Mennyivel nőhet az adófizetési kötelezettség, ha a katásból átalányadózó lett? Ezt nézte meg a Napi.hu a Niveus Consulting Group szakértőjének segítségével. Példájukban olyan (átlagos) adózót vettek, aki képzettséghez kötött munkát végez (vagyis a garantált bérminimum után fizet), csak 40 százalék költségátalányra jogosult, és feltették, hogy havi 750 ezer forint bevétele van. Katásként havi 50 ezer forint megfizetésével letudhatta az adót a vállalkozó.
Tavaly szeptembertől kellett áttérnie az átalányadózásra. Tavalyra (az év közbeni áttérés miatt) átmeneti szabályok vonatkoztak, és a legtöbb ember belefért az adómentes keretbe. A bérminimum után csak havi 86 125 forint volt a fizetendő.
Januártól ő idén 1392 millió forint árbevételt szerezhetett adómentesen, így az első három hónapra (áprilisi bevallás) mindössze a garantált bérminimum után fizetendő minimumjárulékot kellett megfizetnie, ami havi 98 183 forint volt, ez április 12-ig összesen 294 549 forint adófizetési kötelezettséget jelentett neki. (Katázva 3*50 ezer forint lett volna a három havi adó.)
A második negyedévi bevallásnál (július 12-én volt esedékes) azonban már jóval magasabb adófizetési kötelezettséggel szembesülhetett, változatlan kondíciók mellett:
- 15 százalék személyi jövedelemadó: 67 500 forint (hiszen elfogyott az a rész, ami mentes a személyi jövedelemadó alól)
- 18,5 százalék társadalombiztosítási járulék: 83 250 forint
- 13 százalék szociális hozzájárulás: 58 500 forint
A fizetendő adó így összesen havi 209 250 forint lett (a katában megszokott havi 50 ezer forint helyett), azaz a három hónapra már 627 750 forintra rúghatott.
Ez viszont azt jelenti, hogy az évek óta havi pár tízezer forint adófizetéshez szokott átalányadózó most hirtelen több százezer forint adókötelezettséggel szembesült. Ez így nyár közepén, amikor mindenki szívesen gondol a számláján lévő elkölthető pénzre, borzasztóan kellemetlen meglepetés – mutatott rá Pálffy Miklós szakértő.
