Az orosz importgáz februárban 124 euró/megawattóra áron érkezett Magyarországra – derül ki az uniós statisztikai adatokból. A mértékadó holland tőzsdén, a TTF-en a februári átlag 58,55 euró volt, ezek szerint a tőzsdei ár több mint kétszeresét fizettük az orosz hosszútávú gázszerződés alapján behozott energiahordozóért.
Az összehasonlítás azonban így nem egészen korrekt, hiszen az üzleti titoknak minősített orosz-magyar gázszerződésről úgy tudni, hogy az két hónapos csúszással követi a tőzsdei árat. Vagyis a két hónappal korábbi, decemberi adattal kellene összevetni, akkor pedig 116 euró volt a tőzsdei átlag, és ha a Népszava által kalkulált, akár 10 százalékot is elérő felárat is hozzávesszük, akkor ki is jön a februári, 124 eurós importár.
A teljességhez hozzátartozik, hogy a két havi csúszás máskor Magyarország számára kedvező, például a tavaly augusztusi tőzsdei csúcson az átlag 236 euró volt, és abban a hónapban kevesebb, mint a feléért, 108 euróért érkezett Oroszországból a gáz. Összességében azonban a Népszava arra jutott, hogy a múlt év egészében közel 300 milliárd forintot takaríthatott volna meg Magyarország, ha az orosz hosszútávú szerződés helyett a tőzsdén, az azonnali piacon szerezte volna be a szükséges gázmennyiséget.
Ami a mennyiséget illeti, februárban 377,5 millió köbméter orosz import érkezett, valamivel kevesebb, mint egy évvel korábban, amikor 87 eurócent volt az átlagár.
Rezsinyelvre fordítva, azaz a megawattórákat köbméterre átszámolva azt látjuk, hogy
Figyelembe véve a 4–4,5 milliárd köbméterre becsülhető lakossági fogyasztást, az óriási veszteséget okozhat az állami energiacégnek, az MVM-nek, illetve végső soron a költségvetésnek. Az említett 504 forinthoz képest ugyanakkor másfélszeresét, 752 forintot kell fizetni az átlag feletti mennyiséget fogyasztóknak, nem beszélve a vállalkozások számára megállapított szabadpiaci árról. Az utóbbiakon elért nyereség, illetve a kedvezményes lakossági tarifán elért veszteség szaldójára utaló becslés eddig nem bukkant fel a kormányzati kommunikációban, annyit tudni, hogy hatalmasra, 2610 milliárd forintra duzzasztották az energiavészhelyzet miatt létrehozott „rezsialapot”. És a tőzsdei áresés ellenére a kormány nem látott eddig okot a 752 forintos tarifa mérséklésére, legutóbb áprilisban erősítette meg ezt Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter.
A gázárak a börzén az augusztusi csúcs óta folyamatosan esnek, decemberben néztek be 100 euró alá, és a decemberi átlaghoz képest január-februárra megfeleződtek, cikkünk írásakor pedig már 40 euró alatt is kötöttek üzletet. Ehhez képest elég vontatottnak látszik az orosz import árának mérséklődése:
- októberben tetőzött, köbméterenként 2,522 eurón (az akkori, 418 forintos árfolyammal számolva 1055 forinton)
- ehhez képest jelentős volt az esés év végére, de az 1,43 eurós ár még mindig 583 forintot jelentett köbméterenként,
- a következő két hónapban pedig mindössze 10-12 eurócentet mérséklődött a gázár.
A már említett TTF márciusi jegyzéséből ehhez képest 196 forintos átlagár jön ki, ami ugyan még mindig majdnem duplája a magyar rezsicsökkentett tarifának, de azért nem ötszöröse. Az eddigi hónapok árképzését figyelembe véve
