Az egészségi állapot és a munkaerőpiaci helyzet között szoros összefüggés van. A jobb vagy rosszabb munkaerőpiaci helyzet javíthatja vagy ronthatja az egészségi állapotot, míg fordítva is igaz, hogy a jobb egészségi állapot pozitívan, egy bekövetkező negatív egészségsokk pedig negatívan hathat a munkavállalók újbóli munkaerőpiaci elhelyezkedésére.
Tavalyi statisztikai adatok szerint átlagosan naponta 68 ezer munkavállaló volt táppénzen és több mint 206 milliárd forintot tett ki a táppénz-kiadások összege.
A legnagyobb foglalkoztatási hátrány a pszichiátriai okból kórházba került (26 százalékpont), a mentális betegség kezelésére szolgáló gyógyszert szedő (15 százalékpont), illetve a rosszindulatú betegség miatt kórházban kezelt (17 százalékpont) személyeknél figyelhető meg, írja az economx.hu a Munkaerőpiaci Tükör tanulmánya alapján.
A legtöbb daganatos beteg tüdőrák, vastag-és végbélrák és emlőrák miatt esett ki a foglalkoztatotti körből.
Kiemelkedősen sok a mentális beteg
Magyarországon a rosszabb egészségi állapot, különösen a krónikus és mentális betegségek, jelentősen hozzájárulnak ahhoz, hogy a munkavállalók kiessenek a munkaerőpiacról. A foglalkoztatottság és az egészségi állapot közötti kapcsolat komplex, és erősen befolyásolja az iskolai végzettség, a régió és a társadalmi-gazdasági helyzet is.
De valójában nem lelki betegségek kezelése a költséges, hanem az, ha a beteget nem kezelik – mondta korábban lapnak Purebl György, a Semmelweis Egyetem Magatartástudományi Intézet igazgatója. Egészség-gazdasági számítások szerint a lelki betegségek költségeinek 88 százaléka indirekt költség, vagyis nem a kezelés költsége, hanem a kezelés hiánya miatti gazdasági produktivitás-csökkenés kerül sokba.
Bérvesztességgel járnak a betegségek
Egy magyar tanulmány a váratlan és enyhe balesetek hatását vizsgálta, és megállapították, hogy bár ezek nem befolyásolják a hosszú távú munkavégzési képességet, mégis tartós bérveszteséget okoznak: a becslés szerint két év után a bér csökkenése 2,5 százalék.
A jobb minőségű cégeknél dolgozók nagyobb valószínűséggel tartják meg munkahelyüket, és kisebb valószínűséggel vesznek igénybe rokkantsági ellátást az egészségügyi sokk miatt.
Az elemzés következtetése szerint a korábban különböző betegségek miatt fekvőbeteg-ellátásban részesülő, illetve gyógyszert fogyasztó, munkaképes korú lakosság későbbi foglalkoztatása és bére egyértelműen alacsonyabb az ilyen ellátásokban nem részesülőkhöz képest.
