Egy uniós precedensítélet lehetőséget ad arra, hogy utólag is vizsgálni és korrigálni lehessen az emberek számára káros felvásárlásokat, akkor is, ha a kormány nemzetstratégiai kivételnek tart valamit. Egy ilyen per már le is zárult, így a GVH-nak kötelező lesz vizsgálnia a Vodafone felvásárlását – írta a Szabad Európa.
A precedensítéletet két francia kábeltévés cég összeolvadása ügyében hozta az Európai Unió Bírósága, kimondva, hogy ha utólag felmerül a piaci erőfölénnyel való visszaélés, akkor utólagosan vizsgálható maga a felvásárlás is. Még akkor is, ha az állam esetleg valami más szabállyal korábban kivette az ügyet a fúziókontroll intézménye alól.
Mint ismert, a Vodafone-tranzakció pénzügyi zárását követően a 4iG Nyrt. leányvállalataként működő Antenna Hungária Zrt. 51 százalékos, míg a magyar állam képviseletében eljáró Corvinus Zrt. 49 százalékos tulajdonrésszel rendelkezik Magyarország második legnagyobb hazai távközlési vállalatában.
Mint a portál fogalmazott, Magyarországon a GVH magától egyáltalán nem érezte szükségét, hogy vizsgálja a Vodafone-ügyletet. De mivel nemzetstratégiai jelentőségűvé minősítette a kormány az ügyletet, nem is tehették meg ezt. Hiába kérte tőlük ezt Ilyés Márton korábbi momentumos politikus, két érintett polgármesterjelölttel karöltve tavaly nyáron, a precedenesítéletre, illetve arra is hivatkozva, hogy 117 településen lényegében monopolpozícióba került így a 4iG a vezetékes telekommunikációs piacon, elutasították a kérelmükett.
Erre Ilyés Mártonék közigazgatási pert indítottak a hivatal ellen, amit idén tavasszal meg is nyertek. Így a GVH-nak most kötelező elvégeznie az érdemi versenyhivatali vizsgálatot a Vodafone 4iG-s felvásárlása ügyében. Amennyiben a GVH arra jut, hogy a felvásárlástól lényegesen romolhatott a verseny az iparágban, akkor várhatóan korrigáltatnia kell a hibát a súlyához mérten, azaz például a Digihez hasonlóan a 4iG-t is kötelezheti arra, hogy váljon meg bizonyos vállalatrészektől.
Ilyés Mártont is megkereste a portál, aki szerint az ügy több rétegére is érdemes figyelni. „Egyrészt nagyon sok embert már most is közvetlenül érint. Több mint száz településen szembesülhettek azzal a helyiek, hogy egy új monopólium elkezd durván árat emelni. Az a tévhit pedig pláne nem igaz, hogy jobban bánna a magyar emberekkel egy kormányközeli tulajdonos, akit nem különösebben korlátoznak az állami fogyasztóvédelmi hatóságok” – mondta. Szerinte az egész, a nemzetstratégiai címszó alatti kivételezés jelensége maga „a teljes körű gazdaságszabályozási önkény intézményesítése”. A távközlésben szerinte különösen ez „a fideszes strómanok adófizetői pénzből történő birodalomépítésének jogi alapja”. „Ez a mostani precedens arra is példát ad, hogy a NER versenykorlátozásra felépített gazdasági hátországa lebontható jogállami eszközökkel” – tette hozzá a portálnak.
A GVH szerint továbbra sem kötelező vizsgálódniuk
A szemle megjelenése után a GVH kérte, hogy az objektív, tényszerű tájékoztatás érdekében közöljük az ő reakciójukat is. A GVH szerint a Szabad Európa hibás következtetéseket tartalmazó cikke alapján hivatkozott bírósági ítélet semmilyen módon nem kötelezte arra a Gazdasági Versenyhivatalt, hogy utólagosan vizsgálja a korábban nemzetstratégiai minősítéssel ellátott összefonódást. Az ő olvasatukban a bíróság vonatkozó döntése mindössze azt írta elő a GVH számára, hogy megismételt bejelentéses eljárásban vizsgálja meg, hogy az összefonódás következtében előállt piaci helyzet tekintetében fennállnak-e a versenyfelügyeleti eljárás megindításának törvényi feltételei. A vizsgálat lefolytatására a GVH-nak 2 hónap áll rendelkezésére, amely határidő egy alkalommal, legfeljebb 2 hónappal meghosszabbítható.
Szerintük a bíróság döntéséből semmilyen módon nem következik a cikkben szereplő következtetés. A GVH mint jogalkalmazó minden esetben a vonatkozó és hatályos jogszabályi előírások szerint jár el. Ebből következően – a bíróság által is megerősítetten – a GVH a továbbiakban sem végezhet vizsgálatot (utólagos vizsgálatot) a nemzetstratégiai jelentőségűként megjelölt fúziók tekintetében, mivel ezzel túllépne a jogszabályokban meghatározott hatáskörén – nyomatékosították.
Mint írtuk, a magyar állam részvétele jóval nagyobbnak látszik a Vodafone megvásárlásában, mint ami a hozzá kerülő 49 százalékos tulajdonrészből következne. A vételár erősen prémiumkategóriás, de olyat is ritkán látunk, hogy annyira eladósodott cég, mint a 4iG, ekkora terhet vállal magára.
