Pénzügy

Nyitna a kormány a román és bolgár munkavállalók előtt

Teljes munkaerő-piaci nyitást nem tervez a kormány Románia és Bulgária uniós csatlakozásakor, de Magyarország csak részben élne a korlátozás lehetőségével: bizonyos ágazatokban és a hiányszakmákban szabadon vállalhatnának munkát a román és bolgár állampolgárok. Számukat többszázezerre becsülik.

Munkaerő-kölcsön- zés: kontrollálhatat- lan tömeg érkezhet

Szlovákia és Magyarország uniós csatlakozás óta jelent komoly problémát a határmenti településeken a hazánkba irányuló szlovák munkaerő-kölcsönzés. Az Unió szabályozása ugyanis nem teszi lehetővé a szolgáltatások szabad áramlásának korlátozását, így a tagországok között a szolgáltatás keretein belül folytatott munkavégzés zöld utat kap. Mivel Szlovákiában alacsonyabb a munkabér, a szlovák cégek által kölcsönzött szlovák munkaerő olcsó a magyar vállalatok számára, amellyel a határ közelében lévő cégek szívesen igénybe is vesznek.

A szociális és munkaügyi minisztérium szakmai javaslatának értelmében Románia és Bulgária uniós csatlakozása esetén hazánk csak részben élne a munkavállalási korlátozás lehetőségével: a tartós munkaerőhiánnyal küzdő ágazatokban illetve a hiányszakmákban engedély nélkül vállalhatnának munkát a román és bolgár állampolgárok. Ez az élelmiszeripart, textilipart, építőipart és az egészségügyet érintheti, illetve olyan szakmákat mint például a hegesztő vagy lakatos. Ahol azonban nincs munkaerőhiány, ott fenntartanák a korlátozásokat, vagyis a magyar cégeknek továbbra is meg kell indokolniuk, ha külföldi állampolgárt alkalmaznak egy magyar helyett.

A több elemzésre épülő szakmai javaslatot Kiss Péter szociális és munkaügyi miniszter ma juttatja el a szociális partnereknek, mivel a végső döntés meghozatala előtt a munkavállalói és munkáltatói oldallal is egyeztetnek, de a végleges álláspontjuk kialakítása előtt a többi uniós tagországnál is puhatolóznak. Bár Románia és Bulgária uniós csatlakozásának 2007. január elsejei dátuma még nem biztos, a legtöbb tagországban már elkezdődött a munkaerő-piac liberalizációjáról szóló döntés előkészítése. A kérdés nehéz, hiszen az előrejelzések szerint az eddig tapasztalt lengyel-áradatot jelentősen felülmúlná a román és bolgár bevándorlás, több százezren élhetnek a szabad munkavállalás lehetőségével, egyes tanulmányok a milliós becslés felé mennek.

Félévente szemezgetnénk

A szaktárca azt javasolja, hogy Magyarország éljen a csatlakozási szerződés adta 2+3+2 éves átmeneti időszak lehetőségével, a korlátozásokat azonban csak részlegesen tartanák fenn: azokban az ágazatokban és szakmákban, ahol nagy a munkaerő-kereslet, már a csatlakozáskor megkönnyítenék a román és bolgár állampolgárok számára, vagyis az úgynevezett szemezgetés elvének követését javasolják. Annak meghatározását, hogy ez pontosan milyen ágazatokat és szakmákat jelentene, azt az Állami Foglalkoztatási Szolgálat munkaerő-piaci prognózisára alapoznák. Jelenleg az élelmiszeripart, a textilipart, az építőipart és az egészségügyet érintené a korlátozások feloldása, mivel az ezekben az ágazatokban tevékenykedő foglalkoztatók közül relatív sokan számoltak be munkaerőhiányról. A hiányszakmák körébe pedig többek között az ápoló, az aneszteziológus, a hegesztő, a lángvágó, a fémmegmunkáló gépkezelő sorolható.

A tárca javaslata szerint a kormány félévente felülvizsgálná, hogy melyek a hiányszakmák és munkaerőhiánnyal küzdő ágazatok, és az eredményeknek megfelelően akár félévente felülírnák, hogy hol és mely munkavállalók állásszerzését könnyítenék meg. Az is elképzelhető, hogy a korlátozó intézkedések regionális hatáskörűek legyenek – mondta el Kiss Péter a FigyelőNet kérdésére. Ennek oka, hogy a határmenti településeken nagyobb valószínűséggel vállalnának például a román állampolgárok munkát, illetve az is, hogy Magyarországon régiónként jelentősen eltér a hiányszakmák köre. Így fordulhat elő, hogy több száz gépészmérnököt regisztráltak a munkaügyi kirendeltségek munkanélküliként, miközben a cégek egy része alig talál alkalmazható gépészmérnököt.

Kemény szankciók

A kormány szándékai szerint fokozott mértékben követnék nyomon a külföldiek munkavállalását, vagyis szabadon munkát vállaló román és bolgár állampolgár foglalkoztatását is be kell majd jelenteniük a magyar cégeknek. A regisztráció elmulasztását komoly szankciókkal torolnák meg, a szakmai javaslatban elrettentő mértékű büntetést említ a tárca.

Emellett a munkaügyi ellenőrzés célvizsgálatát és a külföldiek illegális foglalkoztatásának eddigieknél erőteljesebb büntetését is tervezi a kormány, amelyhez előkészítik a szükséges törvénymódosításokat is.

Jönnének, nem is kevesen

Bár szakmailag kockázatos a Romániából és Bulgáriából munkavállalási céllal érkezők számának becslése, azzal minden uniós állam szakértői egyetértenek, hogy nagyon jelentős lesz a csatlakozás utáni migrációs hullám. A mostani kivándorlási rekordernek számító lengyelekhez képest a románok és bolgárok is dupla akkora kivándorlási hajlandóságot jeleztek. A munkaerőpiacát 2004-ben megnyitó Nagy-Britanniában a hivatalos becslések szerint jelenleg 300 ezer, a nem hivatalosak szerint 600 ezer lengyel dolgozik.

Magyarországot inkább a román állampolgárok választanák célpontjukként: elsődlegesen Olaszországban, majd Spanyolországban és Németországban dolgoznának, de negyedik célországuk Magyarország. Annyi bizonyos, hogy Németország teljes egészében fenntartja majd a korlátozásokat a románokkal szemben, és egyelőre azt sem lehet tudni, hogy a déli országok hogyan döntenek. 2004-ben Olaszország és Spanyolország a két éves átmeneti időszakban zárt az újak előtt, és utána nyitotta meg munkaerőpiacát. Ha románok preferencialistáján az előttünk álló államok kiesnek, Magyarország lehet a románok és bolgárok pályaudvara, vagyis nálunk várakoznának a továbbjutásra.

Bár a bolgár munkavállalók célországai között hazánk nem szerepel, ami lényegesen megkönnyítené a döntést az ő esetünkben, a kormány nem tartja politikailag vállalhatónak, hogy a két újonnan csatlakozót különállóan kezeljék, mivel a megkülönböztetés ellenkezik az Unió Alapelveivel.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik