A KSH legfrissebb statisztikája szerint idén augusztusban az átlagnyugdíj 214,2 ezer forint volt, ami közel 11 százalékkal magasabb az egy évvel korábbinál. A medián (aminél ugyanannyian kapnak többet, mint kevesebbet) ugyanilyen növekedési ütem mellett nem egészen 192 ezer forintot tett ki. Közben a nyugdíjban részesülők száma 8,9 ezer fővel csökkent. Az idei év nyolcadik hónapjában ez 2408,3 ezer fő volt.
A tavalyi évről a KSH azt állapította meg: mivel 2023 januárjában 15 százalékos nyugdíjemelést hajtottak végre, majd novemberben további 3,1 százalékos kiegészítő emelésre került sor, ezek együttesen 18,6 százalékkal növelték a nyugdíjakat. Közben a nyugdíjas fogyasztóiár-index 18,3 százalék volt, így a nyugdíjak reálértéke 0,2 százalékkal nőtt, a nyugdíjak vásárlóértéke pedig a keresetek reálérték-alakulásához viszonyítva 3,2 százalékkal javult – írja a szervezet közleménye nyomán az Azénpénzem.hu.
A reálnyugdíjak reálkeresetekhez viszonyított értéke, azaz a nyugdíjak relatív pozíciója 2014-től 2021-ig romlott. Nem is kicsit. Az egész időtávban a nyugdíjak vásárlóértéke 60 százalékkal nőtt, a kereseteké viszont közben 2,3-szorosára emelkedett.
Legfeljebb az inflációs veszteséggel korrigálnak
A NYUSZET szerint nem fogadható el, hogy a hivatalos statisztikában a nyugdíjak reálértékének növekedését hangsúlyozzák. A KSH ugyanis szerintük nem a havi nyugdíjak, hanem a nyugdíjkiadások egy főre jutó reálértékét vizsgálja, és a jelenlegi mechanizmus mellett a reálérték-növekedés csupán abból adódik, hogy a nyugdíjasok egy viszonylag alacsony nyugdíjjal rendelkező része meghal, másfelől viszont az újonnan belépők magasabb kezdőnyugdíjjal kezdik meg idős éveiket.
A NYUSZET jelezte, hogy a kormányhoz hasonlóan elhatárolódik az OECD szakértői által a nyugdíjrendszer szükséges átalakításához (ebben, például, a nyugdíjkorhatár emelése, a Nők40 átalakítása is szerepel) készített tanulmánytól. Azt azonban szükségesnek tartják, hogy a Pénzügyminisztérium és a NYUSZET között átfogó konzultációk kezdődjenek a nyugdíjrendszer aktuális problémáiról.
A kormány – nyomatékosította a szervezet – csak azt vállalja, hogy kompenzálja a bekövetkezett inflációs veszteséget. Gyakorlatilag ez azt jelenti, hogy a havonta kézbesített nyugdíj valódi értéke a nyugdíjba vonulás után élethossziglan nem emelkedik, a kormányzat csupán a nyugdíjba vonulás kori életszínvonal fenntartását garantálja, amely – különösen a régi nyugdíjaknál – jelentős elmaradást okoz.
Folyamatosan nyílik az olló az aktívak és a nyugdíjasok között, hiszen a keresetek általában emelkednek, a nyugdíjak értéke viszont tulajdonképpen stagnálásra van ítélve. Ezt a NYUSZET szerint a KSH adatai is megmutatják, hiszen 2010-ben az egy ellátottra jutó nyugdíjak, ellátások, járadékok és egyéb járandóságok átlagos értéke elérte a nettó átlagkereset 65,1 százalékát; ma pedig már ez az érték csupán 57,3 százalék. De a nyugdíjkiadások visszafogását mutatja az az adat is, hogy amíg 2011-ben a nyugdíjkiadások a GDP 11,1 százalékát tették ki, addig 2023-ra ez az arány 8,4 százalékra csökkent.
