Pénzügy

Kevesebb diplomást akar az állam

admin
admin

2011. 02. 07. 06:30

Kevesebb államilag támogatott hallgatót vehetnek fel alapszakra a felsőoktatási intézmények 2011-ben, mint a korábbi években. A pontszámítási rendszer is változik. A NEFMI október óta mulasztásos törvénysértést követ el, miután máig nem írta ki a 2013-as évre a felvételi követelményeket.

Az államilag támogatott alapszakos hallgatók száma 2011-ben – a katonai és rendvédelmi felsőoktatást nem számítva – 53 450 lesz. A korábbi években 56 ezer diák tanulmányait finanszírozta az állam.

A felsőfokú szakképzésre felvehető hallgatók létszáma 10 ezer lesz. A mesterképzésben viszont ugyanannyian, 19 600-an tanulhatnak, ugyanis az ő számukat úgy számítják ki, hogy az alapszakon három évvel korábban támogatott helyeknek a 35 százalékát hirdetik meg.

A doktori képzésre felvehető hallgatóknál 1300 főnél húzták meg a határt. A bölcsészek, a társadalomtudósok és a hitéleti képzésben résztvevők összesen 430-an lehetnek, az agrár, műszaki, egészségügyi, természettudományos és művészeti doktorjelöltek létszáma legalább 870 lehet.

Több természettudományi hallgató lesz

Az agrár képzési területre 1850, a bölcsészettudomány képzési területre 4100, a gazdaságtudományok képzési területre pedig 4900 hallgatót vehetnek fel. Informatikát 6400, jogot és igazgatást 500 diák tanulhat államilag finanszírozott formában, a műszaki képzési területre pedig 9850 a felvehető hallgatók száma. Az orvos- és egészségtudomány képzési területen 3100-an kezdhetik meg a tanulmányaikat „tandíjmentesen”. A pedagógusképzésre felvehető hallgatók számát kétezerben, a sporttudományi terület államilag támogatottjainak a számát 500-ban határozták meg. A társadalomtudományt 2100, természettudományt 5200 hallgató tanulhat az állam pénzén, a támogatott művészhallgatók száma 570, a művészközvetítést tanulóké pedig 390 lesz.

Az egységes, osztatlan képzéseken a létszám 2840 lesz. Az agrár képzési területre 160 (azaz ennyi állatorvost képeznek) diák kerülhet be államilag támogatott helyre, a jogi és igazgatásira 800, a műszaki képzési területre 200, az orvos- és egészségtudományira 1500, a művészeti képzési területre 180 lesz a felvehető hallgatók száma. A tavalyi évhez viszonyítva a leendő gazdászok, társadalomtudósok, jogászok és bölcsészek számát csökkentették drasztikusan. A természettudományi képzési területre viszont például ezerrel több hallgató vehető fel, mint két évvel ezelőtt.

A képzési területenkénti keretszámok 5 százalékos túllépését engedélyezik. A kormány határozata kitér arra is, hogy az államilag támogatott létszámkeret legfeljebb 10 százaléka lehet a részidős, vagyis esti, levelező, illetve távoktatásos. A hitéleti alapképzésre vagy egységes, osztatlan képzésre felvehető hallgatók számát az egyházakkal és felekezetekkel megkötött nemzetközi és kormányzati megállapodások szerint kell megállapítani.

A tudásért több jár, mint egy gyerekért

2011-től jóval kevesebb többletpont jár a nyelvvizsgáért, a hátrányos helyzetért, illetve a gyermeknevelésért a felsőoktatási felvételi során. Az emelt szintű érettségi preferálása érdekében változnak a többletpontok. Így tehát a „nehezebb” érettségiért korábban járó 40 többletpont megmarad, a többi jogcímen azonban a kevesebb pluszpontot lehet majd kapni. Például a nyelvvizsgáért járó pontokat is megkurtítják: a 2011 tavaszán érettségizők legfeljebb két nyelvvizsgáért zsebelhetnek be pontokat, ám darabonként tízzel kevesebbet. „B” típusúért a korábbi 35 helyett 28 pont adható, a „C” típusúért pedig 50 helyett 40.

Még két hét

A jelentkezési lapokat 2011. február 15-én éjfélig adhatják le azok, akik az idén szeptemberben szeretnék elkezdeni a tanulmányaikat a felsőoktatásban.

A hátrányos helyzetűek 5 ponttal kevesebbet, 20 pontot kaphatnak, a halmozottan hátrányos helyzetűeknek járó többletpontot pedig 10-zel csökkentették (korábban 25+25 volt adható, 2011-től ez 20+20 pontra változik). A fogyatékossággal élők és a gyermeket nevelők is 10-10 ponttal kevesebbet „érdemelnek”, a jövőben mindkét csoport szintén 40 pluszpontot szerezhet.

Dux László felsőoktatásért felelős helyettes államtitkár korábban közölte: szeretnék elkerülni a „pontszámok inflálódását”. Szerinte az a legfontosabb, hogy „milyen tudás és teljesítmény van az adott pontok mögött”, a nem a tudást, hanem a szociális hátteret premizáló többletpontrendszer „átstrukturálása folyamatban van”. A Nemzeti Erőforrás Minisztérium (NEFMI) helyettes államtitkára elképzelhetőnek tartja, hogy a gyermeküket nevelő egyetemistákat, főiskolásokat „más módon is lehet segíteni, és nem feltétlenül csak a felvételinél adott pontokkal”.

Osztatlan tanárképzés és felvételi várható

A jelenlegi ismereteink szerint 2012-től 240 pont lesz a felsőoktatásba való bekerülés minimális ponthatára. Emellett ugyanettől az évtől a bekerülés új követelménye lesz egy természettudományos tantárgy kötelező beszámítása a tanulmányi (hozott) pontokba, illetve a többletpontok rendszerét is átalakítják: a jelenlegi 80 helyett 100 lesz a maximum (az emelt szintű érettségi darabjáért a mostani 40 helyett 50 kapható majd). Arról is lehetett már korábban hallani, hogy újra bevezetik a szóbeli felvételi rendszerét. Nem minden szakra terjesztenék ezt ki, csak egyes képzési területekre – például olyan szakokra, ahol emberekkel kell foglalkozni, mint az orvosi vagy tanári pályán.

December 15-én megjelent a Felsőoktatási felvételi tájékoztató, ami ebben szerepel, attól nem térhetnek el a felvételi során, tehát a törvénybe még nem iktatott változásokat leghamarabb 2013-tól vezethetik be. Persze általában az oktatásban egy évnél sokkal hosszabb a „kifutási idő”: tekintettel kell lenni arra is, hogy a középiskolás diákok elég időt kapjanak ahhoz, hogy eleget tehessenek a módosult követelményeknek. Például ha kötelezővé teszik a két emelt szintű érettségit a felvételhez – ahogy a jelenleg még meg nem szavazott felsőoktatási koncepcióban olvashatjuk –, akkor is legalább két évet kell kapniuk a fiataloknak, hogy felkészülhessenek (különórákkal vagy próba érettségikkel).

Hol a rendelet?

Az oktatási államtitkárság egyébként gyakorlatilag mulasztásos törvénysértésben van a felvételikkel kapcsolatban. Egy nyáron megszavazott törvény szerint ugyanis Hoffmann Rózsának ki kellett volna október 30-ig adnia azt a rendeletet, amely előírja,hogy a felsőoktatási intézményekbe való bejutáshoz 2013-ban mely tantárgyból kell emelt szintű vizsgát tenni. Az államtitkárság a költségvetési “salátatörvényben” próbálta ezt elszabotálni, azonban a Parlament leszavazta az év végi kísérletet. Hoffmann arra számít,hogy a kérdést a tavasszal a kormány elé terjesztendő felsőoktatási törvény majd rendezi, ám – miután erős politikai, szakmai támadások érték – jelenleg épp a koncepció szinte teljes átformálásán kénytelen dolgozni. Így is kérdéses, hogy megszülethet-e még ebben a tanévben az új törvény. Ha nem, akkor 2013-ban nem változik a felvételi rend.

A történet a máig nem tisztázott Hoffmann Rózsa-Pokorni Zoltán vitában kapott hangsúlyt. Az államtitkár ugyanis rögtön két emelt szintű érettségit írna elő (s ezt az új felsőoktatási törvényben rögzítené is), a fideszes oktatási bizottság-elnök viszont a folyamatosság híve, s nem terhelné a diákokat rögtön a két emelt szintű matúrával.

A tanárképzés átalakítása, és az úgynevezett „pedagógus életpálya modell” megalkotása az oktatási államtitkárság egyik legfontosabb célja. A tanárokat a jövőben – ugyanúgy, mint az orvosokat és a jogászokat – egységes, osztatlan formában oktatják majd, 5+1 éves képzéssel.

Cikksorozat a felvételiről

Az fn.hu egy cikksorozatban összegyűjti, hogy mire kell figyelni a felvételinél. Hamarosan olvashatnak a pontszámításról, a korábbi évek népszerű képzéseiről, a legmagasabb ponthatárokról, valamint bemutatjuk a munkaerő-piaci trendek alakulását is.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Budapest, 2015. június 19.
Szorosan egymásra záródva parkolnak a gépjárművek a főváros VII. kerületének egyik mellékutcájában. A furgon néhány centiméteres távolságot hagyva állt be az előtte és mögötte álló járművek közé.
MTVA/Bizományosi: Jászai Csaba 
***************************
Kedves Felhasználó!
Az Ön által most kiválasztott fénykép nem képezi az MTI fotókiadásának, valamint az MTVA fotóarchívumának szerves részét. A kép tartalmáért és a szövegért a fotó készítője vállalja a felelősséget.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.