Pénzügy

Kijátszható a bérplafon

admin
admin

2009. 11. 10. 17:25

A közszférában dolgozók alapbérét maximalizálták, a prémium összegét viszont nem. Ám az szerepel a törvényben, hogy a pluszjuttatás csak az „objektíven meghatározható” teljesítmény után jár – ezt azonban néhány esetben lehetetlen mérni.

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló – hétfőn elfogadott – törvényben olvashatjuk, hogy a teljesítményért járó pluszjuttatások adásakor az igazgatótanács, illetve a felügyelő bizottság döntése a mérvadó. Azt is rögzítették, hogy az üzleti terv főbb számainak teljesítése, illetve az objektíven meghatározható eredmények után adható prémium.

Ez egybecseng azzal a követeléssel, amelyet a Menedzserek Országos Szövetsége (MOSZ) fogalmazott meg hétfőn: a mérhető és ellenőrizhető teljesítményhez kötnék az állami vezetők javadalmazását. Dénes Gábor, a szervezet főtitkára az MTI-nek elmondta, hogy a versenyszférához hasonlóan a közvagyon kezelőit is alacsonyabb alapjövedelemben, valamint a tényleges és ellenőrzött teljesítményhez kötött prémiumokban kellene részesíteni. Ez az adott vállalat pénzügyi helyzetén is javíthatna, hiszen – ha sarkítva nézzük – a vezető akkor kapna többletjövedelmet, ha nyereségessé teszi a céget.

A MOSZ képviselője szerint az állami vezetők kiválasztása, képzése és ellenőrzése jelenleg közel sincs olyan szakmai színvonalon, mint a magántulajdonban lévő vállalatok irányítóinál. „A politikának minél hamarabb fel kell ismernie a jelenlegi állapot tarthatatlanságát, például azt, hogy egy köztulajdonban álló társaság vezetője gyakorlatilag évekig dolgozhat úgy, hogy a tulajdonosi jogokat képviselő állam érdemben rá se néz a munkája eredményeire” – mondta Dénes Gábor.

„Sok esetben nem a bér, hanem a valamilyen célhoz kötött prémium a magas. Ez egyfajta teljesítménybérezés: akkor kapja meg a vezető, ha az előírt feladatok teljesültek” – mondta korábban az FN.hu-nak Jáhny Ákos, a Balance J&B Consulting Kft. ügyvezető igazgatója.

Fazekas Zsolt, a Hill International vezetője hozzátette: „Érdemes lenne megnézni, hogy egy állami cégvezető mire kapja a prémiumot, az üzleti életben például ezért a ’jutalomért’ komoly elvárásoknak kell megfelelni. Szívesen megnézném, mi szerepel a szerződésben. Ha például jól mérhető feltételeket támasztanak, illetve az ügyfelek és a cég érdekét szolgáló kötelezettségeknek megfelel a vezető, akkor nem tartom túlzásnak a 70-80 százalékos juttatást” – mondta a fejvadász cég vezetője.

Ám hogy milyen szempontok szerint fogják kapni a prémiumot, az nem szerepel a törvény szövegében. Egy állami vagy önkormányzati cég vezetőjénél nem mindig a nyereség növekedését, az elvárt bevételeket sorolják fel a szerződésben. Egy közszolgáltatónál a követelmények sokszor sokkal elvontabbak, mint hogy számokkal, statisztikával kifejezhessék, épp ezért nehéz a mérésük is.

hogy lehet megmérni a vezetők teljesítményét?

A vezetők teljesítményének értékelése objektív és soft elemek összességéből áll. Az első csoportba a forgalom, a növekedés, a profit, a költségcsökkentés vagy épp az újabb piaci részesedés megszerzése tartozik, ezek a számokkal jól kifejezhető eredmények. A második részt azok az elemek alkotják, amelyek kevésbé számszerűek, mint például a munkatársak motiválása, a fejlődésük elősegítése, a konfliktuskezelés, a számonkérés, illetve annak elérése, hogy a beosztottak is a vállalat céljait tartsák a szemük előtt – mondta az FN.hu-nak Lipcsei András, a Pend&Piswanger ügyvezető igazgatója.

Ám ezek az utóbbiak is mérhetők, hiszen a munkapszichológia számos tesztet használ – például a 360 fokos értékelést. Ebből fontos és pontos információkhoz lehet jutni. Komplex kép azonban a két rész, az objektív és a soft elemek összességéből kapható.

A költségvetési szektorban sincs ez másként, mint a versenyszférában: ahhoz, hogy egy vezető megkapja a bónuszát, a személyes teljesítménye mellett a legtöbbször az adott vállalat piaci adatait is nézni kell.

Januártól lép hatályba

A köztulajdonban álló gazdasági társaságok munkavállalóinak személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb kétmillió forint lehet 2010. január 1-jétől. Az egyebek mellett ezt is tartalmazó szocialista törvényjavaslatot az Országgyűlés hétfőn 181 igen, 19 nem szavazattal, és 151 tartózkodással fogadta el. A javaslatot csak az MSZP és Gyenesei István független képviselő támogatta. A Fidesz, a KDNP, valamint a többi független képviselő és az SZDSZ-es Bőhm András tartózkodott, az SZDSZ képviselőcsoportja pedig nemmel szavazott.

A kormány egy szeptember 15-én hatályba lépett rendeletben szabályozta, hogy nyilvánosságra kell hozni minden olyan vezető tisztségviselő pénzbeni juttatásait, aki állami, önkormányzati többségi befolyással működő gazdasági társaságnál dolgozik, most ezt a rendeletet emelték törvényerőre. Jóri András adatvédelmi biztos korábban azt kifogásolta, hogy a rendelet nem határozza meg pontosan, milyen körre vonatkozik a közzétételi kötelezettség – írta az MTI.

A szocialista törvényjavaslat szerint jövő évtől a köztulajdonban álló gazdasági társaság munkavállalójának személyi alapbére, valamint vezető tisztségviselőjének havi díjazása legfeljebb a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke tárgyévi összes keresete egy tizenkettedének az egynegyede lehet, amely jelenleg hozzávetőleg kétmillió forint.

A jogszabálytervezet szerint az igazgatótanács elnökének megállapított díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér hétszeresét, illetve az igazgatóság többi tagja esetében az ötszörösét. A felügyelőbizottság (fb) elnökének havi díjazása pedig nem lehet magasabb, mint a minimálbér ötszöröse, illetve az fb többi tagja esetében ennek a háromszorosa a plafon. E díjazáson kívül az fb-tag más javadalmazásra nem jogosult.

A törvényjavaslat maximálja a köztulajdonban álló gazdasági társaságoknál a végkielégítés, illetve a felmondási idő címén fizethető juttatások mértékét is: így sem a munkaszerződés, sem a kollektív szerződés e szabályoktól még a munkavállaló javára sem térhet el. A köznyelvben „titoktartási” pénzként elhíresült, a versenytársaknál való elhelyezkedés tilalmát kompenzáló juttatás csak akkor adható, ha a köztulajdonú vállalatnak van piaci versenytársa.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.