Pénzügy

Szétrobbant a munkaerőpiac

admin
admin

2009. 09. 15. 16:01

Közel 150 ezerrel nőtt a regisztrált munkanélküliek száma 2008 szeptembere óta, az azt megelőző egy évben viszont csak nyolcezerrel. Már nemcsak a képzetlen dolgozókat érinti a gazdasági válság miatti munkanélküliség, hanem a piacképes szakmával rendelkezőket is. Egyre több a diplomás állástalan, és a külföldi karrier is egyre kétségesebbé válik.

Pontosan egy évvel ezelőttre – a Lehman Brothers bedőlésének napjára – datálják a válság „kitörését”, bár a munkaerő-piaci előrejelzések már jóval korábban figyelmeztettek erre. A cégek – mint arról már az FN.hu is írt 2008 áprilisában – már másfél éve sem nagyon mertek munkahelyeket teremteni, óvatosak voltak, inkább nem terjeszkedtek. „Azok a vállalatok, amelyek eddig borotvaélen táncoltak, sok dolgozójukat el fogják bocsátani. Spórolni csak ezen tudnak, hiszen az áram, a bérleti díjak, a beszállítóknak fizetendő összegek emelkednek. A bérekből tudnak lefaragni, ám ha ez sem elég, akkor kénytelenek lesznek megválni az alkalmazottak jelentős részétől” – vetítette előre akkor az egyik fejvadász cég vezetője.

2008 őszén a DBM New York-i irodáját megtöltötték az állásukat vesztett Wall Street-i gazdasági szakemberek, mindannyian új állást kerestek a tanácsadó cégnél. Annyian rohamozták a vállalatot, hogy még a vezetőknek is át kellett adniuk az asztalukat a tanácsadóknak, hogy kezelni tudják a hozzájuk forduló munkanélkülieket – mesélte Juhos Andrea, a cég magyarországi ügyvezetője az FN.hu-nak.

Beindult a közmunka

Márciusra felfutott az Út a munkához program, április végéig pedig háromezer önkormányzat közfoglalkoztatási tervét dolgozták fel a munkaügyi központok, így ezek egyre több és több dolgozót alkalmazhattak. Ez az ÁFSZ-adatokból is látszik: míg februárban csak 11 700 új álláshelyet kínáltak a munkanélkülieknek, egy hónappal később 37 ezret, majd ismét harminc nap elteltével már ennek a kétszeresét. Augusztusban 24 300 új állást jelentettek be a munkáltatók, feleannyit, mint egy évvel korábban. Ezeknek a harmada közcélú állás volt, és segédmunkásokat, takarítókat, őröket kerestek, tehát szakképzettség nem kellett a betöltésükhöz.

Hazánkban nem egy csapásra, hanem lassanként alakult ki a mai közel tízszázalékos munkanélküliségi ráta. 2008 szeptembere és októbere között még „csak” ezer fővel nőtt az álláskeresők száma az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai alapján, majd novemberben megugrott: ekkor már 22 ezerrel többen regisztráltak a munkaügyi központoknál. Ezután hónapról hónapra 30-40 ezerrel többen veszítették el a munkájukat, 2009 tavaszára – amikor elindultak a közmunkák, s egyre több szezonális munkát kínáltak – azonban kissé csökkent az álláskeresők száma.

Május és július között 3 millió 811 ezer ember dolgozott hazánkban, a munkanélküliségi ráta – a vizsgált 15-74 éves korosztályban – elérte a 9,7 százalékot – áll a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb adataiban. 407 ezren jelezték, hogy a negyedévben nem sikerült munkahelyet találniuk. Az ÁFSZ szerint viszont ennél jóval több ember munkanélküli hazánkban: augusztusig 564 ezren regisztráltak a munkaügyi központoknál. (Az adatok különbségének az az oka, hogy a két szervezet másképp végzi az adatfelvételt: a KSH azt vizsgálja, hogy a megkérdezett végzett-e legalább egy óra – fizetéssel járó – munkát az adott héten, az ÁFSZ viszont a regisztrált álláskeresők számát veszi alapul.)

Már a szakképzettség sem véd

A munkaügyi központok januárban a közigazgatás, a védelem és a társadalombiztosítás területére hirdettek meg állásokat, az ajánlatoknak csaknem a felét ezek tették ki. Mellettük elég sok segédmunkást és gyártósori összeszerelőt is alkalmaztak. Márciusban a legtöbb szakembert a feldolgozóipar várta, de az építőiparba és a gazdasági szolgáltatások területére is kerestek dolgozókat. Ekkor az ápolók, az eladók és a szakácsok is könnyen elhelyezkedhettek.

A válság miatt a feldolgozóiparban működő vállalkozások bocsátottak el rengeteg embert, de a kereskedők, illetve a gyártó cégek – például a járműipari beszállítók – alkalmazottai közül is sokan kerültek utcára. Az elbocsátásokat a külföldi kereslet visszaesésével magyarázták.

Fotó: MTI

Fotó: MTI

Eleinte a szakképzetlen emberek és a betanított munkások veszítették el az állásukat, ám március óta már egyre inkább a szakképzett dolgozóktól válnak meg a cégek. Tavasszal az állástalan diplomások száma még nem nagyon emelkedett, az ÁFSZ legutóbbi adatai viszont azt mutatják, hogy jóval nehezebb elhelyezkedniük, mint a korábbi években. Bár a diplomás munkanélküliek nem tartoznak a munkaügyi központba járók közé, most mégis sokan regisztráltak, 35 százalékkal vannak többen, mint egy évvel ezelőtt. Külföldön az elbocsátási hullám már elérte a felsőfokú végzettségűeket is: Finnországban például a tavalyi év azonos időszakához képest az üzleti végzettséggel rendelkezők körében kétötöddel, a mérnökök között egyharmaddal emelkedett a munkanélküliség.

—-Veszélyben minden szakma—-

A bejelentett csoportos létszámleépítések kétharmada 2008 utolsó negyedévében a feldolgozóiparban, az egytizede az építőiparban, további 7 százalék pedig a mezőgazdaságban volt. Decemberben 5500 ember elküldését helyezték kilátásba a vállalatok, és a következő hónapokban sem javult a helyzet. 2009 májusa óta viszont egyre csökkent a csoportos elbocsátások száma. Az augusztusi adatok szerint a korábban recessziósújtotta ágazatok, vagyis a gép-, műszer- és járműgyártás, illetve a fémipar felől a csoportos leépítések hulláma a könnyűipari, valamint a szolgáltatási ágazatok felé terjed.

A válság egy informatikai fejlesztést is szült a foglalkoztatási hivatalban: május óta az ÁFSZ online rendszerében virtuálisan jelenthetik be a cégek az elbocsátási szándékot vagy döntést. A jogszabály szerint azonban csak a kinyomtatott papírok érvényesek.

A külföldiek elmentek, de nekünk is nehezebb külföldön

„A munkaerőpiac sokkal erőteljesebben reagál a válságra Európában, mint gondoltuk” – mondta az EU munkaerő-piaci trendjeinek értékelése kapcsán Wallis Goelen, az Európai Bizottság foglalkoztatási, szociális és esélyegyenlőségi főigazgatóságának egyik vezetője.

A magyar munkaügyi központok adatai szerint tavaly szeptember óta tízezernél is több külföldi vendégmunkás kényszerült arra, hogy hazaköltözzön Magyarországról, 2009 első negyedévében pedig az egy évvel korábbinál 15 százalékkal kevesebb munkavállalási engedélyt adtak ki. A Dél-dunántúli Regionális Munkaügyi Központnál például a meghirdetett állások mintegy 15-20 százaléka külföldiek elbocsátása miatt jött létre.

Ám nem rózsásabb a külföldön dolgozó magyar munkavállalók helyzete sem. A válság miatt a cégek szívesebben alkalmazzák a vendégmunkások helyett az állástalan hazai dolgozókat, akik ezután akár kevesebb pénzért is elvállalják majd a munkákat. Az Egyesült Királyság például az elsők között nyitotta meg a munkaerőpiacát a 2004-ben csatlakozott EU-tagok polgárai előtt, most azonban szigorítani akar. A gazdasági válság felszínre hozta az esélyegyenlőség kérdését: több brit politikus és szervezet szerint az „őslakosokat” kellene előnyben részesíteni az álláskeresésnél, a munkások pedig sztrájkokkal és tüntetésekkel is tiltakoztak a bevándorlók ellen, akik szerintük elveszik tőlük a munkát. Májusig például már feleannyi kelet-európai munkavállaló regisztráltatta magát Nagy-Britanniában, mint egy évvel korábban, és egyre több vendégmunkás tér haza a szigetországból.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Fotó: Fülöp Dániel Mátyás/24.hu
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.