Pénzügy

Megint több a munkanélküli

3 millió 750 ezer ember dolgozott a 15-74 éves korosztályból, a munkanélküliek száma pedig 456 ezer fő volt a 2009. november-2010. január közötti időszakban. A munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos volt - áll a KSH legfrissebb gyorsjelentésében.

A munkanélküliségi ráta 10,8 százalékos értéke 2,4 százalékponttal haladta meg az egy évvel korábbit, az előző három hónapi időszakhoz viszonyított 0,3 százalékpontos növekedés némileg alacsonyabb az előző év hasonló időszakában mértnél.

Az egy évvel korábbi adatokhoz képest a foglalkoztatottak száma 89 ezerrel csökkent, a munkanélküliek pedig 105 ezerrel lettek többen. A vizsgált időszakban a 15–64 éves népesség 62 százaléka, ezen belül a 15–61 évesek 64 százaléka végzett valamilyen munkát. Ez utóbbi korcsoportból átlagosan 3 millió 719 ezren jelentek meg a munkaerőpiacon, 91 ezerrel kevesebben, mint egy évvel ezelőtt.

A 2009-es év egészében a magyar foglalkoztatási ráta – Máltát kivéve – az Európai Unió tagországai között a legalacsonyabb volt – olvashatjuk a KSH éves statisztikai tükrében. A 15-64 éves korosztály foglalkoztatási rátája 9,4 százalékponttal maradt el az EU 27 tagországára publikált átlagtól. A magyar adatokhoz az olasz és a román áll a legközelebb (Olaszországban 2,5, Romániában pedig 3,8 százalékponttal többen dolgoznak).

Több férfit rúgtak ki

A munkanélküliek 18 százaléka nem idősebb 24 évesnél, sokkal több pályakezdő vagy fiatal nem talált munkát, mint egy évvel korábban: a korcsoport munkanélküliségi rátája 6,3 százalékponttal nőtt egy év alatt, csaknem 28 százalékra. Az EU-ban a tagországok között hatalmas a különbség a fiatalok munkavállalásában: részben az oktatási részvétel, részben pedig a tanulás melletti munkavállalás eltérő elterjedtsége miatt.

A 25–54 évesek, azaz a legjobb munkavállalási korúak rátája pedig 10 százalékos volt (2,4 százalékponttal magasabb, mint 2008. november–2009. januári időszakban).

Forrás: KSH

Forrás: KSH

A férfiak munkanélkülisége 2,5, a nőké 2,4 százalékponttal nőtt. Az állástalanok közel fele (45 százalék) már legalább egy éve nem tud elhelyezkedni. Az álláskeresés ideje kissé csökkent, most átlagosan 16,4 hónap alatt lehet munkát találni.

Még nőhet a munkanélküliség

Török Zoltán a Raiffeisen Bank makroelemzője szerint a vártnál rosszabb adatok mögött egyrészt az állami közmunkaprogramok – szeptember-októberi időszak utáni – kifulladása, így a közszférában dolgozók arányának csökkenése áll – mondta az MTI-nek. A negatív tendencia másik fő oka, a belső kereslet csökkenése. Az arányaiban legnagyobb foglalkoztatónak számító, és főként a belső piacra termelő kis- és középvállalkozások tartalékai év végére merültek ki, így számos cég beszüntette működését.

A következő hónapokra az állástalanok számának további növekedésére számít, úgy látja, a munkanélküliségi ráta 11 százalék körül fog tetőzni idén. Pozitív fordulatra csak az év második felében számít, előrejelzései szerint 2010 végén 10 százalék körülire csökkenhet a munkanélküliség.

A feldolgozóiparban viszont már érzékelhető egy kisebb fordulat, mivel a 2009-es nagyobb leépítéseket után, az exportpiacokon beindult némi növekedés. Ennek köszönhetően, elsősorban a számítástechnikai-elektronikai iparban, valamint a jármű és gépiparban javult a kapacitáskihasználás és megindult egy kisebb arányú munkaerőfelvétel. Ugyanakkor emlékeztetett rá, hogy 2008-2009 fordulóján ezekben a szektorokban voltak a legjelentősebb elbocsátások is. Török Zoltán kettős tendenciára számít: az exportőr cégeknél folytatódhat a munkaerőfelvétel, míg ezzel együtt az elbocsátások is napirenden lesznek a következő hónapokban.

Többségükben inaktívvá váltak

Eppich Győző, az OTP Bank elemzője elmondta: a szezonálisan igazított adatok szerint januárban mintegy 10 ezer fővel csökkent a foglalkoztatás decemberhez képest. Az elbocsátásoknak azonban csak kisebb része csapódott le a munkanélküliek számának emelkedésében, többségében inkább inaktívvá váltak az állásukat vesztők.

Az elemző az átlagos munkanélküliségi rátát 2010 egészére 11 százalékosra becsüli, fokozatos és lassú javulást az év második felében vár; leghamarabb az exportorientált ágazatokban indulhat meg a foglalkoztatás bővülése, például a szállítási ágazatban és a feldolgozóiparban. A belső piacra termelő ágazatok esetében azonban – a gyenge belső kereslet miatt – csak később indulhat meg a GDP-bővülés, és ezzel összhangban a foglalkoztatás növekedése.

Sokan nem is akarnak dolgozni

2009-ben a lakosság 15–64 éves magyar népesség közel 40 százaléka volt inaktív (azaz nem jelent meg a munkaerőpiacon, és nem volt regisztrált álláskereső). Csaknem 10 százalékponttal vannak hazánkban többen ezek az emberek, mint az EU-27 átlaga. Mindössze 13 százalékuk nyilatkozott úgy 2009-ben, hogy ha lenne rá lehetősége, akkor dolgozna. A túlnyomó többség nem kíván jövedelemszerző tevékenységet folytatni, ezért nem is tett semmiféle lépést a munkaerő-piaci (re)integrációja érdekében.

A legtöbben – az inaktívak harmada – azért nem keres munkát, mert épp tanul, a 15–24 évesek túlnyomó többsége, 89 százaléka valamilyen oktatásban vesz részt. A munkaerőpiacról kikerültek negyede nyugdíjas. Az egészségi állapot megromlására az összes inaktív a 15 százaléka, családi kötöttségekre, gyermeke vagy beteg hozzátartozója gondozására, ápolására pedig 12 százaléka hivatkozott.

A legjobb munkavállalási korú férfiak közel harmada rokkantsági, korengedményes, korkedvezményes nyugdíjazás , illetve állásvesztés miatt nem dolgozik. A nők a 32 százaléka leggyakrabban a munkahelyük elvesztésével indokolták inaktívvá válásukat, a családi kötöttségeik miatt a negyedük nem keres munkát, a nyugdíj csak harmadik leggyakoribb okként szerepelt.

Megdöbbentő adat, hogy a 15–64 éves inaktívak fele (45,8 százaléka) vagy még sohasem dolgozott, vagy pedig nyolc évnél régebben szűnt meg a munkája.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik