Cikkünk első bekezdése frissült a pályázati felhívás változása miatt.
Április elején az Energiaügyi Minisztérium és a Nemzetgazdasági Minisztérium államtitkárai közösen jelentették be, hogy az uniós helyreállítási alap (RRF) REPowerEU fejezetének forrásaiból mintegy 108 milliárd forintos keretösszeggel egy új, lakossági energiahatékonysági programot hirdetnek meg. A június 3-ától induló Otthonfelújítási Programot az eredeti bejelentés szerint az 1990 előtt épült, gázhálózatra csatlakozott családi házak tulajdonosai vehetik igénybe, egyebek közt szigetelésre, nyílászárók cseréjére, fűtésrendszer-korszerűsítésre, ugyanakkor a szaktárca szerdai közleménye szerint a szakmai egyeztetések és a lakossági megkeresések eredményeként a pályázati felhívásból kikerült a családi házak esetében a gázhálózatra kötöttség feltétele, így jelentősen növelve az igénylők potenciális körét.
A támogatás maximum 7 millió forintos beruházási összeg erejéig vehető igénybe. A pályázóknak 1 millió forint önrészt kell biztosítaniuk, a fennmaradó, legfeljebb 6 millió forintnyi rész egy vissza nem térítendő támogatás és egy kamatmentes hitel között oszlik majd meg. A hitel tőketartozását a vissza nem térítendő támogatásból lehet mérsékelni maximum 2,5–3,5 millió forinttal. Ez utóbbi arány az igénylő jövedelmi helyzetétől, valamint attól függ majd, hogy milyen fejlettségű az a járás, ahol az ingatlan elhelyezkedik. Minél kisebb egy adott járásban az átlagjövedelem, annál magasabb lehet az ott élők vissza nem térítendő támogatásának az összege. A hitelt 8 éven belül kell visszafizetni, így a havi törlesztőrészlete 25–36 ezer forint között mozoghat.
A program lebonyolítója a Magyar Fejlesztési Bank Zrt., műszaki közreműködő szervezete az ÉMI Építésügyi Minőségellenőrző Innovációs Nonprofit Kft. Az igényléseket a kereskedelmi bankok MFB-pontjain lehet majd benyújtani.
A bankok bevonása miatt szűkülhet az igénybe vevők köre
Magyarországon több mint egymillió olyan ingatlan lehet, amelyik 1990 előtt épült önálló családi ház, és a tulajdonosa jogosult a támogatásra. A becslések szerint az otthonfelújítási program kerete nagyjából 30 ezer lakás felújítására lesz elegendő. Így építőanyagból biztos nem lesz hiány, sőt akár a hazai kapacitások is kielégítik a keresletet – magyarázta lapunknak Juhász Attila, az Építési Vállalkozók Országos Szakszövetsége (ÉVOSZ) építőanyag-kereskedelmi tagozatának és az Újház Zrt.-nek az elnöke.
Magyarország RRF-terve szerint a kabinet 224 milliárd forintot tervezett elkölteni a programra, ezt idén 197 milliárdra, majd végül 109 milliárdra csökkentették. A kormány ugyanakkor azt ígéri, a fennmaradó 90 milliárd forintnyi támogatást elsősorban zöld energiára való átállásra és további korszerűsítési programokra költik.
A program lebonyolítása, a hitelek kihelyezése kereskedelmi bankok bevonásával történik majd – hívta fel a figyelmet Juhász. Az MFB Pont Plusz lakossági hálózat kialakítására meghirdetett közbeszerzést a Gránit Bank, az MBH Bank és az OTP Bank konzorciuma nyerte el, e három bank kínálhatja majd a kedvezményes hitelt.
A legfőbb aggály épp ahhoz kapcsolódik, hogy
mivel a piaci hitelfelvételhez hasonlóan – egyebek mellett jövedelemhez, köztartozás-mentességhez kötődő – hitelbírálati szempontok jelennek majd meg. A hitelek feltételrendszere egyelőre nem ismert.
Annak ellenére, hogy a kölcsön kamatmentes, a pénzintézetek bevonását a hitelbírálat szempontjából tarthatta szükségesnek a kormány. Ugyanakkor a régi ingatlanok esetében a tulajdonosok között nagyobb számban lehetnek idősebb állampolgárok, akik szívesen igényelnék a kedvezményes kölcsönt, esetükben azonban felmerülhet a kérdés, hogy kaphatnak-e hitelt – tette hozzá. A bankok ugyanis jellemzően nem adnak hitelt túl idős ügyfeleknek. A money.hu hitel-összehasonlító oldal szerint általánosan a felső életkorhatárt 70 éves kor körül húzzák meg. A felső korhatár azonban a legtöbb esetben a hitel lejáratának idejére vonatkozik, nem az igénylés idejére. Így, ha például egy bank szabályzatában 70 év a felső korhatár, és a kölcsön 8 év futamidejű, akkor igényléskor 62 évesnek vagy az alattinak kell lennie az ügyfélnek.
A Magyar Energiahatékonysági Intézetnél (MEHI) arra figyelmeztetnek, hogy várhatóan jelzálogbejegyzésre lesz majd szükség az igénybevételhez, így az előírásoknak megfelelően a 7,5 millió forintnál olcsóbb ingatlanok eleve kieshetnek a pályázók köréből.
A nullaszázalékos, támogatott vállalkozói hitelekhez hasonlóan
Hogy erre mekkora összeget biztosítanak, egyelőre nem tudni.
A pályázat közreműködőjét rengeteg kritika érte
Sokakban ébreszthet aggályokat, hogy a szintén uniós RRF-keretből finanszírozott, vissza nem térítendő támogatású lakossági napelemes pályázathoz hasonlóan az ÉMI Nonprofit Kft. is részt vesz a pályázat lebonyolításában. Korábban többször írtunk arról, hogy rendkívül lassú, körülményes és bürokratikus elbírálás mellett két évvel a program kiírása után sem akadt egyetlen kivitelező sem, akit maradéktalanul kifizettek volna az ÉMI által lebonyolított napelemes programban.
Egységes álláspont, hogy ilyen rosszul összeállított és a támogatói oldalról menedzselt pályázatot soha nem láttunk
– vélekedett a programról az egyik piacvezető napelemes rendszerkivitelező cég, az A1 Solar Kft. vezetője.
A társaság által menedzselt pályázatban éppen az elszámolási és beszámolási kötelezettségek okozták a legtöbb fennakadást, a beszámolók szerint az ÉMI indokolatlan adminisztrációs terhet rakott a lakosság, illetve a pályázatokat kezelő cégek nyakába. Ez olyan nagy mértékű volt, hogy tavaly júliusban az Európai Bizottság nyomására egyszerűsíteni kellett a rendszert.
Lapunknál korábban bejelentkezett a szervezet egykori munkatársa is, aki szerint a nonprofit kft. még két évvel a megalakulása után is stabil szervezeti struktúra és folyamatleírások nélkül működött, miközben a munkatársak feladatköreit nem határozták meg világosan. Óriási fluktuáció mellett „a vezetői pozícióban lévő projektmenedzserek, csoportvezetők jelentős része soha nem dolgozott pályázati területen, kizárólag ismerősi úton került be, és így lett kinevezve” – írta olvasónk. A kritikákkal korábban szembesítettük az ÉMI-t, illetve a szervezetet akkor felügyelő Nemzetgazdasági Minisztériumot is, ám felvetéseinkre nem kívántak reagálni.
Hivatalosan nem ismertette a jogalkotó, hogy az MFB mellett az ÉMI-nek milyen szerepe lesz majd a pályázat lebonyolításában, ezt a lapunknak nyilatkozó szakemberek sem tudták pontosan megmondani. Így az még korántsem biztos, hogy a szervezetnek olyan kulcsszerep juthat a mostani programban, mint amilyen a napelemes pályázat esetében. Annyi tudható az NGM bejelentése alapján, hogy az ÉMI kialakít egy felületet, amelynek segítségével a leendő pályázó előzetesen kikalkulálhatja a várható költségeket és az energia-megtakarítást. Emellett kivitelezői minősítéssel is igyekeznek segíteni a pályázókat, hogy megtalálják a megfelelő szakembereket.
Nagy kérdés, hogy a napelemes kifizetések elakadását az ÉMI gyakorlata okozta-e, vagy pedig az, hogy a támogatási források nem álltak rendelkezésre – jegyezte meg lapunknak Markovich Béla, a Mapei Kft. ügyvezető igazgatója. Tudomása szerint a szervezetnél immár felkészültebbek, sokat tettek azért, hogy az otthonfelújítási programnál jól tudjanak teljesíteni, érdemben reagáljanak a szervezés kihívásaira.
Erre lehet számítani a tanúsítványoknál
Várhatóan a támogatott beruházás előtt és után is energetikai tanúsítványt kell készíteni. „Jelenleg abban számolunk nehézséggel, hogy miként fogják győzni a rövid időn belül megjelenő nagy számú igény teljesítését a tanúsítvány kiadására jogosult szakemberek” – említette Markovich.
A pályázók részéről plusz feladat lehet majd az ingatlanjukról történő adatgyűjtés, például a tulajdoni lap lekérése a földhivataltól. A szükséges paraméterek ismeretében ugyanakkor a tanúsítók számára nem jelent majd bonyolult feladatot, hogy meghatározzák, milyen felújítások, módosítások szükségesek ahhoz, hogy egy minimum 30 százalékos energiamegtakarítás elérhető legyen a munkálatok után. Egyebek közt az épületszerkezetet, a hőszigetelési állapot és a fűtési rendszer ismeretében már rutinszerűen tudnak kalkulálni, illetve meg tudják határozni, hogy milyen beavatkozások szükségesek – tette hozzá.
Ma már egy ingatlan-adásvétel esetében elvárásként jelenik meg az energetikai tanúsítvány elkészítése. Ez a tanúsítvány pontosan meghatározza, hogy az épület milyen energiaosztályba tartozik, s ez alapján elég precízen meghatározható, hogy a különféle beavatkozásokkal milyen mértékű energia-megtakarítást lehet elérni – erősítette meg Juhász Attila. Egy energetikai tanúsítvány kiállítása nagyjából 30–50 ezer forintba kerül. Nincs tisztázva, hogy utólagos állapotvizsgálatra szükség lesz-e a beruházást követően. Amennyiben ezt is előírják, akkor kétszer kell majd leszurkolni a helyszíni vizsgálat költségét az energetikai tanúsítóknak.
Egyelőre azt sem tudni, hogy az energiahatékonysági felmérés kiadásait kinek kell majd állnia. A szakértő szerint a kiírásból egyértelműen kiolvasható, hogy a tanúsítványok költsége elszámolható lesz a támogatásban.
Fenyegeti-e a pályázókat áremelkedés?
Átlagos négyzetméterárra számítva 18 százalékkal nőttek az építőipari munkadíjak 2023-ban az egy évvel korábbi adatokhoz képest, átlépve a tízezer forintos lélektani határt – derül ki a Mapei Kft. kutatásából. Vajon az idei év tartogat-e hasonló kellemetlen meglepetést azoknak az alacsonyabb jövedelmű ügyfeleknek, akik az otthonfelújítási támogatást igénybe vennék?
Markovich Béla szerint a kivitelezők hozzáállására jellemző, hogy az ő „életükben”, üzleti környezetükben tetten érhető áremelkedést igyekeznek áthárítani a megrendelőkre, a munkadíjak emelkedése tavaly is nagyrészt együtt mozgott az átlagos inflációval. A díjakba beépült, hogy a munkabérek emelkedtek nagyobb mértékben.
A drágulással párhuzamosan viszont az építőipar lejtmenetbe kapcsolt, az ágazat kibocsátása tavaly 5 százalékkal zsugorodott 2022-höz képest. Figyelemreméltó volt a lakossági kereslet csökkenése: a kiadott lakásépítési engedélyek és egyszerű bejelentések száma 35 ezerről 20 ezerre csökkent. Bár az idén már növekedésbe kapcsolt az ágazat, a szerződésállomány januárban 15, februárban 7,6 százalékkal esett vissza az előző év azonos hónapjához képest.
A Mapei Kft. vezetője szerint a munkadíjakban sem tapasztalható már emelkedés.
A megrendelések fogyatkozása miatt sokkal élesebb lett a verseny az ágazati szereplők között. Az építőipari beruházások ajánlattételeinél a korábbi években az volt a jellemző, hogy egy adott munkára átlagosan 3–4 kivitelező versenyzett, jelenleg viszont már inkább 10–20 kivitelező áll sorban. Amelyik cég árazásában túl vastagon fog a ceruza, azt hamar elkerülhetik a vevők.
Az építőiparban véget ért a bőség időszaka, immár sok a szabad kapacitás. A szektorban sokkal inkább mentőövként tekintetnek az otthonfelújítási programra, mintsem zsíros üzleti lehetőségre
– értékelt Juhász Attila.
Önmagában a program által gerjesztett keresletnövekedés ágazati szinten aligha verheti fel árakat, hiszen a 108 milliárdos keret, a teljes, körülbelül évi 7500 milliárdos építőipari termelés mindössze 1,5 százalékát teszi ki – fűzte hozzá Markovich. A cégvezetők összességében
Ami megrendelői szempontból hátrányos lehet, hogy program okozta fellendülés nagyobb nyomást helyezhet a homlokzatszigetelő és nyílászáró-beépítő szakemberekre, illetve az épületgépészekre. Esetükben a várakozási idő, a vállalási határidő némileg megnőhet, különösen a minőségű munkát végző szakembereknél.
Az alapanyagok körében az EPS-alapú szigetelőanyagok (hétköznapi nevén a hungarocell) 10 százalékkal drágultak az elmúlt két hónapban, és az áremelkedés áprilisban is folytatódott. E termékkörben az árváltozások a világpiaci trendektől, azon belül is az olajártól függenek. Ebben a körben elképzelhető egy további 10 százalékot meghaladó mértékű drágulás, hasonlóképp a táblás szigetelőanyagoknál is – magyarázta az Újház Zrt. elnöke.
