2023. áprilisban a fogyasztói árak átlagosan 24,0 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbit. Az elmúlt egy évben a háztartási energia és az élelmiszerek ára emelkedett a leginkább. A fogyasztói árak egy hónap alatt átlagosan 0,7%-kal nőttek – jelentette a KSH.
Január-február-márciusban még 25 százalékos értéket mértek, decemberben pedig 24,5 százalékot. Tavaly áprilisban, amihez képest most nézik az éves inflációt már érezhetően belendült a pénzromlás, átlagban 9,5 százalékos volt. Vagyis a bázis sem volt túl alacsony, amihez képest most 24 százalékos drágulást mutattak ki.
Az átlagos 24 százalékon belül az élelmiszerek ára 37,9 százalékkal emelkedett. Márciusban még 42,6 százalékot mért a KSH.
Az élelmiszereken belül még mindig voltak egyes termékcsoportoknál 60 százalék feletti drágulások is éves szinten. Legjobban
- a tejtermékek (63,5%),
- a vaj és vajkrém (62,1%),
- az édesipari lisztesáru (61,9%),
- a kenyér (61,6%),
- a tojás (51,0%),
- a száraztészta (47,6%),
- a péksütemény (46,7%),
- a sajt (45,4%)
- és a tej drágult (43,2%).
A termékcsoporton belül a liszt (8,8%) és az étolaj (3,4%) ára nőtt a legkisebb mértékben.
A háztartási energia 41,8%-kal drágult – márciusban az éves drágulás még 43,1 százalék volt.
A háztartási energián belül áprilisban éves szinten
- a vezetékes gáz 59,4,
- a tűzifa 54,4,
- a palackos gáz 46,9,
- az elektromos energia 27,3 százalékkal.
A szeszes italok, dohányáruk ára átlagosan 20,5, ezen belül a szeszes italoké 27,5 százalékkal nőtt. A tartós fogyasztási cikkekért 9,3, ezen belül az új személygépkocsikért 18,0, a konyha- és egyéb bútorokért 16,1, a fűtő- és főzőberendezésekért 15,7, a szobabútorokért 15,2 százalékkal kellett többet fizetni. Az állateledelek ára 59,1, a mosó- és tisztítószereké 39,8, a testápolási cikkeké 28,3, a lakásjavító és -karbantartó cikkeké 20,7 százalékkal lett magasabb. A járműüzemanyagok 26,0 százalékkal drágultak.
1 hónap alatt, 2023. márciushoz viszonyítva a fogyasztói árak átlagosan 0,7 százalékkal nőttek. Az élelmiszerek ára átlagosan nem változott. Ezen belül a csokoládé és kakaó 3,5, az alkoholmentes üdítőitalok és az éttermi étkezés egyaránt 1,4, a kávé 1,2 százalékkal többe, a sajt 4,1, a tej 2,7, a tejtermékek 2,0, a száraztészta 1,4, a kenyér 1,3, a vaj és vajkrém 1,0, a párizsi és kolbász 0,9 százalékkal kevesebbe került. A háztartási energia ára 0,8 százalékkal mérséklődött, ezen belül a vezetékes gázért 2,1 százalékkal kellett kevesebbet fizetni. A járműüzemanyagok 0,7 százalékkal olcsóbbak lettek. A mosó- és tisztítószerek ára 4,7, a testápolási cikkeké 2,8%, az állateledeleké 1,6 százalékkal emelkedett. A szolgáltatások 1,7 százalékkal drágultak, ezen belül a belföldi üdülés 4,9 százalékkal.
Márciusban még 26,3 százalékot írt a KSH.
Márciusban még a havi maginfláció még 1,5 százalékos, az éves 25,7 százalékos volt.
Jöhet a kamatcsökkentés
A megjelent adat (nagyjából) egybeesik az elemzők és az általunk várt adattal – kommetálta a friss inflációs adatokat az Amundi befektetési igazgatója, Kiss Péter. Így az adat nem befolyásolja érdemben kamatvárakozásukat, ami alapján az egynapos kamat szintjének 75-100 bázispontos csökkenését várják a Monetáris Tanács májusi kamatdöntő ülésén. Az első csökkentés mértéke a piaci árazásokon túl attól függhet, hogy a továbbra is magas inflációs szint mellett jegybank döntéshozói mennyire hajlanak az óvatosságra. Az így megkezdődő kamatnormalizációs ciklus hasonló ütemben folytatódhat, amennyiben nem látunk nagy meglepetést az inflációs adatokban, és a befektetői hangulat sem romlik érdemben. Az év végére 11,5 százalékos alapkamatot és 10 százalék alatti inflációt, tehát pozitív reálkamatot várunk.
