Pénzügy

Lasszóval fognák a jó szakikat

admin
admin

2009. 08. 19. 06:55

A válság miatt egyre többen veszítik el a munkájukat, ám a cégek mégis panaszkodnak: rendkívül hosszú idő alatt találják meg a megfelelő dolgozót, a legnehezebb a specialisták, a szakemberek toborzása. A foglakoztatási hivatal adatai alapján a hiányszakmák és a nehezen betölthető munkakörök még mindig megegyeznek: a legtöbb cég segédmunkást keres, és a munkanélküliek nagy része is ilyen munkára pályázna. Csak épp 5700 állásért százezernél is többen versenyeznek.

Szinte minden vállalatnál előfordul, hogy bizonyos munkakörökre nehezen találnak embert. A cégek 82,5 százaléka küzd ezzel a problémával. Az üzleti szolgáltatásokkal foglalkozóknak a legnehezebb, az építőipari cégeknél viszont jóval könnyebb a munkaerő-felvétel: ez utóbbiak közel egyharmadának nem jelent gondot – áll a Manpower 200 vállalatot feltérképező kutatásában.

Az a régóta tartó trend sem változott, hogy alig lehet jó szakmunkást találni, a cégek több mint ötöde küzd ezzel. A betanított munkásokat és a felső vezetőket azonban jóval egyszerűbben pótolhatják a vállalatok: csupán 5-5 százalékuk jelezte, hogy ez számukra nehézséget okoz.

Döntő fontosságú a potenciális munkavállalók szakmai tudása és tapasztalata. A válaszokból kiderül, hogy iparágtól függetlenül számos munkaadó megköveteli a problémamegoldó képességet és a nyelvtudást. A korábban gyakran kiemelt kommunikációs készség, kreativitás és együttműködési készség meglehetősen háttérbe szorult. Egyes területeken egyedi elvárásokat is támasztanak a cégek: például az építőiparban kívánatos az önálló munkavégzés vagy a kereskedelemben az informatikai ismeret.

A kínálat és a kereslet területileg nem fedi egymást

A hiányszakmák összetétele változatlan, a válság hatására azonban most kevesebb embert keresnek a munkáltatók. Főként a konjunkturális ingadozások miatt sokkal nagyobb a munkaerőpiacon a bizonytalanság, mint korábban – mondta az FN.hu-nak Ignits Györgyi, a Foglalkoztatási és Szociális Hivatal statisztikai és elemzési főosztályának elemzője.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) adatai szerint nagy az átfedés a keresett és a romló pozíciójú szakmák között. Nem minden esetben áll rendelkezésre megfelelő munkaerő a hiányszakmák betöltésére, hiába vannak az álláskeresők között hasonló képzettséggel rendelkezők, hasonló szakmákra pályázók. A munkaerő-kereslet és -kínálat térben nehezen hozható össze, illetve sokszor az álláskeresőknek nem megfelelőek a kompetenciáik – tette hozzá az elemző.

Gyengő Dóra, a Manpower marketing és kommunikációs menedzsere lapunknak korábban elmondta: nincsen már presztízse a jó „szakiknak”, nem ismeri el őket a társadalom. „Sok külföldi cég keres meg minket, hogy ennyi meg ennyi szakképzett emberre lenne szükségük, és nagyon nehéz az ilyen csoportos kereséseknek megfelelni. A speciális többlettudással rendelkező szakmunkás még a fehér hollónál is ritkább: nehéz például olyan embert találni, aki egyszerre raktáros és targoncavezető is” – véli a menedzser.

Kiket keresnek?

A legtöbb ajánlat azokból az ágazatokból érkezett, ahol tipikusan nagy a fluktuáció, sok embert foglalkoztatnak, és alacsony bért kapnak a dolgozók. Így például az elmúlt három hónapban 5747 segédmunkásnak, 1272 eladónak, illetve kétezernél is több gyártósori összeszerelőnek kínáltak munkát.

Sok vállalat keresett vendéglátó-ipari szakembe- reket – 1293 szakácsot, 604 pincért és 511 konyhai kisegítőt. Építőipari, valamint szezonális jellegű munkákat is kínáltak, például tartósítóipari vagy húsfeldolgozói állásokat. A fegyveres szervek pedig főként középfokú képesítést nem igénylő munkaköröket szerettek volna betölteni.

Az elmúlt hónapokban a munkaügyi központokon keresztül kínált, nem támogatott állások (ezek olyan munkalehetőségek, amelyekhez a munkaadó nem kap állami támogatást, mert nem tartós álláskeresőket vennének fel, illetve nem közmunkák) száma jelentősen csökkent, az egyes hónapokban 40-55 százalékkal volt kevesebb, mint az előző év azonos időszakában. Júliusban is csak feleannyi állásajánlat érkezett a cégektől, mint 2008 azonos időszakában, a kereslet a feldolgozóiparban 65,5 százalékkal, a szállítás, raktározás, a posta és távközlés területén pedig 64 százalékkal esett vissza.

Ignits Györgyi elmondta, hogy a recesszió ellenére is érkeznek a munkaügyi központokhoz nem támogatott munkaerőigények, nem egy esetben olyan cégek toboroznak szakembereket, amelyek korábban nagyobb elbocsátásokat jelentettek be. Erre jó példa egy Zala megyei feldolgozóipari foglalkoztató, amely júliusban több gépkezelőt, javítót, szerelőt, illetve elektroműszerészt keresett, illetve egy hónappal korábban Komárom-Esztergom megyében ugrott meg a járműgyártási ágazatban a munkaügyi központhoz bejelentett állások száma.

Betanított munkás lenne a legtöbb állástalan

A regisztrált álláskeresők „toplistáját” is összeállította az FN.hu kérésére az elemző. A legtöbb munkanélküli alkalmi munkát vagy betanított munkát keres, júliusban 106 391-en szerepeltek a munkaügyi központ nyilvántartásában. Őket az eladók követik, negyvenezernél is többen próbálnak elhelyezkedni, de 33 ezer biztonsági őr sem talál munkát. Több mint 21 ezer állástalan pályázna adminisztrátori, irodai állásra. A tízezret is meghaladja a takarítók, a lakatosok, a teherautó-vezetők, a gyártósori összeszerelők, a vendéglátó-ipari szakmunkások (pincérek) és a varrónők száma.

A diplomásokat eddig kevéssé érintette a válság, azonban júliusban emelkedett a nyilvántartásba belépő felsőfokú végzettségűek száma. Ez – mint ahogy Ignits Györgyi felhívta a figyelmet – szezonális jelenség, és az iskolaév végével függ össze. „Azt még jelenleg nem látjuk, hogy a most nyilvántartásba kerülő frissdiplomás fiatalok összetétele és az elhelyezkedési esélyei hogyan változnak a válság előtti helyzethez képest. Összességében azonban az eddigi adatokból arra következtethetünk, hogy a recesszió nem az ő munkaerő-piaci helyzetüket rontotta. E mögött az is meghúzódhat, hogy a magasabban képzettek átmenetileg kiszorítják a kevésbé iskolázottakat a foglalkoztatásból” – tette hozzá.

A szaktudás sem véd meg a kirúgástól

A válság miatt elsősorban a középfokú képzettségű álláskeresők száma nőtt meg, őket érintették leginkább a csoportos leépítések. Ez azonban az elemző szerint „relatív romlás”, továbbra is a szakképzetlen munkanélküliek vannak a legtöbben az ÁFSZ nyilvántartásában, a nyolc általánossal sem rendelkezők fele tartósan – több mint egy éve – nem talál munkát.

2009 júliusában az álláskeresők fele volt szakképzetlen, 38 százalékuk végezte el az általános iskolát, a harmaduk pedig valamilyen szakiskolát, szakmunkásképzőt. A tizedük gimnáziumban, 15 százalékuk pedig szakközépiskolában, technikumokban érettségizett, és mindössze 5 százalékuk diplomás. A válság dacára az alapfokú végzettségű álláskeresők az egy évvel korábbi adatokhoz képest 4,5 százalékkal lettek kevesebben – sokan közülük az egyre inkább felfutó közmunka programokban vesznek részt –, a szakmunkásképzőt, szakiskolát vagy szakközépiskolát végzettek száma viszont 3 százalékkal nőtt.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Mentőkhöz menekült az elkószált 14 éves kutya

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.