A valaha volt legdrágább magyar stadiont húzták fel a 2023-as augusztusi budapesti atlétikai világbajnokságra, a kormány pedig azt kommunikálta a presztízsprojektjéről, hogy a torna hatalmas siker volt: a 35 ezer férőhelyes stadion 95,5 százalékos kihasználtsággal üzemelt, és több mint 400 ezer jegyet adtak el. A kormány által hirdetett nagy siker azonban már kevésbé tükröződik vissza a Budapest 2023 Zrt. szervezőcég pénzügyi számaiból, írja a 444.hu.
A szervezés önmagában a sajtóban megjelent információk szerint közel 70 milliárd forintba került, ennek egy részét a Budapest 2023, egy részét a Nemzeti Rendezvényszervező Ügynökség (NRÜ) költötte el. Utóbbi a szerződéslistája szerint az atlétikai vb megrendezéséhez kötődően nettó 38 milliárd forintot költött tavaly, a szerződéseket kivétel nélkül a NER egyik kiemelten kedvelt vállalkozójának, Balásy Gyulának a cégeivel kötötte.
A Budapest 2023 Zrt. pedig 18,3 milliárd forintot költött el a világbajnokságra tavaly. Ennek legnagyobb része az anyagokra, szolgáltatásokra ment el.
Ennek zöme, 2,4 milliárd forint az, ami a jegyek eladásából folyt be a társasághoz, a fennmaradó maradék félmilliárd szponzori bevétel, írja kutatása alapján a lap.
Az említett alacsony bevétel összege ennél magasabbra is rúghatott volna, azonban a szervezők inkább arra törekedtek, hogy nézőkkel teli stadionokat lehessen látni a tévés közvetítéseken. Nemzetközi szinten szokatlanul alacsony áron, 8-10 euróért is árultak jegyeket, bár ezeket a korai programokra, és a világbajnokság előtti napokban még csökkentették is az árakat, és ennek köszönhetően egy nap alatt kiszórtak 8-10 ezer jegyet.
Ha a 35 ezres stadionban 14 program volt, és a stadion valóban átlagban 95,5 százalékos telítettséggel üzemelt, akkor majdnem 468 ezer jegyet adhattak el. A jegyekből befolyt bevétel alapján így átlagosan 5200 forinton keltek el a belépők.
