1728 milliárd forint, vagyis a negyedéves GDP 9,8 százaléka lett a kormányzati szektor idei első háromhavi hiánya, közölte a Központi Statisztikai Hivatal. A hvg.hu cikke szerint ez azt jelenti, hogy most magasabb a hiány az első negyedév végén, mint tavaly az első három negyedév után volt, és persze azt is, hogy nagyobb hiány jött össze, mint 2020, 2021 és 2022 első negyedéveiben összesen.
A költségvetésben megadott cél 3,9 százalékos hiány, ennél egyelőre sokkal rosszabb a helyzet.A Pénzügyminisztérium azóta már azt is közölte, hogy május végéig 2763 milliárd forintra nőtt a hiány. A KSH most még csak január-márciusi számokat tett közzé, de ezekből már részletesen is látszik, hogyan állt össze a szám.
Az állam kiadásai 1872 milliárd forinttal, azaz 26,5 százalékkal magasabbak voltak, mint tavaly ilyenkor. A pénzbeni társadalmi juttatások 436 milliárd forinttal (23,4 százalékkal) nőttek, főleg azért, mert az infláció miatt sokkal több nyugdíjat fizettek ki, és jól látszik, hogy egyre nagyobb a baj a kamatok körül: a kamatkiadások 395 milliárd forinttal, azaz 113 százalékkal nőttek.
A kormányzati szektor egyéb kiadásai nevű tétel 1085 milliárd forinttal megugrott (azaz 77,3 százalékkal), mert ide számolták el azt, hogy az energiaszolgáltató cégeknek adott állami támogatás megugrott. Emellett már-már észrevehetetlen, hogy a folyó termelőfelhasználás 153 milliárd forinttal (13,6 százalékkal) nőtt. Munkáltatói jövedelmekre pedig 8,2 százalékkal, 151 milliárd forinttal kevesebbet költöttek, mint 2022 elején, olvasható a cikkben.
Az állam bevételei eközben 607 milliárd forinttal, 9,2 százalékkal nőttek: termelési adóból 415 milliárd forinttal (15,6 százalékkal) több érkezett be, főleg a tavaly bevezetett különadók miatt, az áfabevétel 129 milliárd forinttal, 8,8 százalékkal nőtt, ami komoly emelkedésnek tűnik, de 20 százalék fölötti inflációnál azt mutatja, hogy ritka súlyosan visszaesett a fogyasztás.
Erről alábbi cikkünkben írtunk bővebben:
