Minél nagyobb vállalkozási kör mérlegét vizsgálják meg könyvvizsgálók, minél több cég, vállalat esik át könyvvizsgálaton, annál nagyobb lehet az állam bevétele – a könyvvizsgálók akár százmilliárdokat is hozhatnak pluszban az államnak évente a konyhára az adóbevételi oldalon. Így az államnak is az az érdeke, hogy betartassa a könyvvizsgálati kötelezettséget. Ehhez képest ez derül ki a Számvitel, Adó, Könyvvizsgálat (SZAKma) szaklap májusi számból, amire a Magyar Könyvelők Országos Egyesületének (MKOE) alelnöke, Ruszin Zsolt hívta fel a figyelmünket. Szerinte ez az óriási szám a Pénzügyminisztérium inkompetenciáját jelzi, hiszen a vállalkozások meghatározott körénél van egy állam által előírt kötelezettség (a könyvvizsgálat), ám a cégek egy jelentős része mégis kibújhat a kötelezettség teljesítése alól. Az állam pedig nem ellenőrzi, kik azok, akik bliccelnek, és nem szorítja rá az érintett vállalkozásokat a jogkövető magatartásra. Mindez nem a könyvelőkön vagy a könyvvizsgálókon múlik.
Tartassák be a kötelezettséget
Ruszin Zsolt szerint a Magyar Könyvvizsgálói Kamarának (MKVK) nemigen van eszköze e kötelezettség betartatására, pedig folyamatosan próbálják felhívni rá a figyelmet. A NAV 2022-ben azt írta Ruszin Zsoltnak egy állásfoglalásában, hogy önmagában a könyvvizsgálat elmaradása nem feltétlenül jelenti azt, hogy az adott cég mérlege ne felelne meg a számviteli törvény tartalmi előírásainak. Azóta az adóhatóság annyiban megváltoztatta ezt az álláspontját, hogy egyedi ügyekben előfordult a könyvvizsgálói jelentés hiánya miatti szankcionálás. Ám ez nem jelent rendszerszintű megoldást.
Ruszin szerint arra lenne szükség, hogy megerősítsék a különböző szereplők jogosítványait:
- a könyvvizsgálói kamarának adjanak felügyeleti eljárási és bírságolási jogot,
- a NAV tételesen bírságoljon (összekapcsolva a beszámoló elmulasztásával),
- a cégbíróságnál is legyenek tételes szabályok a törvényességi-felügyeleti eljárásra és annak illetékére,
- az Igazságügyi Minisztérium cégszolgálatának pedig tiltsák meg a könyvvizsgálói jelentés nélküli beszámolók informatikai befogadását (fő szabályként könyvvizsgálati határérték feletti árbevétel, 10 millió forint feletti köztartozás vagy bejegyzett könyvvizsgáló megléte esetén).
Ne emeljék az értékhatárt
Ruszin hozzátette, a cégeknek is jobb, ha nem a NAV ellenőrzi őket, hanem a könyvvizsgálók. Ezért is mondja Ruszin Zsolt – akinek van egy könyvvizsgálattal is foglalkozó vállalkozása –, hogy nem lenne jó, ha tovább emelnék a könyvvizsgálat értékhatárát, hiszen akkor az eddiginél kevesebb cég lenne könyvvizsgálatra kötelezett. A szakma éppen azt preferálná, ha minél több cégnél tartanának könyvvizsgálatot, és legalább azoknál történjen meg, amelyeknél egyébként is kötelező lenne. Utóbbi kötelezettséget szigorúan betartatnák, illetve érdekeltté tennék a könyvvizsgálatra nem kötelezett vállalkozásokat is a könyvvizsgálatban. Jó példaként említette Ciprust, ahol minden cégnek kötelező a könyvvizsgálat.
A könyvvizsgálati kötelezettség határértékét utoljára 2014-ben emelték, azóta változatlan – jelenleg az üzleti évet megelőző két évben átlagban 300 millió forint árbevétel és 50 fős átlagos foglalkoztatotti létszám alatt nem kötelező a könyvvizsgálat. Ruszin Zsolt különböző forrásokból úgy értesült, hogy az uniós és önkormányzati választások után a kormány esetleg ismét felemelné az értékhatárt, a szakma azonban az előbb említettek miatt ezt nem látná hasznosnak. Úgy véli, a könyvvizsgálati határérték megemelése, vagyis a kötelezetti kör szűkítése öngól lenne a kormányzatnak. Azt is problémának tartja, hogy évi 20 millió forint árbevételig már nem kötelező a mérlegképes könyvelő.
A kkv-kat így ösztönözhetnék a könyvvizsgálatra
A kkv-k nagy része (az értékhatár miatt) nem tartozik könyvvizsgálat alá, amivel Ruszin Zsolt szerint semmi baj nincs. Viszont azoknál a vállalkozásoknál, amelyeknél jelentősebbek a bevételek, az adótételek, szintén nem ártana vizsgálódni – tudomása szerint a NAV sem nagyon vizsgálja ezeket a kkv-kat (főleg az egyéni vállalkozókat nem). Speciális ösztönző bevezetését javasolja ezért a kkv-k körében, hogy vonzóbb legyen számukra a könyvvizsgálat. Úgy véli, a könyvelőknek is sokkal jobb lenne, ha létezne egy olyan audit záradék a kkv-k számára, amelyben a könyvvizsgáló felelősséget vállal azzal, hogy rögzíti: a beszámoló mentes a jelentős adókockázattól.
Vegyünk egy 100 millió forint forgalmú vállalkozást – az illető nem kötelezett könyvvizsgálatra, viszont tegyük fel, hogy szeretné kizárni az adókockázatokat. Ha önkéntesen elvégezteti a könyvvizsgálatot, és kéri a könyvvizsgálati záradékot, akkor így kizárhatja az adókockázatot. A NAV is respektálhatná, ha egy vállalkozás ilyen mérleget ad be – kedvezőbben bírálhatná el, és ha valamilyen okból mégis szankcionálni kellene, akkor rájuk is csak a megbízható adózókra vonatkozó mérsékeltebb bírságtételt alkalmaznák azokra az évekre, amelyekben a mérlegben volt könyvvizsgálói záradék – fejtette ki Ruszin Zsolt.
Mint ismert, az államháztartás hiánya az idén elszállt, így az államnak több bevételre lenne szüksége. Éppen ezért véleménye szerint az állami büdzsének jelenleg úgy kell a kkv-knál is az éves könyvvizsgálat, mint egy falat kenyér. Továbbá szigorú szabályozással biztosítania kellene, hogy ne maradhasson el évente közel tízezer könyvvizsgálat a kötelezettek körében. Ezzel szemben, a határérték megemelése nemcsak növelné az adókockázatot, hanem csökkentené a kkv-szektor versenyképességét, hiszen bátrabban mernének a kisebb vállalkozások csalni, majd alákínálni a jogszerűen működő konkurenciának – szögezte le.
Mi lesz veled, könyvvizsgálat?
A könyvvizsgálók közel tízezer vizsgálatot folytatnak, ami az adózás előtti eredmény hitelességét célozza, és a társaságiadó-alap, illetve a kiva kiindulópontja. Ehhez képest a NAV talán ezer ilyen adónem-ellenőrzést hajt végre évente – mondta Ruszin. A könyvvizsgálói kamara tavaly jelentősen megemelte a minőség-ellenőrzés szintjét – ezzel igyekszik kiszorítani az egyszemélyes, dokumentáció és érdemi vizsgálódás nélkül aláíró könyvvizsgálókat a piacról, igencsak magasra téve a könyvvizsgálati dokumentáció értékét és megbízhatóságát. Mindeközben az aktív könyvvizsgálók elöregedtek, a létszámuk kétezer alá esett, az utánpótlás pedig elkezdett akadozni, a könyvvizsgálói piac reálértéken zsugorodik. Ruszin Zsolt szerint ennek elsősorban az az oka, hogy a mulasztókat nem érik szankciók.
A könyvvizsgálatra szerinte még néhány évtizedig biztos szükség lesz a kkv-szektorban is, de már 5 éven belül nagyfokú automatizálást és fejlett szoftveres megoldásokat vár. A nagyvállalati körben viszont még 2080 táján is kelleni fog a könyvvizsgáló (audit bizottság) – fogalmazott.
Kérdeztük az elmaradt könyvvizsgálatokkal, az esetleges szigorítással kapcsolatban a Pénzügyminisztériumot és a NAV-ot is, érdeklődtünk arról, várható-e értékhatár-emelés, valamint azt is tudakoltuk, megfontolják-e a kkv-k körében a könyvvizsgálat ösztönzését. Az adóhatóságtól egyelőre nem kaptunk választ.
A Pénzügyminisztérium megkeresésünkre azt írta: folyamatosan vizsgálják, hogyan lehet tovább javítani a szabályozási környezetet a vállalkozások számára, ideértve a könyvvizsgálati kötelezettséget is. Hozzátették, Magyarország az elmúlt években uniós szinten is példaértékű előrelépést ért el az adminisztrációcsökkentésben, és kiemelt céljuk, hogy néhány éven belül tovább csökkentsék a mikro-, kis- és középvállalkozások adminisztrációs terheit.
