Pénzügy

A fejlődő gazdaságok vezetői a bérverseny nyertesei

admin
admin

2007. 07. 17. 07:10

A kevésbé fejlett gazdaságokban – Oroszországban, Törökországban, Mexikóban és Ukrajnában – a vezetők fizetései messze magasabb vásárlóerővel rendelkeznek, mint a Nagy-Britanniához vagy az Egyesült Államokhoz hasonlóan fejlett országokban dolgozó kollégáik bérei. Nyugat-Európából csupán Svájc, Németország és Írország jutott be az első 20 ország közé a menedzseri fizetések vásárlóerejének összehasonlításakor – az Egyesült Államok a 24., Nagy-Britannia pedig a 40. helyen áll – állapítja meg a Hay Group globális menedzsmenttanácsadó cég tegnap közzétett kutatása.

„A fejlődő piacok folyamatos növekedése miatt korábban soha nem tapasztalt kereslet alakult ki szeniorvezetők iránt. Az ebből fakadó tehetséghiány, valamint a forró piacokon dolgozó vezetőknek biztosított jutalékok felduzzasztják a kevésbé fejlett gazdaságok vezetői béreit” – magyarázza a folyamatokat Steve Mardsen, a Hay Group javadalmazási üzletágának globális igazgatója.


A Hay Group Nemzetközi fizetési jelentése a Hay Group Paynet segítségével készült, amely lehetővé teszi a részletes bérezési információk országok közötti összehasonlítását. A tanulmány a Hay Group globális „vezető” (funkcionális vagy részlegvezető) definícióját használta, így biztosítva az eredmények nemzetközi szintű konzisztenciáját. A megélhetési költségeket és az adókat a Hay Group szakértői annak érdekében vették figyelembe, hogy felfedjék a rendelkezésre álló jövedelem értékét – a vezetői bérek valódi vásárlóerejét – 5 kontinens 46 országában.


Ázsia az élre tört


A Szaúd-Arábiához és az Egyesült Arab Emirátusokhoz hasonlóan olajban gazdag, adómentes államokban dolgozó vezetők viszik haza globális szinten a legmagasabb, évi 220 000 dollárt meghaladó vásárlóerőt jelentő jövedelmet. „A Szaúd-Arábiában és az Arab Emirátusokban dolgozó vezetők elképesztő mértékű jövedelmet vihetnek haza azért is, mert ebben a régióban a munkaadók nagyobb hangsúlyt fektetnek az alapbérre, mint a teljesítményalapú ösztönzőkre” – fogalmaz Vijay Gandhi, a Hay Group Dubai javadalmazási üzletágának vezetője. „Azonban mivel a tapasztalt vezetők iránti igény folyamatosan magas, a régió vállalatai egyre nagyobb érdeklődéssel fordulnak a hosszú távú ösztönzők felé annak érdekében, hogy megszerezzék és megtartsák a nemzetközi szintű tehetségeket.”


A nemzetközi pénzügyi és kereskedelmi központ, Hongkong a harmadik helyen van a rangsorban, 203 947 dolláros fizetésnek megfelelő vásárlóerővel. „A vezetői bérek hagyományosan magasak Hongkongban – nagyjából a háromszorosára emelkedtek, mint a többi ázsiai városban, például Szingapúrban –, ugyanakkor a jövedelmeket sújtó adók alacsonyak” – világít rá a háttérre Hern Yin Goh, a Hay Group Kínai javadalmazási üzletágának vezetője.




Kína gyors gazdasági fejlődése vezetői szinten a 126 281 dolláros jövedelemben tükröződik, amivel a bértáblán az előkelő 14. helyet foglalja el. Ugyanakkor kevésbé rózsás a kép Indiában, ahol a lenyűgöző gazdasági fejlődés ellenére a vezetők fizetésének vásárlóereje csupán 92 750 dollár, amivel a 35. helyet foglalják el a rangsorban.


„A kínai cégek felismerték, hogy a jelenlegi gazdasági fejlődés mellett elengedhetetlen számukra, hogy tehetséges vezetőket szerezzenek – ennek pedig jelentős hatása volt a vezetői bérekre” – mondta Hern Yin Goh. Ezzel szemben India sokkal szélesebb jól képzett, angolul beszélő helyi tehetségbázissal rendelkezik, aminek köszönhetően az ottani vezetői béreken kevésbé érződik a nemzetközi piac felhajtó hatása. Mindezek ellenére fontos megjegyezni, hogy a vezetői bérek két számjegyű növekedést produkálnak évről évre (15-20 százalékkal emelkednek), úgyhogy nem valószínű, hogy India sokáig fog a lista vége felé tanyázni.


Fejlődő gazdaságok kontra Nyugat


Mindezek ellenére Kelet-Európa fejlődő gazdaságai dominálják a világ új fizetési térképét. Az oroszországi vezetők negyedikek a sorban 157 348 dollár körüli jövedelemmel. Rögtön utánuk következik Törökország, ahol az adó- és megélhetési költségek figyelembe vétele után 154 762 dollárt keresnek a vezetők. A hatodik helyen Mexikót találjuk, ahol a vezetők fizetésének valós értéke 152 283 dollár körül található. Ukrajna a hetedik helyezett, ott a vezetők 149 118 dollár rendelkezésre álló jövedelemmel bírnak


Az élen továbbra is a kelet-közép-európai országok dominálnak, a lengyelországi vezetők 11. helyezésével (128 537 dolláros vásárlóerő) és a litván vezetők 18. helyével (122 941 dollár rendelkezésre álló jövedelem). „A tapasztalt menedzserek iránti folyamatos igénynek valamint a tehetségek globális munkaerőpiacon való nagyfokú mobilitásának köszönhetően az előrelátható jövőben a fejlődő gazdaságok vezetői bérei magasak maradnak” – véli Philip Spriet, a Hay Group EMEA régióért felelős javadalmazási igazgatója.


A vezetői bérek jóval alacsonyabbak Nyugat-Európában, mint a fent említett országokban. Nagy-Britannia a 40. helyen található, 89 367 dolláros rendelkezésre álló jövedelmet biztosítva vezetőinek, mivel a fizetéseket magas adók és magas megélhetési költségek sújtják. Németország, ahol a vásárlóerő 122 427 dollár körül alakul, 19., Franciaország pedig, ahol a vásárlőerő 98 117 dollárt tesz ki, a 31. Olaszország vezetőinek 101 487 dolláros rendelkezésre álló jövedelmével a 28. helyre került. Nyugat-Európából csupán Spanyolországnak sikerült jó helyezést elérnie (12.), köszönhetően a viszonylag alacsony megélhetési költségeknek – itt a rendelkezésre álló jövedelem 128 197 dollár körül jár.


Az amerikai vezetőket ugyancsak gyengén fizetik a fejlődő gazdaságokban dolgozó társaikhoz képest. Az itteni vezetői fizetések csupán a 24. helyen találhatók, 104 905 dolláros vásárlóerővel. „A vállalatok egyre nyitottabb és versenyképesebb globális gazdaságban működnek, ahol a fejlődő országok magasabb rendelkezésre álló jövedelmet biztosítanak a vezetőknek, mint a fejlett országok – ez a helyzet a fejlődő országokat vonzó lehetőséggé teszi a tapasztalt vezetők szemében” – érvel Ian Fitzpatrick, a Hay Group Észak-amerikai javadalmazási üzletágának vezetője.


Magyarország hátul kullog


Magyarország viszonylag alacsony helyezését – a 37. helyen áll – több tényező magyarázza. Nyugat-Európához képest a lemaradást elsősorban a nettó fizetések közötti különbségeknek köszönhetjük, az osztrák vezetők nettó bérei több mint a kétszeresére rúgnak, mint a magyarokéi. Viszont az alacsonyabb megélhetési költségek miatt a fizetések vásárlóerejét tekintve már sokkal kisebb a különbség a nyugat-európai és a magyar bérek között.


A Kelet-Európához viszonyított lemaradás többrétű kérdés. Egyrészt a régió többi országához képest viszonylag magasak a jövedelmeket sújtó magyarországi adók és járulékok, másrészt nálunk jóval kisebb az alacsony szintű alkalmazottak és a felsővezetők bére közti különbség, mint a vezetői fizetések vásárlóereje a rangsorban előttünk álló országokban. Míg Oroszországban egy vezető bére több mint kilencszerese egy adminisztratív alkalmazotténak, addig Magyarországon ez az arány „csupán” 6,1-szerese. Egy országon belül a felső és alsó bérek közti nagy különbség azt jelzi, hogy sok alapvető áru és szolgáltatás ára viszonylag alacsony, ami a vezetők béreinek vásárlóerejét megnöveli; ha ez a bérolló kisebb, az azt jelenti, hogy a nominálisan ugyanolyan értékű vezetői bér vásárlóereje kisebb.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nyíregyháza, 2016. december 27.
Vásárlók egy telekommunikációs üzletben a karácsony utáni leárazás idején Nyíregyháza egyik bevásárlóközpontjában 2016. december 27-én. Az ünnep után megkezdődött az üzletekben a hagyományos év végi leértékelés.
MTI Fotó: Balázs Attila

Jobban élünk, mint tíz éve

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.