A tavalyi népszámlálás idején országosan a lakóingatlanok körülbelül hatoda, csaknem 600 ezer (599 023) lakás tartozott a a nem lakott lakások kategóriájába.
És csak azért nem nőtt nagyobb mértékben az arányuk, mert ebben az időszakban a lakásállomány is bővült mintegy 200 ezer ingatlannal – hívja fel a figyelmet a portál.
A ténylegesen üresen álló lakások mellett a statisztika szerint nem lakottnak számítanak a nyaralóként, üdülésre használt ingatlanok, de például ide tartoznak a turisztikai célra kiadott vagy akár irodaként használt lakások is. Vagy az olyan ingatlanok, amiknek a tulajai két város között ingáznak, és csak a másik lakásukat jelölik meg tartózkodási helyüknek. Viszont nem tartoznak ebbe a kategóriába az albérletek, ezek ugyanis lakott lakásnak számítanak.
Nagyot nőtt a hátrahagyott lakások aránya
Miközben a legutóbbi két népszámlálás között Budapesten, a megyei jogú városokban és a többi városban is nőtt a nem lakott lakások aránya, a községekben csökkent. Feltűnő, hogy sok a Balaton környéki település a listán (mint Szántód, Balatonakali, Kékkút, Mindszentkálla). Ennek a turisztikai célra és nyaralóként használt, sőt akár az elmúlt időszakban ilyen célra épített lakások arányának növekedése lehet az oka. Van viszont egy másik ok is, ami nagyrészt magyarázhatja, hogy összességében miért nem nőtt a községekben az arány.
A két népszámlálás közti időszak második felében, nagyjából 2015 után a magyarországi ingatlanpiacra jellemző volt, hogy az emberek olyan településekre vagy azok közelébe költöztek, ahol jobbak voltak a munkaerőpiaci lehetőségek. Ez hozzájárult a községek és a városok közti árolló nyílásához, de egy bizonyos árszintnél ez a fajta elvándorlás már korlátokba ütközött.
Akik ugyanis a kistelepülésekről elvándoroltak, nem biztos, hogy meg tudták maguknak engedni az ingatlanvásárlást városokban, ezért más, jellemzően a városokhoz közelebb eső községekbe költöztek – mondta Balogh László, az Ingatlan.com vezető gazdasági szakértője.
Mindez a leglátványosabban a budapesti agglomerációban látszott, ahova a magas bérleti díjak és ingatlanárak miatt a városból is sokan költöztek ki.
– mondta erről a G7-nek Czirfusz Márton, a Periféria Közpolitikai és Kutatóközpont alapítója, aki viszont olyan esetekről is beszélt, amikor az elvándorlás növeli a kistelepüléseken a nem lakott lakások arányát.
Sok észak-alföldi vagy akár borsodi településen például az jellemző inkább, hogy a fiatalabbak az országon belül máshol találnak munkát, és az így hátrahagyott vagy akár örökölt ingatlanokat el sem lehet adni, mert nincs rájuk kereslet. A statisztikákban egyébként az is látszik, hogy a legrosszabb minőségű lakásokat egyre nagyobb mértékben feladják, hiszen a komfort nélküli lakások esetében már minden harmadik nem lakott, miközben az összkomfortos lakások esetében ez az arány csak 10 százalék.
Más esetekben a kistelepüléseken a nem lakott lakások arányának csökkenését viszont érdekes módon valamelyest vissza is fogta a 2010-es évek második felének ingatlanpiaci fellendülése.
Egyes esetekben egy ilyen megörökölt ingatlan tulajdonosai inkább kivártak az eladással. Skizofrén helyzet alakult ki, mert adott esetben a saját városi közegükben az árak növekedését érzékelték, miközben a szülők házára hónapokig nem érkezett vételi ajánlat. Az eladók úgy voltak vele, hogy pár millió forintért nem válnak meg egy nagyobb háztól, és sok olyan ingatlan volt, ami ilyen módon maradt parlagon
– mondta erről Balogh László.
Ezek miatt a községek között vannak olyanok, ahol az elvándorlás és az elöregedés, és a nem lakott ingatlanok arányának növekedése jellemző.
Elnéptelenedő és átalakuló városok
Ugyanilyen komplex kép rajzolódik ki a városok esetében is, még akkor is, ha a fenti ábrán ezek között már minden alkategóriában a nem lakott lakások arányának növekedését láthattuk. Annak a 20 magyar városnak a sorában, ahol 2022-ben a legnagyobb volt az üres ingatlanok aránya, szintén feltűnőek a balatoni városok (Siófok, Keszthely). Ezek esetében ugyanaz a magyarázat, mint a legnagyobb növekedést mutató településeknél (idegenforgalmi hasznosítás és idényszerű használat).
Azonban a gazdaságilag kevésbé prosperáló és turizmusban nem erős középvárosok esetén (például Salgótarján, Orosháza), az okok hasonlóak az elnéptelenedő községekben tapasztaltakhoz.
Budapesten, Szegeden vagy Miskolcon az ügyvédi, mérnöki irodaként vagy magánorvosi rendelőként használt lakások aránya is nagyobb, ami szintén a nem lakott lakások állományát növeli.
Külön érdekes kiemelni a budapesti turizmus felfutását, és ezen belül is a turisztikai célú rövidtávú lakáskiadás térnyerését, ami a 2011 és 2022 közti időszak egy másik fontos, ingatlanpiaci vonatkozásokkal is bíró trendje volt. A budapesti belső kerületek ingatlantulajai az ingatlanjaik felértékelődése miatt máshol jobb lakásokat tudtak venni, vagy ha valakinek itt volt második ingatlanja, jobban megérte Airbnb-ként kiadni, mint itt lakni, mondta Balogh László.
A nagyvárosok esetében a befektetési célú vásárlás úgy is növelheti a nem lakott ingatlanok arányát, ha azt a lakást például az árak növekedésére várva üresen tartják. Mivel
