Fórumot szervezett az ENSZ International Labour Office regionális irodája a sokszínű és befogadó munkahelyek kialakításának hazai gyakorlatáról és új módszereiről. A Nemzetközi Munkaügyi Hivatal regionális irodája 2005 óta foglalkozik a diszkrimináció-mentes munkahelyek megvalósításának kérdésével Magyarországon.
Bár egyre több vállalat ismeri fel a sokszínű munkaerő alkalmazásában rejlő lehetőségeket, az eddigi felmérések azonban azt igazolják, hogy a foglalkoztatási diszkriminációval szembesülő társadalmi csoportok köre továbbra is bővül, a romák, a fogyatékkal élők és a fiatal pályakezdők mellett, hátrányosan érinti a kisgyerekes anyákat és az idősödő munkavállalókat is.
Az ILO felismerte, hogy a különbözőségek befogadására és az ezzel kapcsolatos kihívásokra való felkészítés, a sokszínű munkahely megteremtése terén eddig szerzett jó gyakorlatok megosztása kiemelten szükséges a vállalati szférában, ezért 2006. év folyamán kidolgozta „A befogadó és sokszínű munkahelyért” című képzési anyagát.
Szituációs drámajáték
„Kezdeményezésünknek különös aktualitást ad, hogy 2007 az Esélyegyenlőség Éve lesz az Európai Unióban, ami reményeink szerint fokozottan ráirányítja a figyelmet a munkahelyi esélyegyenlőség és a diszkriminációmentes munkahely kérdéskörére. Meggyőződésünk, hogy a pillanat alkalmas arra, hogy felmérjük, hol tartunk ma a befogadó és sokszínű munkahely tekintetében, és milyen jó gyakorlattal szolgálnak a magyarországi vállalatok ebben a témakörben.”nyilatkozta Severine Deboos, az ILO projektvezetője. Hozzátette, hogy a fórum megszervezésével az volt a céljuk, hogy a témát szélesebb kontextusba helyezve, elismert szakértők bevonásával megismertessék a résztvevőket a gyakorlatorientált képzés lényeges interaktív elemeivel, a képzési programot tesztelő két vállalat, a Magyar Telekom és a Magyar Posta képviselőivel. „Terveink között szerepel egy jó vállalati gyakorlatokat tartalmazó kiadvány összeállítása is, amely a későbbiekben alapul szolgálhat egy esélyegyenlőségi adatbázis kialakításához” – tette hozzá Severine Deboos.
A fórumot a Káva Színház rövid szituációs drámájának bemutatója vezette be. Az interaktív drámajátékot nem csupán a téma indokolta, hanem azon elgondolás is, hogy a szokványos kerekasztal-beszélgetésekhez szokott hallgatóságot jobban mozgósítsák, és érzékennyé tegyék a munkahelyi környezetben megtapasztalható diszkriminációval szemben.
A törvény sem mindig segít
A rendezvény moderátora, Tardos Katalin, az International Business School Humánerőforrás Tanszékének vezetője a szituációs dráma példájából kiindulva elsőként a befogadó és sokszínű munkahely hazai helyzetének felvázolására kérte az előadókat. Hegyesiné Orsós Éva (Szerencsejáték Zrt.), Tölösi Kriszta (Magyar Telekom) és Pintérné Dénes Ilona (Magyar Posta) hozzászólásai a nagyvállalatok tapasztalatait összegezték. Beszámoltak a munkahelyi diszkrimináció felszámolása érdekében tett vállalati erőfeszítésekről, illetve azokról az eszközökről is, amelyek lehetővé teszik, hogy a diszkriminációtól való mentesség ne csak vállalatvezetési szinten legyen magától értetődő magatartási forma, hanem az alkalmazottak körében is gyökeret verjen és áthassa a vállalat mindennapi működését.
Gyulavári Tamás, az ELTE Állam- és Jogtudományi Karának egyetemi docense a törvényalkotás és a szankciók mérsékelt hatékonyságát hangsúlyozta, amely elsősorban a jogkövető magatartás hiányára vezethető vissza. Laczkó Zsuzsanna, a SEED Kisvállalakozás-fejlesztési Alapítvány igazgatóhelyettese pedig a nagyvállalatok és kkv-k képzési igényei közti jelentős különbségekre hívta fel a figyelmet. Szörényi Ágnes, a Figyelő munkatársa, a diszkriminációmentesség és az esélyegyenlőség közti különbségtétel fontosságára hívta fel a figyelmet.
Valamennyi előadó kiemelte a képzésnek a társadalmi szemléletformálásban játszott fontos szerepét, továbbá azt a tényt, hogy a befogadó és sokszínű munkahelyek kialakítása az állami, a civil és az üzleti szektorok szorosabb együttműködése nélkül nem valósítható meg.
Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
