Pénzügy

Egyetemekre űz a válság

A brit felsőoktatási intézményekben 12-13 százalékkal növekedett a jelentkezők száma. A német egyetemeken is több mint kétmillió hallgató kezdett a mostani második félévben, amivel az ország átlépte a mintegy öt évvel ezelőtti álomhatárt. Elemzők szerint a recesszió miatt akar mindenki továbbtanulni.

Az angol egyetemeken 500 ezer fővel növekedett a tavalyi évhez képest a jelentkezői létszám, mely a 20 és 24 éves fiatalok körében 12,9, a 24 év felettiek esetében pedig 12,6 százalékos emelkedést jelent. A külföldi diákok is egyre szívesebben választják az ottani intézményeket, 14 százalékkal nőtt ugyanis a számuk. Az Egyesült Királyságban még mindig a közgazdaságtan, a politológia és a matematika a legnépszerűbb szak, de az óvónői, tanítónői és tanári pályák iránt is egyre nagyobb az érdeklődés – adta hírül az Edupress.

Németországban 2008-ban 7 százalékkal nőtt az érettségizők száma, az egyetemekre 3, a főiskolákra pedig 13 százalékkal többen adták be jelentkezésüket. Az egy évvel korábbi adatokhoz képest csupán Szászországban és Brémában felvételiztek kevesebben. A felvettek száma 4 százalékkal emelkedett, így a korosztály 40 százaléka lett egyetemista vagy főiskolás.

A recesszió miatt tanulnak

„A továbbtanulási kedv alighanem erősödni fog a társadalomban az elkövetkező évek folyamán. Végtére is az emberek megértik, hogy az oktatás a legjobb befektetés mind az egyén, mind az ország számára” – magyarázta a helyzetet az angliai jelentkezésekkel foglalkozó szervezet igazgatója.

A helyi felsőoktatási intézmények nem emelik a felvehető hallgatói létszámot, hiszen a keretszámok növelését nem támogatják állami forrásokkal. „Embertelen politika, ha tanulásra ösztönözzük a fiatalokat, majd amikor jelentkeznek valamelyik egyetemre, az orrukra vágjuk az ajtót” – mondta el a Diákok Nemzeti Uniójának elnöke, aki ugyan a hallgatói létszám növelését kérte a kormánytól, változás azonban nem történt a területen.

A magyar hallgatók közül is sokan inkább továbbtanulnának, hogy ezzel is javítsák munkaerő-piaci esélyeiket. Az FN-nek nyilatkozó karrier-tanácsadók szerint vannak olyan hallgatók, akik azért maradnak az iskolapadban, mert nincs kedvük még dolgozni. Sokan a válság miatt menekülnek bele egy újabb képzésbe, hiszen nem tudnak elhelyezkedni a végzettségükkel. Ők két dologban reménykednek: mire elvégzik az egyetemet, vége a recessziónak, vagy az új diplomájukkal találnak egy jó állást.

A britek kevesebb hátrányos helyzetű diákot támogatnak

A megnövekedett érdeklődés közepette a brit oktatási tárca 2009-ben ötezer fővel kevesebb hátrányos helyzetű hallgatónak kíván támogatást nyújtani. A német szaktárcának viszont az a célja, hogy az egyes korosztályok legalább 40 százalékának legyen érettségije.

Magyarországon az idén kedvezményt kaphattak a felsőoktatási felvételi eljárás díjából, illetve többletpontot igényelhettek a hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű diákok. A jelentkezőknek igazolniuk kellett a jogosultságukat. A kedvezményre jogosult felvételizők száma március végén derül ki, tavaly 1846 fő jelezte a felvételi jelentkezési lapon, hogy szociálisan halmozottan hátrányos helyzetű.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik