Gazdaság

Vírusszerűen terjednek a netes csalások, sokszorosára nőtt a banki ügyfelek kára

Varga Jennifer / 24.hu
Varga Jennifer / 24.hu
Három év alatt a 19-szeresére nőtt a bankkártyás károk értéke. A banki átutalásos csalások összege és száma az utolsó negyedévben több volt, mint tavaly egész évben. A vírusszerűen terjedő csalásokban elfüstölő milliárdokat látva jobban teszi minden banki ügyfél, ha nagyon vigyáz a bankszámla- és bankkártyaadataira.

Egyre több az internetes csalás Magyarországon, és ez már a Magyar Nemzeti Bank (MNB) számaiból is látszik. A módszerek folyamatosan változnak, a bankkártyás visszaélések száma például csökkent is a harmadik negyedévben az előző három hónaphoz viszonyítva mintegy 2600 darabbal. Ugyanakkor a visszaélések összértéke növekedett, a bűnözők ugyanis egyre nagyobb értékű tranzakciókat hajtanak végre a megszerzett kártyaadatokkal.

A leggyakrabban és a legnagyobb értékben az adathalászat útján megszerzett kártyaadatokkal élnek vissza a bűnözők, az ellopott vagy hamisított kártyákkal történő csalások száma és értéke eltörpül ezekhez képest. A kártyaadatokat sokféle módon megszerezhetik a csalók, előfordul például, hogy futárcégek hamis oldalain kérik be a gyanútlan vásárlóktól vagy eladóktól ezeket az információkat. A karácsonyi vásárlások idején épp ezért nagyon fontos, hogy körültekintően adja meg mindenki a bankkártya-adatait, amikor vásárol vagy elad egy terméket, csomagot vár, és értesítést kap arról, hogy fizessen vámot, vagy adja meg még egyszer a bankkártyája adatait.

Mivel egyre gyakrabban derül ki, hogy az ügyfelek gondatlansága okozta a kárt, az őket terhelő kárösszeg is egyre nagyobb. A kártyás visszaélések összértékéhez hasonlóan növekedett a kártya kibocsátói forgalomban leírt kár értéke, melynek nagy része terhelődik az ügyfelekre. A negyedév során az ügyfelekre terhelt kár 838 millió forint volt. A bankkártyás ügyfelekre terhelt kárösszeg évről évre nő. A harmadik negyedévi összeg több mint a kétszerese a tavalyinak, több mint hatszor nagyobb a 2021-esnél, és a 19-szerese a 2020-asnak.

Ivándi-Szabó Balázs / 24.hu

A nem kártyás elektronikus pénzforgalomban (átutalás, beszedés) a visszaélések száma és értéke is növekedett: az összesen 7,1 milliárd forint ügyfelekre terhelt kár még akkor is hatalmas összeg, ha az MNB adatai szerinti teljes 420 ezer milliárd forint forgalomhoz képest elenyésző.

2019-ben még negyedévente csak egy-két tucat sikeres visszaélés és hasonló számú kísérlet történt, ezek a számok viszont gyors ütemben nőttek, és 2022-ben már negyedévente 1000 fölött volt a sikeres visszaélések száma. Az idén újabb szintet ugrott a sikeres csalások és a kísérletek száma is. Csak a harmadik negyedévben 6884 csalási kísérletet és 5667 sikeres csalást regisztrált a jegybank. A sikeres kísérletek során egyetlen negyedév alatt több mint 9 milliárd forintnyi kár keletkezett – nagyobb összeg, mint 2022 egészében. 

A visszaélések között továbbra is az adathalászattal, illetve személyes vagy azonosító adatok lopásával elkövetett visszaélések a legjellemzőbbek. Ezek mellett még nagyobb hányadot képviselnek a pszichológiai manipulációt alkalmazó visszaélések, illetve az ügyfelek mobiltárcájához, netbankjához, kereskedőhöz regisztrált kártyájához történő közvetlen hozzáféréssel elkövetett esetek. A csalók folyamatosan újabb és újabb trükköket bevetve próbálják meg rászedni az áldozatokat. Mire az egyik módszer már szélesebb körben ismertté válik, máris jön a következő, ezért az ügyfeleknek is érdemes folyamatosan tájékozódniuk ezekről. A leggyakoribb trükköket és az ellenük való védekezési lehetőségeket a Bank360.hu ebben a cikkében foglalta össze.

Ajánlott videó

Olvasói sztorik