Pénzügy

Van kiút a munkanélküliségből?

admin
admin

2009. 04. 13. 12:48

Vörös betűkkel futó, folyamatosan mozgó figyelmeztetés fogadja immár jó néhány hete az Országos Foglalkoztatási Alap (OFA) honlapjára látogatókat: „Átmenetileg felfüggesztve a válságkezelő programra beérkező pályázatok befogadása!” A válság negatív munkaerő-piaci hatásainak mérséklésére – munkahelymegőrzésre, részmunkaidős foglalkoztatásra, új munkahelyek létesítésére, átképzésre – szolgáló pályázatokat januárban, illetve februárban írták ki, s eredetileg azt tervezték, hogy azok az év végéig nyitva állnak majd. Bejelentésükkor még Szűcs Erika foglalkoztatási és szociális miniszter is bizakodóan nyilatkozott, mondván: a kabinet kellő forrást különített el. Alig pár nap telt el azonban, és máris bombaként robbant a hír: a főként munkahelymegőrzést és a részmunkaidős foglalkoztatást szolgáló OFA pályázati alap forrásai heteken belül elfogyhatnak.

Elvileg novemberig lehetett volna pályázni összesen 5,9 milliárd forint támogatásra, ám már február végére mintegy 8 milliárd forint értékű igényt tartottak nyilván az OFA-nál – tájékoztatta a Figyelőt Székely Gabriella, a szervezet ügyvezető igazgatója. Most felfüggesztették a pályázatok befogadását, zajlik a bírálat, s az eredmény ismeretében dől el, újra megnyitják-e a programokat. A támogatást egyébként 3–12 hónapra lehet igényelni, s az OFA összesen mintegy 7 ezer munkahely megtartását segítheti. Az igények ennek megfelelően meglehetősen nagy szórást mutatnak: van 2 millió forintos, de akad olyan is, amely 600 millió forintról szól.

Válsággal súlyosbítva

Nem csoda persze, hogy komoly igény van a munkahelymegőrző és -teremtő támogatásokra. Elvégre az európai viszonylatban is kiugróan alacsony foglalkoztatás már eddig is a magyar gazdaság egyik legsúlyosabb problémája volt (Munkaerőtlenül – Figyelő, 2008/15. szám), és a helyzetet a globális válság csak tovább rontotta. Február végére a munkanélküliség meghaladta a 9 százalékot – egyedül az év második hónapjában 34 ezren kerültek az utcára –, ráadásul ez az adat csupán azokat az álláskeresőket tartalmazza, akik bejelentkeztek a különböző munkaügyi központoknál. Az 543 ezer regisztrált álláskeresővel azonban szakértők szerint messze nincs vége, a decemberi szám feltehetőleg a 600 ezret is meghaladja majd. Bajnai Gordon miniszterelnök-jelölt már első nyilatkozatai egyikében jelezte, tisztában van vele, hogy a következő időszakban akár százezernyi munkavállaló is elveszítheti az állását. Azaz a vezetésével felállítandó szakértői-válságkezelő kabinetnek a megszorító intézkedések sora mellett okvetlenül kezelnie kell a munkahelyek tömeges megszűnésének szociális robbanással fenyegető kérdését.

Egy zuhanórepülés paraméterei

9 százalék: ezen a szinten állapodhat
meg a hazai munkanélküliségi ráta az Európai Bizottság legfrissebb
előrejelzése alapján, míg a magyar Kopint–Tárki kutatóintézet szerint
éves átlagban akár a 9,5 százalékot is elérheti az állástalanok aránya.

543
ezer fő:
ennyi volt a regisztrált állástalanok száma az Állami
Foglalkoztatási Szolgálat február végi adatai szerint, ami az előző
hónaphoz képest 6,7 százalékos (!) emelkedés; az álláskeresők mintegy
fele nyolc általánossal sem rendelkezik.

28,5 százalék: ez év
februárjában a munkanélkülieknek ekkora hányadát tették ki a tartósan
állást keresők, azaz 154,8 ezer fő több mint egy éve működött együtt
folyamatosan az Állami Foglalkoztatási Szolgálat kirendeltségeivel (ez
egy év alatt 7,2 százalékos emelkedés).

3,88 millió fő: ekkora volt Magyarországon a foglalkoztatottak száma 2008 negyedik negyedévében.

56,7 százalék:
erre a szintre csökkent 2008-ban a 15–64 évesek foglalkoztatási aránya
a már szintén igen alacsony előző évi 57,3 százalékról; ez a szint
csaknem 10 százalékponttal marad el az OECD-országok átlagától.

2,4 százalék: az MNB a foglalkoztatottság ekkora visszaesését várja a versenyszférában idén és jövőre.

Mi van jelenleg az asztalon? Az OFA keretének átmeneti kimerülését követően azok a cégek, amelyek a válsággal dacolva a jelenlegi nehéz körülmények közepette nem dobják be a törülközőt, a regionális munkaügyi központokhoz nyújthatnak be hasonló célú pályázatokat. Utóbbiak összesen 10 milliárd forintot oszthatnak szét. Ez esetben azonban jóval bonyolultabb az eljárásrend, így egyelőre csak csordogálnak a pályázatok. A regionális központoknál ugyanis az a szabály, hogy a pályázó céggel, szervezettel közösen kidolgozzák a rá szabott megoldási tervet, majd azt a Foglalkoztatási és Szociális Hivatalnak, illetve a foglalkoztatási tárca illetékes grémiumának is jóvá kell hagynia. Ehhez képest az OFA-nál csak egyfordulós a bírálat, és az első nyerteseket máris kihirdették.

A kabinet az idén a Foglalkoztatási Alapnál lévő 5,9 milliárd forint és a regionális munkaügyi központok 10 milliárdja mellett kész további tízmilliárdokat fordítani a probléma orvoslására (az elérhető források felsorolását lásd a 23. oldalon), a megítélt támogatások felhasználásának hatékonyságát illetően azonban a szaktárcánál és többi illetékes hatóságnál is szkeptikusak. Akkor, amikor európai viszonylatban eleve kirívóan alacsony a magyarországi foglalkoztatás, sziszifuszi küzdelem azon éppen a válság idején megpróbálni változtatni, vagy akár a munkanélküliséget csökkenteni.

Egyes cégek ugyanakkor lehetőségként élik meg a krízist, és minőségi cserék végrehajtására is felhasználják ezt az időszakot, hiszen az a vállalat, amelynél az átszervezést és a cseréket jól hajtják végre, repülőrajtot vehet, amint beköszönt a fellendülés. A válság pozitív hozadéka lehet az is, hogy erősödik a Magyarországon eddig szinte teljesen hiányzó munkaerő-piaci mobilitás. Máris tapasztalható, hogy az emberek egyre inkább hajlandók a lakóhelyüktől nagyobb távolságra is munkát vállalni, ha a fizetés nagysága kompenzálja a környezetváltást vagy a hosszabb utazást. Dobár Attila, a szellemi dolgozók toborzásával foglalkozó Job Személyzeti Tanácsadó Kft. ügyvezető partnere abban is bízik, hogy a válság kényszerítő ereje végső soron az általános munkamorálnak is jót tesz majd.

Támogatási források

OFA-pályázatok
● Az Országos
Foglalkoztatási Alap kerete hazai forrásból 5,9 milliárd forint;
munkahelymegőrzésre, az elküldött dolgozók más cégek általi újbóli
alkalmazására, s az elbocsátottak könnyebb elhelyezkedését szolgáló
képzésére lehetett pályázni
● A pályázatok 2009 januárjában megnyíltak, de a források kimerülése miatt átmenetileg fel kellett függeszteni

Közmunkaprogramok
● Mintegy 16–17 ezer embernek munkalehetőséget biztosítva 7 milliárd forintból indulnak közmunka programok

Regionális munkaügyi központok programjai
● Eddig 10 milliárd forint értékben írtak ki munkahelyek megőrzésére szolgáló programokat

A pályázatok február elején megnyíltak, de a bonyolult és hosszadalmas
eljárásrend miatt eddig nem mutatkozott érdeklődés irántuk, ám ezen az
OFA alap kimerülése változtathat

Munkaügyi minisztériumi program

Nemzeti forrásból további 20 milliárd forintos keretű, klasszikusan
vállalkozásoknak szánt munkahelymegőrző támogatási programot indít a
munkaügyi tárca a második félévben

Uniós források
● Áprilistól pályázhatnak támogatásra a piacszűkülés
miatt átmeneti teljesítménycsökkentésre kényszerült vállalkozások egy
20 milliárd forintos keretből 4+1 napos foglalkoztatásra, valamint
munkaerőképzésre (a kieső munkanapra járó bér 80 százalékát lehet
elnyerni maximum a minimálbér duplájáig, illetve a képzés költségeinek
80 százalékát)
● Az állásukat elveszítők egy 10 milliárd forintos uniós támogatási keretből pályázhatnak képzésre

Mérnökökre még mindig szükség van

„Számos vállalkozás mindazonáltal az év elején máris drámaian rontott az idei várakozásain, és a legjobb esetben is stagnálásra készülve törölte bővítési terveit” – számol be februári tapasztalatairól Dobár. Ennek nyomán több korábbi sikerszakma művelői is nehezebb helyzetbe kerültek, ha most keresnek állást.

Mérnökökre például továbbra is van igény, de a korábbinál kevesebbre, míg az informatikusok közül főképp azokat keresik, akik valamilyen speciális területhez értenek. Más szektorokhoz képest a gyógyszeripar és a magán-egészségügyi szolgáltatók kedvező helyzetben vannak, egyelőre ezeket érinti a legkevésbé a válság, így e területeken viszonylag nagy számban akadnak betöltetlen pozíciók.

„A Richter Gedeon Nyrt.-nél létszámstop van, de ezt már a válság begyűrűzése előtt életbe léptette a cég” – mondja Beke Zsuzsa, a társaság kommunikációs igazgatója. Az úgynevezett gyógyszer-gazdaságossági törvény már 2007-től olyan plusz elvonásokat kényszerített az ágazatra, amelyek miatt a cégnek már akkor 300 fővel csökkentenie kellett a szerződéses állományt. Most pedig a társaság a munkahelyek megtartása érdekében drasztikusan visszafogta beruházásait – a Debrecenben épülő biotechnológiai üzemet kivéve –, és hatékonyságnövelő intézkedések sorozatát vezette be.

Biztosnak látszik a pénzügyi és a számviteli feladatokat ellátók munkája is, a Job Kft.-hez ezekkel a területekre vonatkozóan érkezik a legtöbb megkeresés a munkaadók részéről. Dobár szerint ennek az lehet az oka, hogy a mostani bizonytalan helyzetben sokszor havonta át kell írni a terveket, amellett megszaporodott a leadandó riportok száma is, így a pénzügyi vezetők nem boldogulnak megfelelő háttértámogatás nélkül. Másrészt összevonni sem lehet ezeket a pozíciókat, hiszen válság ide vagy oda, a bérszámfejtést mindenképpen el kell végezni – ha csak nem szervezik ki. Mindezen kategóriák mellett Molnár Attila, a Pannonjob Kft. szakmai igazgatója úgy tapasztalja, a kiszervezett munkakörökben – különösen a call centerekben – dolgozók, valamint az értékesítők iránt nőtt a kereslet.

—-A bankok is próbálkoznak—-

A globális válság a bankszektorból indult, nem csoda, hogy a hazai pénzintézetek is nehéz helyzetben vannak. Bankonként eltérő, hogy a nagy létszámú leépítést választják, vagy más módszerekkel próbálkoznak. „Úgy döntöttünk, nem akarunk egyszeri több száz fős leépítést végrehajtani. Folyamatosan elemezzük a helyzetet, és csak akkor lépünk, ha egy-egy termékünk iránt drasztikusan visszaesik a kereslet” – avat be a Budapest Bank stratégiájába Rolek Ferenc, hr-ügyekért felelős vezérigazgató-helyettes, a Bankszövetség hr-munkacsoportjának vezetője. A pénzintézetnél a belső átcsoportosítást részesítik előnyben – például a jelzálog területen felszabaduló munkaerőnek a manapság feljövőben lévő behajtási üzletágban igyekeznek munkát találni –, illetve a részmunkaidős foglalkoztatásra térnek át. Ma az alkalmazottak mintegy 15 százaléka dolgozik napi 6 (esetenként 4 vagy 5) órában. A Budapest Bank a válság kezdete óta így is mintegy száz főtől volt kénytelen megválni.

Vezetői példamutatás

A vállalati menedzserek jövedelemnövekedése már
a válság előtt is lassult, talán a legfelső szintet kivéve. A
kilencvenes években, amikor sok nemzetközi vállalat telepedett meg
nálunk, még óriási lehetőség nyílt a vezetők számára, de az elmúlt évek
már természetes módon a konszolidáció, a méretoptimalizálás jegyében
teltek. Elindult egy kedvező folyamat is: kelet-európai regionális
posztokra helyi tapasztalattal bíró szakembereket kerestek a multik, s
nem az anyacégtől küldtek ide „helytartókat”, ám ez a trend most
valószínűleg változni fog. „A válság még jobban megmutatta a piac
realitásait, illetve tovább erősítette a felső vezetők piacán egyébként
is meglévő tendenciákat” – állítja az újdonságnak tűnő jelenségeket
összegezve Szabó Vilmos, a Korn/Ferry International vezetők keresésével
foglalkozó tanácsadó cég ügyvezető partnere.

Mindazonáltal az
alapvető baj itthon – a képzés gyenge színvonala mellett – az, hogy
kevés a globális mércével mérve jelentős nagy- és középvállalat,
amelyeknél nemzetközileg versenyképesebb tapasztalatot lehetne
szerezni. Az állami vállalatok körében esetenként a méret még adott is
lenne, ott viszont a szükséges képességek és készségek kifejlesztésére
kisebb az esély, hiszen a teljesítmény, a hatékonyság számottevően
elmarad a magánszféráétól. „A versenyszektorban például sok cégnél
többek között munkaidő-csökkentést vezettek be a bércsökkentés
kombinálásával, az államiaknál viszont nem lehetett hallani hasonlóról”
– támasztja alá aktuális példával a fenti kijelentést a Korn/Ferry
partnere. Az effajta költségmegtakarítás egyébként a vezetőket is
érinti. A menedzseri jövedelmek is csökkennek, s nem csak azért, mert
ha nem jók a számok, akkor nincs bónusz; sok helyen a fix béreket is
visszafogják, igaz, valószínűleg csak átmenetileg.

„Azok a cégek
élik túl ezt a nehéz időszakot, amelyek a gazdasági racionalitás
mellett vezetői példamutatással képesek a közös áldozatvállalásra, s
ebbe beletartozik, hogy a vezetők bérét is csökkentik, ahelyett, hogy
őriznék a privilégiumaikat, és például új autót vennének nekik” – mutat
rá Szabó Vilmos. A tévedések elkerülése végett: a munkahelyek
megőrzésének záloga a versenyképesség megőrzése, illetve növelése.
Minél kevésbé vagyunk versenyképesek, annál több munkahely kerül
veszélybe. Arra a kérdésre pedig, hogy eljött-e a válságmenedzserek
ideje, Szabó Vilmos úgy válaszol: a jó vezető repertoárjában azok a
képességek is megtalálhatóak, amelyekre most van szükség.

VRANNAI KATALIN

„A legnehezebb helyzetben továbbra is a képzetlenek vannak, ám most azok is az utcára kerülnek, akik kifejezetten jó munkatársnak számítottak, különösen az autó- és az elektronikai iparban” – hívja fel a figyelmet a Videoton holdinghoz tartozó Pannonjob szakmai igazgatója. A hangsúly mindazonáltal a mondat első felén van, hiszen recessziós időkben egyértelműen az alacsonyan képzettek válnak a legkönnyebben munkanélkülivé. Részben azért, mert őket a legegyszerűbb elbocsátani, illetve mert a cégek a magasabban kvalifikált munkaerő megtartásában sokkal érdekeltebbek. Másrészt viszont azért is, mert nehéz időkben a képzettebbek is hajlamosak elvállalni olyan munkákat, amelyek elvégzéséhez alacsonyabb képesítés is elég lenne, azaz működik egyfajta kiszorító hatás. Molnár szerint ma már a fejlettebb országrészekre sem igaz, hogy aki nagyon akar, az talál is munkát. Különösen az idősebb betanított munkásoknál fenyeget az a veszély, hogy ha a következő egy évben nem tudnak elhelyezkedni, akkor végleg kiesnek a munkaerőpiacról.

A legrosszabb helyzetben azok az alacsony képzettségűek vannak, akik valamilyen munkaerő-kölcsönzési akcióban, vagy rövid időre szóló – általában fél évet meg nem haladó –, határozott idejű szerződés alapján vállaltak munkát. A Pénzügyminisztérium (PM) egy elemzése szerint ezt a kört az idén az építőiparban és a vendéglátásban, valamint a gumiiparban és a műszergyártásban fenyegeti leginkább az elbocsátás veszélye. Mintegy 130 ezer emberről van szó, a versenyszféra alkalmazottainak 5 százalékáról. Arról nem beszélve, hogy az említett ágazatok közül éppen a vendéglátásban igen nagy a fekete- és a szürkemunka aránya, s most még gyakoribbá válhat az a jelenség, amikor a munkaadó papíron ugyan elbocsátja az alkalmazottat – vagyis még a minimálbér terheit sem kell megfizetnie utána –, feketén azonban továbbra is foglalkoztatja.

Másrészt viszont a kölcsönzés a fehérgallérosokat alkalmazó cégek esetében is egyre népszerűbb – ráadásul a munkakeresők immár ebben a körben is egyre kevésbé idegenkednek a kölcsönzötti státustól –, és ezen a szinten nem jellemző, hogy a nehézségek nyomán őket küldenék el először. Gyakran ugyanis olyan vállalkozásokról van szó, amelyek elnyertek egy nagyobb projektet, de nem akarják a feladat elvégzéséhez szükséges szakembereket állandó munkatársként felvenni. A kölcsönzés az egyik lehetséges megoldás azoknál a vállalkozásoknál is, ahol a külföldi menedzsment létszámstopot rendelt el.

Kik reménykedhetnek?

KERESETTEBB
MUNKAKÖRÖK • Mérnök • Speciális tudással bíró informatikus • Pénzügyi-
és számviteli szakember • Telefonos ügyfélszolgálatos • Értékesítő

VÉDETTEBB SZEKTOROK • Gyógyszeripar • Magán-egészségügyi szolgáltatás


Alibi képzések

Az állásuk biztonságában megalapozottan reménykedő munkavállalók köre azonban ma mindenképpen a kisebbség. Ezekben a napokban azok vannak többen, akiket folyamatosan fenyeget az elbocsátás réme. Ilyen körülmények között az általános hatósági megközelítések hatékonysága igencsak kérdéses. A Fidesz elégtelennek is tartja az eddigi kormányzati intézkedéseket. Bernáth Ildikó, az ellenzéki párt foglalkoztatási szakpolitikusa úgy véli, a hatás „egyenlő a nullával”. Ami a szabad demokratákat illeti, megkeresésünkre úgy nyilatkoztak, elemi hibák vannak a rendszerben.

Alibi képzések folynak, amelyeket haladéktalanul felül kellene vizsgálni, s transzparenssé kell tenni a források felhasználását. „Annak, hogy a százmilliárdokat rossz hatékonysággal használják fel, elsődlegesen az az oka, hogy a hozzávetőleg 350 milliárd forintot kezelő Munkaerő-piaci Alapban relatíve kicsi az aktív programok finanszírozási aránya, rengeteg az indokolatlan, a tényleges elhelyezkedést nem szolgáló átképzési program” – áll a Fodor Gábor pártelnök szakértői csapata által lapunk kérdéseire válaszul megküldött írásbeli nyilatkozatban.

Képzési támogatást nem akkor és nem azok kapnak, akiknek képzésre van szükségük, és bizonyosan nem olyan képzésre megy el a pénz, amilyenre szükségük lenne. Ehelyett az intézetek valóságtól elrugaszkodott kínálata diktálja a támogatások felhasználását – figyelmeztetnek a liberálisok. Például akinek felnőttként nincs középiskolai végzettsége – állítják az SZDSZ szakértői –, szinte egyáltalán nem tudja megszerezni az érettségit, miközben a piacképes szakmákat adó képzésben csak érettségizettek vehetnek részt.

A kormány a válságra reagálva átgondolatlanul próbálja feltartóztatni a munkanélküliség drasztikus emelkedését: egyfelől szeretné a jelenleg rendszeres szociális ellátásban részesülőket munkához juttatni, másfelől mérsékelni a válság miatti elbocsátásokat. A szakértők éppen ezt a kísérletezgető hozzáállást, a programok összevisszaságát kifogásolják. „Azt nem lehet állítani, hogy eleve hatástalanok lennének, már csak azért sem, mert egyelőre nem tudható, miként reagálnak rájuk a gazdasági élet szereplői. De megint hiányoznak mögülük a hatásvizsgálatok, vagy korábbi, hasonló jellegű intézkedések hatásainak empirikus elemzése, amelyek kellő tapasztalattal szolgálhattak volna” – húzza alá Tóth István János, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének tudományos főmunkatársa.

Élesben tesztelik a programokat

Ami a konkrét munkahelymegőrző és -teremtő kormányzati programokat illeti, azok hasznosságáról a közgazdász előre semmit sem tud mondani, elvégre egyelőre az sem tudható, hogy a piacok szűkülése és a kapacitások visszafogása 3–6 hónap távlatában hogyan érinti a cégeket. A négynapos munkahétre történő áttérés például megoldás lehet azon vállalkozásoknál, amelyeket átmenetileg érint a válság, ám ha később mégis kénytelenek lehúzni a rolót, a munkahelymegőrző támogatás legföljebb csak késlelteti a tömeges elbocsátásokat. Jelenleg nem történik más, mint „élesben tesztelik” a válságkezelő lépéseket, s ha nem válnak be, majd módosítanak rajtuk. „Mivel a külpiacok szűkültek, csökkent a belső kereslet, és nehezen lehet forráshoz jutni, vélhetően nem nagyon lehet megálljt parancsolni a leépítéseknek. Ugyanakkor a háztartások tömeges ellehetetlenülése elleni fellépés mégiscsak feladata kell, hogy legyen a kormánynak” – mutat rá Tóth István János.

Az Állami Foglalkoztatási Szolgálat február végi gyorsjelentése szerint 543 ezer volt a regisztrált álláskeresők száma. Árnyalja azonban a képet az, hogy a szociális ellátásokhoz a regisztráción keresztül vezet az út, ami Adler Judit, a GKI Gazdaságkutató Intézet Zrt. kutatásvezetője szerint azt is jelentheti, hogy a jelenlegi bizonytalan helyzetben nem csak azok jelentkeztek be munkanélküli-segélyre, akik mostanában veszítették el az állásukat, hanem alkalmasint olyanok is, akik már hónapokkal vagy évekkel ezelőtt, vagy esetleg soha nem is dolgoztak. A kutató úgy látja, kármentő jellegűek a munkahelymegőrző programok, vélhetően nem tudnak gátat vetni a tömeges elbocsátásoknak. Nem osztja a szaktárca várakozását a tekintetben sem, hogy az Út a munkába elnevezésű kormányzati program révén majd tízezrek találnak vissza a munka világába, ráadásul olyanok, akik hosszú ideje állástalanok és szociális segélyen élnek. Egyfelől az önkormányzatok jó része sem készült fel arra, hogy értelmes munkaalkalmakat kínáljon a tartósan munkanélküliek számára. A közmunkaprogramok is azt igazolják, hogy attól még nem térnek vissza tartósan a foglalkoztatotti körbe a válságrégiókban élők, ha néhány hétig vagy hónapig az árokpartot kaszálják vagy az utcákat, köztereket takarítják.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

2871252 06/13/2016 US soldiers during a stop of the US armed forces in Riga in the course of the Dragoon Ride II of the Saber Strike-2016 international exercise. Taisija Voroncova/Sputnik
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.