Pénzügy

A magyar egyetemek nem vonzóak

admin
admin

2009. 07. 15. 11:17

A magyar hallgatók fele úgy véli: a tanulmányaik szükségesek és hasznosíthatók a munkaerőpiacon, ám csak egyharmaduk költözne el a világon bárhova a munkája érdekében. Az alapszakos diploma megszerzése után külföldi mesterképzésre 46 százalékuk menne, hozzánk viszont alig jönnének a külföldiek – derült ki egy friss felmérésből.

A European Student Barometer 2009-es felmérésben 22 ország több mint 750 intézménye vett részt. Magyarországról 14 intézmény 15 ezernél is több hallgatója töltötte ki a kérdőívet, melynek fő célcsoportja az üzleti és közgazdasági, illetve a műszaki, informatikai képzésekben tanuló hallgatók voltak.

A kérdések kitértek a hallgatók egyetemükkel kapcsolatos általános elégedettségére, a külföldi mesterképzések iránti érdeklődésükre, a várt kezdő fizetésre, a munkaidőre és az első munkahelyen eltöltendő időtartamra.

Nagy-Britannia a legvonzóbb

A három legfontosabb tényező, amelyek alapján egyetemet, illetve képzést választ a magyar hallgató az oktatás minősége (83 százalék), a tudományos elismertség és az intézmény munkaadói megítélése (mindkettő 63,5 százalék). Viszonylag elégedettek az egyetemük nyújtotta képzéssel, és ugyanígy vélekedik az európai átlag is. A képzésükkel az írek, a svédek, az oroszok és a lengyelek a legelégedettebbeknek. A másik végletet a spanyolok képviselik.

A külföldi mesterképzés elvégzésének lehetősége a magyarországi hallgatók 46 százalékát érdekli. A legnépszerűbb célország mind a magyar, mind az európai összesítés szerint az Egyesült Királyság, Magyarországról a diákok 57, Európából 58 százaléka jelölte potenciális célországként. A második kedvelt célállomás az Egyesült Államok – a magyarok 38,8, az európaiak 55,7 százalékánál. Hazánk viszont nem igazán népszerű: az európaiaknak alig egy százaléka szeretne csak itt továbbtanulni, közülük is a román, a szlovák és az orosz hallgatók vannak többségben.

A magyar hallgatóknak a legalacsonyabb a bérigényük

Az álláskereséssel eltöltött időt mind a magyar, mind az európai egyetemisták 4,2 hónapban maximálták. A várt legalacsonyabb bruttó fizetés szempontjából azonban a magyar elvárások (11 309 euró) meg sem közelítik az európai átlagot: ők 25 ezer eurónál kevesebbért nem mennének el dolgozni. A legalacsonyabb, 10 500 euró körüli fizetéssel a román, a lengyel hallgatók elégednének meg. A legoptimistábbak a dánok, ők 51 ezer eurót szeretnének kapni, de a svájciak és a norvégok sem sokkal maradnak el tőlük.

A magyar diákok első munkahelyükön 3,6 évet terveznek maradni, míg az európaiak 6,3 évet is várnának az első váltással. A hallgatóink ötöde egyet ért a tandíj fizetésével, míg Európában csak 17 százalékuk. A magyarok 42 százaléka nem aggódik a későbbi karrierje miatt, a kontinensátlag ennél rosszabb, csupán 36 százalékuk derűlátó.

A munkaerőpiacnak ad információkat

A berlini székhelyű Trendence Intézet 2003 óta készíti el a European Student Barometer című online felmérést, amelyben az egyetemi és főiskolai hallgatók pályaválasztási terveire, a jövőjükre vonatkozó elképzeléseikre és elvárásaikra, valamint az egyetemi képzéssel kapcsolatos véleményükre kíváncsi.

Az eredményeket vállalatok veszik igénybe, hogy ily módon tájékozódjanak a hallgatókról, és a munkaerőpiac igényeit a kínálathoz igazíthassák.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.