A „védelmi hozzájárulás” keretében augusztus 1-jétől a fizikai valutaváltásra vonatkozóan is megemelte a tranzakciós illetéket a kormányzat: az eddigi 0,3 százalék helyett 0,45 százalékos illetékfizetési kötelezettség terheli a pénzváltási ügyleteket. Ez azt jelenti, hogy például egy nagykörúti pénzváltónak ügyletenként minden átváltási tranzakció után arányosan be kell fizetnie a 0,45 százalékos illetéket az államkasszába.
A kormány megtiltotta, hogy a szolgáltatók az illetékemelés miatt felmerülő többletterhet áthárítsák a lakossági ügyfelekre – legalábbis december 31-ig.
A bankoknak a sokrétű tevékenységi körük miatt még lehetőségük van arra, hogy a megnövekedett költségeiket az ügyfelekkel szemben érvényesítsék – például átárazhatják a számlacsomagjaikat vagy módosíthatják a kamatmarzsaikat. A pénzváltók azonban tranzakcióalapon dolgoznak, ez a legfontosabb bevételi forrásuk. Éppen ezért, amennyiben a megemelt tranzakciós illetéket nem lehet áthárítaniuk, akkor mindenképp csökken az eredménytermelő képességük, és a plusz teher miatt kevesebb jut bér- és szolgáltatásfejlesztésre, de más jellegű, például informatikai beruházásra is – hívták fel a 24.hu figyelmét a Magyarországi Pénzváltók Országos Egyesülete (MPOE) szakértői.
A kiélezett piaci versenyben a hazai szereplők már eddig is hátrányban voltak, ez a hatás most még erőteljesebben érvényesülhet.
A kabinet ugyan 2022 júliusától a határon átnyúlóan Magyarországra szolgáltató külföldi fintech-cégekre is kivetette a pénzügyi tranzakciós illetéket, a Revolut és társai azonban csak önbevallásos alapon nyilatkoznak arról, hogy az egyes tranzakciók után mennyi közterhet fizettek be, a hatóságok a külhoni szolgáltatókat kevésbé tudják ellenőrizni. Így elvileg ezek a vállalatok annyi adót vallanak be, amennyit jónak látnak, a magyar adóhatóságnak korlátozott az eszköztára arra, hogy akár egy litván vagy brit cégtől adatokat kérjen be – húzták alá.
