Pénzügy

Fehérítő romániai munkavállalók

admin
admin

2006. 10. 03. 07:00

Kifehérítené a gazdaságot és pótolná a hiányzó munkaerőt a romániai munkavállalók beengedése az országba, a kormány azonban csak a hiányszakmákban és a tartós munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban oldaná fel a korlátozást.

Ahol feloldanánk a korlátozásokat

A kormány szakmai javaslatában jelenleg a következő tartós munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok és hiányszakmák vannak felsorolva:
Ágazatok élelmiszeripar textilipar
építőipar egészségügy
Hiányszakmák gépészmérnök szoftverfejlesztő gyengeáramú villa-mosmérnök
szakorvos
általános orvos szakápoló
általános ápoló húsfeldolgozó tartósipari munkás sütőipari munkás
pék
szabó
varrónő
hegesztő
lángvágó
lakatos
forgácsoló villamossági szerelő kőműves
ács, állványozó ruházati gépkezelő fémmegmunkáló gépkezelő tehergépkocsi-vezető

Szeptember végén eldőlt, hogy Románia és Bulgária az Európai Unió teljes jogú tagjává válik 2007 januárjával, decemberig minden uniós tagállam kormányának nyilatkoznia kell, hogy él-e a csatlakozási szerződés adta lehetőséggel, és korlátozza-e a munkaerő szabad áramlását. A magyar kormány szakmai javaslatában a fokozatos nyitás mellett tette le a voksot: a hiányszakmákban és a munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban eltörölnék a munkavállalási korlátozásokat az új tagországokkal szemben.

Egy 2002-es felmérés szerint a románok és a bolgárok rendkívül mobilak, a szakértők mégsem várnak tömeges bevándorlást a két országból. Ráadásul a romániai munkavállalók áttelepülése már évek óta zajló folyamat. Mindezek mellett a hiányszakmák kijelölése módszertanilag is megkérdőjelezhető. A szakmai közvélemény szerint nem igazán indokolt a zárás, a munkavállalási korlátok csupán részleges feloldása. A teljes nyitás a gazdaság kifehéredését szolgálná, és hozzájárulhatna a gazdasági fejlődéshez, ha itt tudnánk tartani a hozzánk érkező képzettebb munkaerőt.

Lehet így korlátozni?

A szakértők szerint kiemelten fontos kérdés, hogy mire alapozzák a korlátozásokról szóló döntést. A kormány tervei értelmében a munkaügyi központokat koordináló Állami Foglalkoztatási Szolgálat (ÁFSZ) rövid távú vállalati adatfelvétele alapján határoznák meg, hogy melyek a hiányszakmák, és mely ágazatokban van tartós munkaerőhiány. Jelenleg az élelmiszeripar, a textilipar, az építőipar, az egészségügy számít ilyen ágazatnak, a hiányszakmák között szerepel például a gépészmérnök, a szoftverfejlesztő, szakorvos, az ápoló, a húsfeldolgozó és a kőműves. Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter elmondása szerint akár félévente is felülvizsgálnák, hogy milyen területeken vállalhatnának munkát szabadon a bolgár és a román állampolgárok.

Az ÁFSZ jelenleg évente készíti el rövid távú munkaerő-piaci prognózisát, ehhez 2005-ben 4492 hazai gazdálkodó szervezet vezetőjével készítettek interjút, felmérendő a felkeresett cégek várható elbocsátási, illetve létszámfelvételi szándékait. „Mivel a munkaadók nem jelentenek be minden megürülő állást a központoknak, vagy új munkatárs-keresési szándékukat, becsléseink szerint a magyar munkaerőpiac 25-30 százalékát fedi le az általunk elkészített 2005-ös munkaerő-piaci prognózis” – mondta el a FigyelőNetnek korábban Lázár György, az ÁFSZ munkatársa. Azzal a gazdasági szakértők is egyetértenek, hogy rendkívül nehéz előre jelezni és meghatározni, hogy mely ágazatokban és szakmákban lesz szükség munkaerőre rövid távon, középtávon pedig még nehezebb a prognózisok módszertani hátterének biztosítása. Nagyobb országokban vannak próbálkozások erre, de az előrejelzések zöme kvalitatív adatokra épül. A hiányszakmák és munkaerő-hiányos ágazatok félévenkénti felülvizsgálata szakmailag felesleges bevállalása annak, amit utána szinte lehetetlen megvalósítani. Inkább a munkaerőpiac figyelése lenne indokolt, egy megfelelően kialakított monitoringrendszerrel – mondta el a FigyelőNetnek Hárs Ágnes, a Kopint Datorg gazdaságkutató intézet tudományos munkatársa, migrációkutató.
Ezen túl abban is kételkedhetünk, hogy van-e egységes magyar munkaerőpiac, szükséges-e központi szabályozás – mondta Szalai Ákos, a Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás című internetes lap szerkesztője, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Az ország egyes részein ugyanis munkaerőhiány van, míg máshol komoly munkanélküliséggel nézünk szembe. Hasonló a helyzet több országban, többek között éppen ezért egyre több országban decentralizálják a bevándorláspolitikát: nem központilag szabályozzák, hanem a helyi munkaerő-piaci és egyéb információkra alapozva a régiókra bízzák a döntést, hogy kiket kívánnak fogadni.

Árnyalni kell

Bár Nagy-Britanniában jelenleg belpolitikai vihart kavar a kelet-európai munkaerő nem várt mértékű beáramlása, a migrációkutató szerint a helyzet pontosabb ismerete már árnyaltabb képet mutat. Bár látszólag sok lengyel van Nagy-Britanniában, de az ilyen bevándorlások folyamán általános tendencia, hogy sokan hazatérnek, mert nem tudnak beilleszkedni, nem tudják elsajátítani a nyelvet, nem találnak munkát. „A lengyel munkaerőpiac amúgy is eléggé sajátságos, rendkívül mobil a lengyel munkaerő, sokan szezonális munkákra mennek külföldre, de aztán hazatérnek” – hangsúlyozta Hárs Ágnes. A másik, sokat emlegetett kritika, hogy a bérszínvonal bizonyos ágazatokban csökkent az olcsó lengyel munkaerő tömeges megjelenésével, azonban a külföldiek általában olyan állásokat töltenek be, amelyeket a helyiek nem vállalnának el. Ez a tendencia jellemző Magyarországon is – emelte ki a migrációkutató.

Tömegeket nem várnak

Nehéz megbízhatóan megbecsülni, hányan vándorolnának ki a csatlakozás után Romániából és Bulgáriából. A Dublini Alapítvány 2002-es adatokra alapozva készített egy migrációs potenciálfelmérést, ahol a mostani kivándorlási rekordernek számító lengyelekhez képest a románok és bolgárok is kétszer akkora kivándorlási hajlandóságot jeleztek. A munkaerőpiacát 2004-ben megnyitó Nagy-Britanniában a hivatalos becslések szerint jelenleg 300 ezer, a nem hivatalosak szerint 600 ezer lengyel dolgozik. A Dublini Alapítvány felmérése szerint Magyarországot a román állampolgárok negyedik célországként említették Olaszország, Spanyolország és Németország után. A bolgár munkavállalók hazánkat csak a lista végére sorolták.

A migrációs irodalom szerint elsősorban három tényezőtől – a nyelv ismeretétől, a kapcsolati hálótól és a bérszínvonaltól – függ a kivándorlási döntés. Ez alapján feltételezhető, hogy román ajkúak kevésbé települnének át, hiszen gondot jelentene a magyar nyelv ismerete a hosszabb távú munkavállaláshoz. A bérek vonatkozásában sem mondható kiemelten vonzónak hazánk. Néhány éve a határon túli magyarok várható munkaerő-migrációjáról készült részletes vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a potenciális erdélyi munkavállalók bérvárakozásai a magyar minimálbér felett voltak. Ráadásul, amennyiben a román állampolgárok foglalkoztatása kifehéredik, az adó elkerüléséből származó bérelőny eltűnik – hangsúlyozta Hárs Ágnes.

A tapasztalatok szerint a román állampolgárok külföldi munkavállalási motivációi is egyre csökkennek, ugyanis Romániába egyre több munkahely települ. Ennek többek között az az oka, hogy a tőke mobilabb a szakképzetlen munkásoknál, vagyis a tőke oda megy, ahol olcsón megvásárolható a betanítható fizikai munkás, így ebben a szegmensben nem a munkás, hanem a tőke mozog. Ezeket az alacsony kvalifikációt igénylő munkahelyeket Románia egyébként már el is szívta. A termelő, összeszerelő gyárak már elhagyták Magyarországot, hiszen a munkaintenzív ágazatok számára az alacsonyabb bérszínvonal döntő egy gyár helyszínének megválasztásakor – mondta Szalai Ákos, a Kormányzás, Közpénzügyek, Szabályozás szerkesztője. Az alacsonyan képzett magyar fizikai munkásokat már jóval korábban kiszorították a munkaerőpiacról a tőke reallokalizációja miatt – tette hozzá Szalai Ákos.

Külföldiek munkavállalása Magyarországon

2006 júniusában 50 ezer külföldi rendelkezett munkavállalási engedéllyel. 18 500 román állampolgár dolgozik legálisan hazánkban, közülük 10 ezer Budapesten, jelentős a számuk még Pest (4700), Csongrád (800) és Bács-Kiskun (600) megyében. A külföldi munkavállalók között számottevőek az ukrán állampolgárok(4600), míg csupán 101 bolgár dolgozik Magyarországon hivatalosan. A szlovák állampolgárok foglalkoztatását már csak regisztrációhoz kötik az uniós csatlakozásunk óta, az adatok szerint összesen 7700-an dolgoznak hazánkban.

Pozitív hatások, ha ki tudnánk használni

A magyar munkaerőpiac megnyitása a román munkavállalók előtt tulajdonképpen egy már jóval korábban elindult folyamat része lenne, hiszen a román állampolgárok már jelenleg is jelentős számban dolgoznak Magyarországon, így a fekete- vagy fehérmunka-vállalásuk már eddig is sokféle módon hozzájárult a magyar gazdasághoz – mondta el a FigyelőNetnek Hárs Ágnes, a Kopint-Datorg gazdaságkutató tudományos munkatársa, migrációkutató. Jelenleg egyébként a hivatalos adatok szerint 18 500 román állampolgár dolgozik munkavállalási engedéllyel Magyarországon, számuk azonban ennél nagyobbra tehető, hiszen a feketemunka-vállalás nagyon jellemző körükben. Éppen ezért a munkaerő-piaci nyitásnak mindenképpen pozitív hatása lenne, hogy a román állampolgárok foglalkoztatása a legalitás irányába mozdulna el – tette hozzá a szakértő.

Ráadásul valóban mutatkozik munkaerőhiány az ország gazdaságilag fejlettebb részein, ami a gazdaság versenyképességét és termelékenységét rontja. Főként a magasabb képzettséget igénylő munkaköröket nem tudják feltölteni magyarokkal. Gazdasági szempontból az egyik legnagyobb problémánk, hogy Magyarország nem tudja megtartani a külföldi munkaerőt: a munkavállalók számára csak egy tranzitország vagyunk – hangsúlyozta Szalai Ákos, a Budapesti Corvinus Egyetem adjunktusa. Márpedig a külföldi munkavállalók felszívása sok nyugati állam taktikája, ugyanis a hazájukat elhagyók általában magasabban képzettek. A Brit Belügyminisztérium becslése szerint Európában az az ország, amely a bevándorlók révén egy százalékkal tudja növelni lakosságszámát, az kb. 1,2–1,5 százalékos GDP-növekedéssel számolhat. Ehhez képest az OECD-országokkal összevetve Magyarországon a legalacsonyabbak között van a bevándorlók aránya, az EU-országok közül csak Lengyelországban, Finnországban és Szlovákiában alacsonyabb ez az arány. Nem sokkal jobb a helyzet a diplomás bevándorlók terén: ha a külföldön született felsőfokú végzettségűeknek az országhatárokon belül született hasonló végzettségűekkel vett arányát nézzük, akkor az európai átlag 12,5 százalék, ezzel szemben nálunk csak ennek fele (6,2 százalék).

Nem a munkaerőpiac a lényeg

A szakértők szerint a külföldi munkaerő érkezése akkor lehet problémás, ha a hazai és külföldi munkaerő versenyez egymással, hiszen akkor a hazai munkavállalókat kiszoríthatják a külföldiek, vagy leszoríthatják a hazai béreket. Jellemzően azonban nem ezek a tendenciák tapasztalhatóak: a lengyelek például olyan munkahelyeket töltenek be, amelyeket a britek nem vállalnának el – mondta Hárs Ágnes. Ez a kutatások szerint Magyarországon is így van. Annak azonban összetettebb az oka, hogy például egy tartós munkanélküli magyar miért nem vállal el egy mezőgazdasági munkát, és egy román állampolgár miért – hangsúlyozta a kutató.

A magyar munkaerőpiac felszívóképessége és Románia gazdasági állapota alapján nem várható, hogy a román állampolgárok munkavállalásában jelentős strukturális változás következzen be – összegezte véleményét Hárs Ágnes. Magyarországon a külföldi bevándorlás nem is jelentős probléma, hiszen gazdaságilag sokkal kevésbé vagyunk vonzók, mint más célországok, hiszen alacsonyak a bérek, és felszívni sem tudjuk a külföldieket a magas inaktivitási ráta miatt. Eddig is csak határon túli magyarokat tudtunk idevonzani.

Mindezek ellenére nem a munkaerőpiac kérdése lesz a legfontosabb a csatlakozásnál, hiszen a román–magyar viszonylatban mindenképpen jobb lesz, mint ez a mostani felemás helyzet. A szociális és egészségügyi juttatások kérdése már sokkal izgalmasabb és fontosabb – hívta fel a figyelmet Hárs Ágnes. Annak a szabályozását kell megoldani, hogy például a többi tagországból érkező munkavállalónak már egy munkával eltöltött nap után járjon-e álláskeresési járadék. Ezeket a juttatásokat azonban lehet korlátozni, erre már van európai példa, hiszen például a britek korlátozó intézkedésekkel érték el, hogy bár jelentős számú kelet-európai érkezett az országba, a szociális rendszert mégsem terhelte le megjelenésük.

vissza a címlapra

Legfrissebb videó mutasd mind

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
24-logo

Engedélyezi, hogy a 24.hu értesítéseket
küldjön Önnek a kiemelt hírekről?
Az értesítések bármikor kikapcsolhatók
a böngésző beállításaiban.