A költségvetési és a gazdasági helyzet nemcsak a következő időszakban fogja meghatározni a kormánypárt mozgásterét, de az egyik legfontosabb magyarázata is a vártnál gyengébb eredményének. Számos mutató tükrözi, hogy jellemzően nagyon erős a korreláció a reálbérek változása és a mindenkori kormánypárt választási eredményei között – olvasható a portálon.
Török Gábor, politikai elemző szerint a kormány helyzetét nehezíti, hogy a választás után a korábbiaknál valószínűsíthetően szigorúbb költségvetési politikára nyílik csak lehetőség. Mivel a költségvetés idénre (újra)tervezett 4,5 százalékos hiánya még a kiigazítással együtt sem teljesül – az Európai Bizottság májusi előrejelzése például 5,4 százalékos hiánnyal számol -, az elemzők egy része további kiigazításra is számít az év második felében.
Tardos Gergely, az OTP Elemzési Központjának igazgatója május közepén arról beszélt, hogy szerinte a választások után „a választóknak kevésbé fájó” kiigazító lépéseket jelenthet be a kormány, ami például további beruházások elhalasztását jelenthetné. Palócz Éva, a Kopint-Tárki vezérigazgatója azt is felvetette, hogy adóemeléssel is korrigálhatja a kormány a költségvetési helyzetet.
Habár a kormány az Európai Bizottságnak küldött legfrissebb konvergenciaprogramjában a költségvetési hiány fokozatos csökkentését ígéri (2025-ben 3,7 százalékos, 2026-ban 2,9 százalék hiány formájában), a bizottság ennek a megvalósulását nem tartja valószínűnek, és jövőre 4,5 százalékos hiányt jelez előre.
Mindenesetre az elemzők számítanak arra, hogy idén ősszel
Ez egyébként jövőre a növekedést is megtolhatja.
Növekedési kilátások
Az Európai Bizottság, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) és a bécsi Nemzetközi Gazdaság-összehasonlító Intézet legfrissebb előrejelzéseit összesítve az látszik, hogy 11 közép- és kelet-európai ország mezőnyében
Idén a balti és visegrádi országokból, valamint Romániából, Bulgáriából és Horvátországból álló mezőnyben az előrejelzések átlagosan 2 százalékos gazdasági növekedést várnak. A Magyarországra vonatkozó 2,2 százalékos előrejelzési átlag ennél valamivel magasabb, de a régiós mezőnyben közepesnek mondható.
Jövőre viszont az előrejelzések már a régió harmadik legerősebb növekedésére számítanak Magyarországon 3,1 százalékkal, igaz, ebben az évben az egész régióban erősebb gazdasági teljesítményt – átlagosan 2,8 százalékos növekedést – várnak a előrejelzéseket készítő szervezetek. A hazai előrejelzésekhez képest ráadásul ez még visszafogottnak mondható: a jegybank legfrissebb Inflációs jelentése például 3,5 és 4,5 százalék közötti növekedést vár jövőre.
A 2026-os választás előtt tehát lesz két év olyan év, amikor legalább 2-3 százalékos növekedés lesz. Ez pedig az államháztartás bevételi oldalát is megtámaszthatja, ami muníciót adhat ahhoz, hogy a kormány már egy kicsit lazábban bánjon a választások előtt a költségvetési kiadásokkal.
Fogyasztói bizalom
A költségvetési mozgástér mellett a 2026-os választások felé közeledve annak lesz még a politikai folyamatok szempontjából központi jelentősége, hogy a tavalyi reálbércsökkenés és gazdasági visszaesés alatt mélypontra jutó fogyasztói bizalom milyen gyorsan épül vissza és milyen szintre emelkedik.
A következő időszakban mindezek miatt a legerősebb ellenzéki párt, a Tisza és a Fidesz növekedési ambíciói szempontjából is kulcsfontosságú lesz, hogy a gazdasági hangulat milyen gyorsan javul majd itthon.
Az elmúlt időszakban voltak arra utaló jelek, hogy a várakozásoknál gyorsabban javul itthon a fogyasztói hangulat. A kiskereskedelmi forgalom márciusig éves alapon januártól kezdve rendre erősebb volt az előző hónapnál, a belföldi turizmus pedig éves alapon az első negyedévben 15 százalékkal bővült, és az elemzők egy része is optimistább lett.
Ezzel együtt sem egyértelmű, hogy idén milyen gyors lesz a fogyasztás helyreállása: az áprilisra vonatkozó kiskereskedelmi adat ugyanis például az előző hónaphoz képest már enyhe visszaesést mutatott, és a kiskereskedelmi forgalom még mindig körülbelül ott van, ahol 2021-ben volt a visszaesést megelőzően.
A hosszabb távú kilátások, a növekedés és különösen a reálbérek várható növekedésére vonatkozó előrejelzések ugyanakkor már inkább a kormánypárt támogatottságának kedveznek majd. Utóbbi különösen fontos: amíg ugyanis a reálbérek tavaly 2,9 százalékkal csökkentek,
és a jövedelmek fogyasztóereje várhatóan 2025-ben is jelentősen – bár az idei növekedés mértékénél kisebb mértékben – nő majd.
