiskolások közül sokan maradtak az iskolájukban az érettségit követően is, hogy szakmát tanuljanak. A felsőoktatásba nem jelentkező gimnazisták 86 százaléka tanult ki egy szakmát – olvashatjuk az Educatio Nonprofit Kft. felmérésében. A felsőoktatásba nem jelentkező szakközépiskolások ötöde, míg a gimnazisták 14 százaléka kezdene dolgozni az érettségit követően.
Az alapszakosok között a legtöbb a „pályaelhagyó”
Az Educatio megkérdezett tízezer 2009-ben diplomát szerzett fiatalt is, hogy mit tapasztaltak a munkaerőpiacon, mennyire volt kelendő a végzettségük. A már bolognai rendszerben tanuló, alapszakos (BSc) oklevelet szerzettek ötöde azt mondta: nehezen tud elhelyezkedni a szakmájában. Ezeknek a fiataloknak csak az 56 százaléka dolgozott egy évvel a diploma megszerzése után. (A helyzet azonban szerencsére nem ennyire siralmas: az alapszakosok 44 százaléka a BSc-diploma kézhezvétele után úgy döntött, hogy továbbtanul, és 29 százalékuk nem is akart dolgozni a mesterképzés vagy a másoddiplomás tanulmányok mellett.)
A régi egyetemi vagy főiskolai rendszerben tanuló fiatalok háromnegyede talált állást egy évvel a diplomázás után. Az osztatlan képzéseket – például orvosi, jog – végzett egykori hallgatók a többieknél világosabb helyzet előtt álltak, végzettségük általában a „pályán tartotta” őket. Az úgynevezett „pályaelhagyó” frissdiplomások nem a szakterületükön helyezkednek el. A felsőfokú oklevéllel rendelkező fiatalok 14-15 százaléka sorolható ide, ám ha csak a BSc-diplomásokat nézzük, ez az arány jóval magasabb, megközelítőleg az ötödüknek nem sikerül a szakmájában munkát találni – vagy épp nem ott akar boldogulni, hanem szándékosan más munkát keres. Az alapszakos diplomát szerzett pályakezdők közül többen végeznek alkalmi munkát, a „hagyományos”, öt- vagy négyéves képzésből kikerülők viszont többen dolgoznak alkalmazottként.
A fiatalok 41 százaléka már a tanulmányai alatt is dolgozott, a végzettség után munkát keresők pedig átlagosan idő 3,6 hónap alatt találtak munkát. A felsőoktatásból nem foglalkoztatottként kilépők körében mindössze 2,7 százalékos a tartósan sikertelenül állást keresők aránya – írja Veroszta Zsuzsanna, az Educatio vezető elemzője a Frissdiplomások 2010 kötetben megjelent, a munkaerő-piaci sikerességet taglaló írásában.
Mik a vonzó szakok?
140 ezer fiatal adta be a jelentkezési lapját az idén valamely egyetemre vagy főiskolára, csaknem ugyanannyian, mint tavaly. Érdekesség, hogy 11 évvel ezelőtt is ugyanennyien jelentkeztek. A legtöbben, 167 ezren 2004-ben próbáltak bejutni a felsőoktatásba, a legkevesebben pedig 2008-ban, akkor alig 97 ezer fiatal felvételizett. Az Educatio vizsgálata szerint 2000 és 2004 között dinamikusan nőtt a továbbtanulók létszáma, 2005 és 2008 között pedig a jelentkezések folyamatosan visszaestek. Ezt Fábri István szociológus, az felvételit lebonyolító szervezet vezető elemzője a bolognai rendszerre való átállással magyarázta. 2009-2010-ben viszont újra emelkedett a jelentkezőszám, ennek az oka a mesterképzések elindulása volt.
A legtöbb fiatal első helyen a gazdálkodás és menedzsment alapszakra szeretne bekerülni 2011-ben, összesen 13 495-en adták be a jelentkezési lapjukat erre a szakra. Dobogós helyen áll a turizmus-vendéglátás 8299 és a pénzügy-számvitel 7128 jelentkezővel. A negyedik legnépszerűbb képzés a kereskedelem és marketing, a mérnök informatikus pedig az ötödik helyet tudta „elcsípni” a maga 6876 jelentkezőjével, és pontosan 150-nel kevesebb fiatal vágyik a gépészmérnöki alapszakra. (Tavaly 400-zal kevesebb diák jelentkezett informatikára, gépésznek pedig 600-zal kevesebben mentek volna.)
A műszaki menedzser, a villamosmérnöki és a programtervező informatikus szakokra is sok fiatal felvételizik: az első kettőre 5000 körüli jelentkezési lap érkezett, utóbbira pedig 3500-nál is több – áll a Felvi.hu adataiban.
Az alapszakos jelentkezések top 15 listájában szerepel az andragógia, a nemzetközi gazdálkodás, emellett az ápolás-betegellátás, óvodapedagógia szakokra is ezrek szeretnének bekerülni. A korábbi évekhez képest a médiatudomány és a pszichológia veszített népszerűségéből, előbbire ugyanis tavaly 300-zal, míg az utóbbira csaknem 500-zal többen jelentkeztek. Az andragógia is visszaesett: míg 2010-ben csaknem 5800-an, idén 5455-en felvételiznek.
Az egységes, osztatlan képzések között a jogászképzés toronymagasan vezet, 6319 jelentkezővel. Általános orvos csaknem háromezer, gyógyszerész közel 1500, valamint fogorvos is ezernél több fiatal lenne.
A mesterképzések listáját a tanári mesterszak vezeti, ám már nem sokáig. A kormány tervei szerint a tanárokat is az orvosihoz hasonló osztatlan képzéssel oktatják majd, ám az új szabályok nem tudni, mikor léphetnek életbe. A mesterszakok között a második legnépszerűbb a vezetés és szervezés, a bronzérmet pedig a nemzetközi tanulmányok szak „nyerte” el. A pénzügy, marketing, kommunikáció és vállalkozásfejlesztés mellett sokan lennének mesterszinten HR-szakemberek, de a közigazgatás és a biológia is meglepően sok jelentkezőt vonzott.
Egyre többen rájöttek, hogy a felsőfokú szakképzésekre is lehet jelentkezni: a turisztika itt is népszerű, 3200-nál többen felvételiznek, de a vendéglátó szakmenedzser képzésre is feleennyien járnának. Csecsemő- és gyermeknevelést-gondozást, illetve ifjúsággondozást is 1500-1500 fiatal tanulna szívesen.
