A Pénzcentrum és a Miskolci Egyetem közös kutatást készített, hogy kiderüljön, a magyarok, hogyan védekeznek a magas energiaárak ellen. A kutatásban kíváncsiak voltak többek között arra, hogy milyen állapotú lakásokban kell átvészelniük az energiaválságot a megkérdezetteknek, vagy hogy mit léptek a rezsiemelés ellen.
A témák a következők voltak:
- Kinek és milyen mértékben feladata az energiaválság miatti problémák kezelése?
- Milyen állapotban vannak a magyar otthonok? (energetikai korszerűsítés szempontjából)?
- Milyen energiahatékonysági korszerűsítést végeztek az otthonaikon a megkérdezettek?
- Komfort vagy spórolás?
- Milyen forrásból finanszírozzák az esetleges korszerűsítéseket?
- Mi motiválta a korszerűsítések elvégzését?
A válaszadók egyértelművé tették, hogy szerintük elsősorban az állam feladata az energiaválság miatt felmerülő problémák kezelése. A válaszadóknak egy 1-től 10-es skálán kellett pontoznia a válaszlehetőségeket, az állam pedig 8,4-es értéket kapott. A második helyen az egyén/én kategória állt, míg a harmadikon az EU.
Arra a kérdésre, hogy milyen állapotban vannak a lakóingatlanjaik energetikai korszerűség szempontjából, szintén egy 1-től 10-es skálán kellett választ adniuk a megkérdezetteknek. A válaszadók több mint fele 7-est, vagy annál jobb osztályzatot adott, nagyjából 30 százalékuk pedig 5-ösre, vagy 6-osra értékelte otthonaik korszerűségét.
A válaszadók nagy aránya felelte azt, hogy már a rezsiemelések bejelentése előtt elvégzett valamilyen típusú korszerűsítést, otthona energiafogyasztásának mérsékelése ügyében. Legtöbben a világítást cserélték energiahatékonyabbra, 66,6 százalék jelölte meg ezt az opciót. Szintén sokan végezték már el a nyílászárók cseréjét (59,2 %), emellett sokan korszerűsítették a fűtést (49,4 %) és szigetelték le az ingatlant (45,2 %).
Hosszabb távon nagyjából 11 százalék gondolkodik: a legtöbben (16,7 %) szintén megújulókra állnának át, 15,1 százalék a hőszigetelést csináltatná meg.
Sokan a komfort/spórolás kérdéskörében egyértelműen a spórolás mellett tették le a voksukat. A kitöltők nagyrésze már az energiaválság előtt is figyelemmel követte, hogy mennyit fogyaszt. 82,9 százalék pedig már 2022 előtt is lekapcsolta a lámpát azokban a szobákban, ahol nincs épp senki.
Fontos kérdés volt az is, hogy amennyiben korszerűsítettek vagy terveznek korszerűsíteni, azt milyen forrásból fogják fedezni. Erre közel háromnegyedük azt válaszolta, hogy mindössze saját forrásokra tud támaszkodni. Emellett 29,9 százalék állami támogatást is bevont/bevonna a beruházásba. Banki kölcsönhöz viszont kevesebb mint 11 százalék nyúlna.
A záró kérdés a motivációról szólt. Egészen pontosan, hogy mi motiválta vagy motiválja a korszerűsítések elvégzését. Kiderült, hogy a legtöbben csökkentenék a háztartás energiafüggőségét és megteremtenék az ellátásbiztonságot. Viszonylag sok válaszadó hivatkozott a klímavédelem iránti elkötelezettségre is, de a 10 pontos motivációs skálán 5-ös felett végzett az a válaszlehetőség is, hogy a válaszadó félt, hogy elveszíti a munkáját.
