Gazdaság

Az élelmiszerinfláció letöréséhez nem elég a 6 árharcos multi élelmiszerlánc

Az élelmiszer-inflációban jelenleg gyengülés tapasztalható, amiben a multinacionális élelmiszerláncok árpolitikája is fontos szerepet játszik. Ugyanakkor a kiskereskedelemben a legnagyobb költségtételt a forgalmazott termékek beszerzési ára jelenti, így az infláció zsugorodásához elengedhetetlen annak további jelentős csökkentése is. A jelenleg tapasztalható üzemanyagár-emelkedés azonban ezzel ellentétes hatású, amely egy fontos tényezőként nehezíti a fogyasztói árak mérséklődését.

A multinacionális élelmiszer-kiskereskedők az inflációellenes védőháló fenntartásába, kedvezményekbe, akciókba havi több 10 milliárd forintot fektetnek, de az élelmiszerinfláció sajnos sokkal összetettebb annál, hogy hat cég önállóan – még ha együttesen a hazai GDP 1,25 százalékát adják is –, valóban érdemi hatást tudjon elérni. A Gazdasági Versenyhivatal (GVH) ágazati vizsgálata is megállapította, hogy például a trappista sajt jelentős áremelkedésében nem a kiskereskedelmi szereplők nyeresége játszott szerepet, hiszen az a bruttó fogyasztói ár elenyésző részét tette csak ki.

A GVH jelentése azt is bemutatta, hogy a kiskereskedők sokrétű szempontrendszert vesznek figyelembe, amikor meghatározzák az általuk alkalmazott fogyasztói árakat. „A legtöbb kiskereskedelmi üzletlánc számára az egyik legmeghatározóbb szempont a különböző költségek és azok változásának fedezése és lekövetése a fogyasztói árakban. Az egyik ilyen legfőbb költség a termékek beszerzési ára.”

 

Együttes erővel az infláció ellen

Az Országos Kereskedelmi Szövetség (OKSZ) tagjai közötti árverseny évtizedek óta töretlenül működik. A multinacionális élelmiszer-kiskereskedelmi láncok folyamatosan figyelik és inspirálják egymást az árcsökkentésben. Ezt támasztja alá a GVH jelentése is, amely az Árfigyelő bevezetése előtti időszakra vonatkozóan ezt írta: „A költségek figyelembevételén kívül a kiskereskedők árazási magatartására hatással van a szegmensre jellemző erős versenyhelyzet. A piaci szereplők árazásuk kialakításakor különféle módokon figyelembe veszik a versenytársaik által alkalmazott fogyasztói árakat, hogy azoknál kedvezőbb ajánlatokkal célozhassák meg vásárlóikat – a konkurenciafigyelés mindennapos gyakorlatát és a fokozott versenynyomás jelenlétét támasztják alá a GVH által több forrásból is beszerzett bizonyítékok.” A GVH továbbá megállapította, hogy: „a kiskereskedők hosszfolyamatosan keresik azokat a beszerzési forrásokat, ahonnan a számukra még elfogadható fogyasztói árakat lehetővé tevő beszerzési árakat tudnak kapni, ami fogyasztói szempontból üdvözlendő folyamat”.

Minden hónapban összesen több mint 100 millió vásárlási tranzakció zajlik a nemzetközi élelmiszer-kiskereskedők üzleteiben és online felületein, amelyek együttesen lefedik az egész országot. A multinacionális láncok sokrétű kedvezményrendszerrel segítik az infláció letörését, és támogatják a magyar családokat, illetve nyugdíjasokat az olcsó bevásárlásban. Az árharcos multik az élelmiszerinfláció hosszú távú csökkenéséhez alacsony áraikkal és sokrétű kedvezményrendszerükkel tudnak hozzájárulni, de az infláció elleni küzdelemben tartós eredményeket csak a gazdaság összes szereplőjének összefogása tud elérni.

Ajánlott videó

Nézd meg a legfrissebb cikkeinket a címlapon!
Olvasói sztorik