A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) célkeresztjében a Temu, vizsgálja a kínai online piactér intenzív kereskedelmi gyakorlatát érintő beadványokat a magyar versenyhatóság – derült ki a GVH február 27-i közleményéből. Azt is írták, hogy több bejelentéses eljárás is folyamatban van a társaság kereskedelmi gyakorlatával kapcsolatban, jelenleg értékelik a beadványokban foglaltakat. Részletes adatgyűjtést végeznek, ezek alapján pedig a nemzeti versenyhatóság megteszi a szükséges intézkedéseket a magyar fogyasztók védelme érdekében, indokolt esetben versenyfelügyeleti eljárást indít.
Elkötelezettek vagyunk a tisztességes e-kereskedelem iránt, így bizakodóak vagyunk
– kommentálta röviden a hírt a magyarországi webáruházak érdekképviseletét ellátó Ecommerce Hungary alelnöke, Zabari István a 24.hu-nak. Tudomása szerint nemcsak magyar, hanem nemzetközi beadványok is vannak a Temu gyakorlatával kapcsolatban.
A sötét mintázat nem férhet bele
Úgy véli, hogy ha a Szállás.hu-t is vizsgálta a GVH az úgynevezett „sötét mintázat” miatt (amikor például azzal sürgetik a potenciális vásárlót, hogy vegye meg az adott terméket, vagy szolgáltatást, mert az az utolsó, aztán már nem lesz elérhető), akkor a Temu gyakorlata sem elfogadható, mert hasonlóan vásárlást sürgető technikákat alkalmaznak. A „sötét mintázat” használata tilos az egész Európai Unióban, ahogy az olyan akciózás is, ahol nem tudja bizonyítani a piaci szereplő, hogy valóban árulta az általa feltüntetett teljes áron is a terméket. A GVH-val együttműködő Szállás.hu-nak el kellett készítenie a megfontoltan.hu weboldalt, ahol elmagyarázzák a fogyasztónak, mikor érdemes inkább „kettőt hátra lépni”, mint vásárolni.
A Temu oldalán látható, hogy különböző technikákkal sürgetik a vásárlót, például korlátozott idejű ajánlatokkal, villámakciókkal, egyedi, az adott alkalomra szólónak tűnő szerencsekerékkel, majdnem elfogyott, vagy már csak X darab van, az ár emelkedni fog, stb. jelzésekkel. Ezen kívül olyan akciókat kínálnak, amelyeknél nem valószínű, hogy alkalmazták 30 napig a nem akciós árat, és az sem, hogy az a legalacsonyabb ár volt, ami a kiindulópont kellene hogy legyen egy akcióhoz. Jó példa erre egy 8 darabos műanyag golyóstollkészlet, ami aligha volt értékesíthető a közel 10 000 forintos eredeti áron.
Egy robot segítségével könnyű akár 25 millió terméket is folyamatosan változtatva akciózni, csak éppen ez nem felel meg az európai akciózás előírásainak
– jegyezte meg Zabari István. Ha a potenciális vevő lát egy jónak tűnő ajánlatot, ami tényleg csak rövid ideig él, akkor nem lesz ideje máshol is megnézni az adott terméket, hogy eldöntse, honnan vásároljon, mert közben már megváltozik az ár, az akció. Ezt lebegtetve sürgetik a vásárlást, beszorítják az időtényezővel a vevőket, hogy mindenképpen náluk költsön.
Megemlítette, ezt csinálják az unokázós és a banki csalók is – nem véletlenül tiltják és büntetik ezt a gyakorlatot.
543 forint. Vagy mégsem? Vagy mégis?
És igen, a termékeik egy része nagyon olcsó. A többi Kínából nagy tételben beszerző hazai webáruház által tapasztalt árakhoz képest is jó eséllyel beszerzési ár alatti, vagyis úgynevezett „piacfelfaló” ár – tette hozzá. Annyiért kínálnak valamit, aminél csak a csomagolás, szállítás többe kerül. Nulla forintért elhoznak Kínából egy drónt, és odaadják a vásárlónak ajándékba? Hogyan termelnek ebből nyereséget, ami egy vállalkozás célja? Hogyan fenntartható ez a modell?
Az is előfordul, hogy míg a Facebook-hirdetésben (tehát fix értékként a napi hirdetési feed-ekben átadva) mondjuk 543 forintért kínálnak valamit, a Temu oldalára érkezve kiderül, hogy nem is annyiba kerül a termék, hanem mondjuk 10 ezer forintba. De aztán egy szerencsekerékkel ki lehet pörgetni, hogy mekkora legyen a kedvezmény, így derül ki végül a tényleges ár. És végül láss csodát: a sorsolás „eredményeként” a szerencsés vásárló pont annyiért veheti meg a terméket, amilyen áron a Temu részéről a Facebook felé küldött napi feed-jében szerepelt. Elég nehéz elhinni, hogy valóban a sorsolás döntött – mondott példákat arra, miket kifogásolnak a kínai versenytárs működésében.
– Az e-kereskedelmi szakma üdvözli egyébként a versenyt, nem azzal van bajunk – jelentette ki. Jó példaként hivatkozott a Kifli.hu-ra, amely megreformálta a kiszállítást Magyarországon, innovációra ösztönözve más szereplőket is.
Nekünk azzal van bajunk, ha egy új szereplő tisztességtelen, a jogszabályoknak nem megfelelő gyakorlattal próbálja letarolni mindnyájunk piacát
– fejtette ki. Saját online kereskedelmi piacát hozva példának azt mondta, ő is megtehetné, hogy azt mondja a vásárlóinak, ha egy órán belül döntenek, akkor sokkal olcsóbb lesz a lámpa. Ha így tenne, valószínűleg ő is sokkal többet adhatna el. De ilyet nem lehet tenni a vásárlókkal, ez uniós jogokat sért – szögezte le. Arról nem is beszélve, hogy ha egy termékre van mondjuk 2500 forint kötelezően befizetendő díj (például Artisjus), és mégis feleannyiért kínálják, akkor jó eséllyel nem fizetik meg a kötelezőt (amit mindenki másnak meg kell tennie), és így jutnak versenyelőnyhöz. Ez sem fair szerintük. De említhetjük az EPR-díjat is, ami hozzávetőleg az árbevétel 5 százalékát viszi el – aki erre fittyet hány, azzal nehéz versenyezni. Behajtani meg nem tudják rajtuk azokat a befizetendőket, amiket a magyar webáruházak nem tudnak megúszni. Tervezik egyébként, hogy egyéb hatóságoknál is jelzik a problémákat.
Egyenlő esélyeket szeretnének
De mit szeretnének elérni a GVH-beadvánnyal? Ha nem alkalmazná a jövőben a vásárlók sürgetését a Temu, akkor azzal elégedettek lennének a versenytársak? Zabari István szerint igen, feltéve, hogy a kínai versenytárs megfizeti azokat a kötelező fizetendőket (adókat, díjakat) is, amelyeket a magyar webáruházaknak is meg kell fizetniük.
Összességében csak esélyegyenlőséget szeretnénk
– mondta Zabari István.
Kérdés, hogy akkor, hogyan jön majd ki a matek a Temunak, és hogy tudják-e ugyanazt a rendelésszámot produkálni, amivel letarolták az európai és magyar piacot is – tette hozzá. A térhódításukat jól mutatja, hogy nagyon széles kört érnek el, és húznak be magukhoz vásárlónak, már nagyobb a forgalmuk, mint a legnagyobb hazai szereplőnek. Információi szerint csak Budapesten tavaly mintegy 81 millió csomagot vámoltattak, nagy részét az utolsó negyedévben, amikor a Temu berobbant a magyar piacra. Egy évvel ezelőtt még 30 millió elvámolt csomag volt. Ebből ki lehet következtetni, mekkora piacot nyerhetett a Temu, vitatható gyakorlatával.
Vagy abból, hogy csak fésüből 51 tonnát vámoltattak el tavaly, ahogy azt a Pénzcentrum kiderítette. Annyi fésűt adhattak el néhány hónap alatt, amennyit az elmúlt években mások összesen. Rengeteget áldoztak a hirdetésre, gigantikus méretű, totális piacletámadást indítottak, csak az a baj, hogy nem megengedett eszközökkel csábították el a vevőket. Ez nagyon messze menő következményekkel járhat, hazai cégek húzhatják le a redőnyt, emberek veszíthetik el az állásukat. Ezért is fordultunk beadványunkkal a GVH-hoz – mondta.
Ha mindezt együtt nézzük, szerinte érthető, hogy a GVH vizsgálatát, intézkedését kérték. Meg akkor is, ha azt vesszük, hogy a sokkal kisebb forgalmat generáló, kevesebb embert elérő Booking.com-ot 2,5 milliárd forintra büntették agresszív értékesítési módszerei miatt.
A témában megkerestük a Temut is, a honlapjukon elérhető e-mail címen keresztül, kérdéseinkre azonban nem kaptunk választ.
