Innentől kezdve a kormányzati beruházásösztönzés stratégiai fókuszát Dél-Magyarországra kell helyezni, miután a keleti és a nyugati országrészek tőkevonzó és beruházásvonzó képességét nagyjából egyensúlyba hoztuk – jelentette ki tavaly novemberben Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter. A politikus szerint a kormány kiemelt fókuszt helyez majd a Szeged-Pécs-Békéscsaba sávra a következő időszakban.
Szegeden 2023 végén már nyélbe is ütöttek egy megállapodást: a kínai elektromosautó-gyártó BYD gigaberuházást hajt majd végre a város körzetében. Pécsett egyelőre nem köttetett konkrét ügylet egyetlen beruházóval sem, de megtörténtek az előkészületek, és a kormányzati szándék komolynak tűnik.
A pécsi önkormányzat már egy évvel ezelőtt közgyűlési határozatot fogadott el arról, hogy nem támogatja akkumulátor-ipari beruházás létesítését a baranyai megyeszékhelyen. A beszámolók szerint a pécsi városvezetéshez csak a tavalyi év derekáig 16 megkeresés érkezett akkuipari-üzem létesítése céljából. A kormány ugyanakkor nem helyezett nyomást a városra, ám tavaly júliusban egy 600 hektáros kiemelt beruházási célterületet jelölt ki Pécs közvetlen közelében, Bicsérd, Kővágótöttös és Kővágószőlős községek területén. (Összehasonlításképp: a debreceni CATL-gyár mindössze 221 hektáros területen épül.) A kormányhatározatban nem nevesítették, milyen ipari beruházást terveznek a helyszínre hozni.
Fogytán a víztartalék, sokan tartanak a szennyezéstől is
A célterület az ivóvízellátás szempontjából rendkívül kritikus helyen fekszik. A helyszín közelében vannak a tortyogói és a pellérdi vízbázisok, amelyek Pécs vízigényének körülbelül a 90 százalékát fedezik. A vízbázisok védőövezete egyes pontokon keresztezi a befektetési területet. Pécs és környékének vízszolgáltatója, a Tettye Forrásház Zrt. szerint egyes ottani víztermelő kutak közvetlenül a befektetési terület határán fekszenek, illetve vannak tartalékkutak és a felszín alatti vizek vizsgálatára létesített figyelőkutak, amelyek a célterületen belül épültek.
Egyelőre nincs információ a leendő ipari park vízigényéről. Szarvasné Domján Edit, a víziközműcég műszaki osztályvezetője szerint a beruházás legnagyobb kockázatát az jelenti, hogy amennyiben a vízbázisok területéről még több vizet szeretnének kinyerni, akkor Pécs város ellátására kevesebb jutna. A jelenlegi modellezések alapján nagyon kevés a tartalék-vízmennyiség, s ha ezt a mennyiséget növelnék, akkor biztosan újra kellene méretezni a teljes vízbázis-rendszert.
Ebben az esetben nem lenne más lehetőség: Pécsnek több Duna-vizet kellene átvennie. Hozzátette: ennek is megvan a kockázata, mivel kétségek vetődtek fel afelől, hogy a Mohács irányából érkező vízvezeték teljesen biztonságos-e. Ezzel együtt a Duna-víz eleve rosszabb minőségű, mint a helyi vízbázisokon kitermelt víz.
Nem meglepő módon a klímaváltozás ezt a környéket is érinti: 2022 nyarán például kiszáradt a Bicsérdi-horgásztó, miután a mederbe két éven át nem érkezett vízutánpótlás.
A kormányzattól tavaly nyár óta nem adnak számot arról, hogy konkrétan milyen jellegű iparfejlesztést terveznek a célterületen. Keresztes László Lóránt, az LMP pécsi parlamenti képviselője és Szabó Tímea a Párbeszéd képviselője több ízben is kérdést intézett az illetékesekhez. Legutóbb Menczer Tamás, a külügyminisztérium államtitkára azzal hárította el a válaszadást, hogy „minden esetben a beruházási tárgyalások lezárulta után van lehetőségünk tájékoztatást adni az adott beruházásról. Ez a nemzetközi gyakorlat, máskülönben esélyes, hogy elijesztjük a befektetőket”. Tavaly év végén Szijjártó Péter miniszteri meghallgatása során röviden leszögezte, „nem tárgyalunk akkugyár Pécs mellé hozataláról”. Arra a miniszter külön már már nem tért ki, hogy esetleg akkumulátor-feldolgozó üzem létesülhet-e a környéken. (A beruházás kapcsán a 24.hu is érdeklődött Külgazdasági és Külügyminisztériumnál, ám a tárca cikkünk megjelenéséig nem válaszolt.)
A legkomolyabb félelmek az elmúlt időszak kormányzati fókusza, az országszerte tapasztaltak miatt éppen az akkuipar betelepülése miatt merültek fel. Pécs környékén tartanak attól, hogy szennyezőanyagok jelenhetnek meg a vízben. Ugyanakkor a Tettye Forrásház Zrt. osztályvezetője szerint nincsenek információk arról sem, hogy a leendő befektető tevékenysége mennyire lehet majd kockázatos a vízbázisra. Megjegyezte: a pellérdi és a tortyogói vízbázisok hidrogeológiai védőövezete nem biztosítja a terület számára a legmagasabb fokozatú védelmet.
– állapította meg.
Földkisajátításoktól is tartanak
Az érintett beruházási körzet 80 százalékban mezőgazdasági terület, ahol jelenleg is gazdálkodás folyik, helyiek szerint kiváló minőségű termőföldön. A kormányhatározatban is megjegyzik, hogy szükség lesz az agrárterületek átminősítésére, emiatt több gazda attól tart, hogy hamarosan a földek kisajátítására is sor kerülhet. Egyikük már egy tavalyi lakossági fórumon jelezte, nem venné jó néven, ha el akarnák venni a földjét.
Vér József Bicsérd független polgármestere lapunknak elmondta: összesen 106 tulajdonosnak van földje a beruházási célterületen, ezeknek nagyobb része termőföld, kisebb része erdő, illetve legelő. Megerősítette, hogy a területen ipari parkot hoznak létre, amelyet sem ő, sem a község képviselőtestülete nem ellenez. Az akkuipar megtelepüléséről nincs tudomásuk, az ezzel kapcsolatos híreket hangulatkeltésnek minősítette.
„Ahhoz hogy ipari park létesüljön a körzetben, meg kell venni a földterületeket. Amennyiben nem lehet vételben megegyezni, akkor más eljárási rendeket kell alkalmazni” – tette hozzá, de arra már nemtetszését fejezte ki, hogy fölemlegettük a Debrecen környékén, Győrszentivánon és Szegeden is alkalmazott földkisajátításokat.
A polgármester arra számít, hogy jövőben kiépül az ipari park infrastruktúrája, utak, közművek, gáz-, víz-, szennyvízvezetékek létesülnek, a KKM, és a HIPA pedig csak ezt követően foglalkozik majd azzal, hogy befektetőket hozzon a területre. Egyelőre nincs információja arról, hogy milyen szereplő érkezhet a településre.
Ez embert próbáló lehet a kormánynak is
Kifejezetten rosszul veszi ki magát, hogy bár több lakossági fórumot rendeztek már az új beruházási célterülettel kapcsolatban, Hoppál Péter és Nagy Csaba Pécs fideszes országgyűlési képviselői egyik eseményen sem jelentek meg, annak ellenére, hogy meghívták őket – értékelt lapunknak Keresztes László Lóránt. Elmondta: a kormánydöntéssel jogi értelemben elvették az önkormányzatok lehetőségét attól, hogy bármi beleszólásuk legyen a fejlesztésekbe, így kizárólag a kormányon múlik, hogy mi lesz az érintett célterület sorsa.
Az LMP-s politikus szerint nem csak a jelenlegi iparfejlesztések iránya, hanem a Magyarország uniós kötelezettsége is azt sejteti, esélyes, hogy akkuhulladék-feldolgozó üzemet (is) létrehozhatnak a leendő ipari parkban.
Lapunk is írt róla, valószínűsíthető, hogy hazánkban a gyártáshoz igazodóan számos hulladék-feldolgozót is építenek majd. Nem nehéz megjósolni, hogy a közeli jövőben robbanásszerűen megnő az ártalmatlanításra, feldolgozásra és újrahasznosításra kerülő akkuhulladék mennyisége. Ám az ehhez kapcsolódó iparág környezeti és biztonsági szempontból az akkugyártásnál is kockázatosabb, miközben víz-és energiaigénye körülbelül ugyanannyira jelentős. (Cikkünk első verziójában az szerepelt, hogy mindenképpen itt kell kezelni a legyártott akkumulátorokat, ám a jogszabály értelmezéséről még szakértői vita zajlik, így valószínűsíthetőre pontosítottuk a mondatot.)
A pécsi lakosok napi szinten jelzik, hogy készen állnak tiltakozni, amennyiben kiderül, hogy akkuipari üzemet hoznak létre a város közelében. A szlovén Andrada Group akkufeldolgozó-terveit Alsózsolcán és Sóskúton már heves lakossági ellenállás övezte. A pécsi közhangulat arra utal, hogy méretarányosan ugyanilyen kiterjedt – vagyis a sóskútinál sokszorosan nagyobb – tiltakozások várhatóak a városban, ha a kormány ilyen elképzelést hoz nyilvánosságra – fejtegette a politikus.
