Az idén a tavalyihoz képest korán és idegkímélő módon, húsz óra körül megjelentek az Országos Felsőoktatási Információs Központ (OFIK) honlapján a hivatalos egyetemi, főiskolai ponthatárok. Ugyanitt a saját profillal rendelkező jelentkezők külön oldalon azt is megtudhatták, hogy felvételt nyertek-e vagy sem, amit egyébiránt a minden egyes felvételiző számára ismert szerzett pontok és a felvételi ponthatárok ismeretében egyértelmű. Akinek ez sem elég, annak az OFIK sms-ben is elküldte az eredményt. Az irodától a FigyelőNet megtudta, hogy hétszáz ezer sms-t küldött ki a központ. Az egyetemi, főiskolai hallgatói hely mindamellett csak akkor biztos, ha az intézménytől a hivatalos, pecsétes levél is megérkezik.
Magasak maradtak a határok
A ponthatárok a tavalyi kiugrás után magasak maradtak, egyetemre a fővárosban 120 pont alatt csak egy-egy szakra lehetett bejutni államilag finanszírozott nappali képzésben. A Corvinuson százhúsz pont alatt szinte sehova sem lehetett bekerülni, hasonló volt a helyzet az ELTE tucatnyi szakán, a BME-n és a Semmelweis egyetemen is.
Az sem tartozik a kirívó esetek közé, ha egy szakon százharminc pont fölött kellett teljesíteni. Az ELTE jogi karán 137 pontra volt szükség, a bölcsészkaron az informatikus könyvtáros szak 137, a történelem 138 pontot követelt, a jelentkezések száma alapján az ország legnépszerűbb szakja, a pszichológia pedig 140-et, a nyelvszakok szintén tendenciózusan 130 pont felett táncoltak. A természettudományi szakok sem maradtak le: biológia 130, kémia 137 pont, hogy csak néhányat említsünk.
A magas számsorral a Corvinus idén is felveszi a versenyt: gazdasági-pénzügyi szakokon 138, alkalmazott közgazdaságtan szakon 139, kereskedelem-marketing és gazdálkodás és menedzsment szakon pedig 140 pontot kellett összegyűjteni. A Semmelweis orvosi karára 138 volt az idei ponthatár. Több intézmény több szakán is lehet találkozni az elméleti plafonnal, a 144 ponttal, például a Corvinus fentebb már említett nemzetközi gazdálkodás szakán vagy az ELTE szerb szakán, és szintén 144 pontot követelt az ELTE Kommunikáció és médiatudomány szakja is.
Csúcsokat döntöttek a főiskolák is
A budapesti főiskolák ponthatárai jellemzően száz pont alatt helyezkednek el, noha léteznek kiugró esetek, ilyen például a Bárczi gyógypedagógiai kara 129 ponttal, vagy Budapesti Műszaki Főiskola Keleti Károly Gazdasági Főiskolai kar gazdálkodási és menedzsment szakja 122-vel. Mérnöki főiskolai karokra már 80 ponttól be lehet jutni, a tanítói szakra a tanárképzőn 97 pont kell. A vidéki egyetemek ponthatárai alacsonyabbak voltak a fővárosi rokon intézményekénél, a különbség egy-két ponttól tízig is terjedhetett az egyetemek esetében. Főiskolák esetében hasonló helyzettel találjuk magunkat szemben, a különbségek azonban főváros és vidék között néhány pontosak csupán.
Fizetős vagy sem: húszpontos különbségek
Költségtérítéses és államilag finanszírozott szakok közötti különbségek egészen nagyok. Egy példán keresztül bemutatva: a BME államilag finanszírozott építészmérnöki képzésére 129 pont az idei határ, a költségtérítéses szakra pedig mindössze 100, az eltérés óriási, de hasonlóval más egyetemeken is szembesülünk. A Corvinuson például kommunikáció és médiatudomány fizetős, illetve ingyenes szakjai között 19 pont a különbség. A felvételi ponthatárokat böngészve találkozunk végletes különbségekkel, ilyen a Semmelweis ápoló szakja, ahol a két szak között 47 pont az eltérés: 127-80. A nappali képzéshez képest az esti és levelező szakokra jóval könnyebb volt bekerülni, tízpontos különbségek láthatóak.
