A portál egy hónappal ezelőtti elemzői felméréséből az volt kiolvasható, hogy jövőre a pénzromlás átlagos éves üteme 15,7 százalék lehet. Szerdán megjelent friss elemzői körképből viszont már az látható, hogy jövőre még magasabb lehet az infláció átlagos értéke, 15,9 százalék.
Lényeges változás lesz a kormány szerda esti bejelentése, mely szerint vége a 480 forintos hatósági árnak az üzemanyagok tekintetében. Ennek kapcsán pedig az a konszenzusos várakozás, hogy az üzemanyagok esetében az árstop idei, eddig tervezettnél korábbi megszüntetése önmagában 2 százalékponttal emeli az inflációt, jövőre is. (A lapunknak nyilatkozó elemzők januárra már plusz 2,5 százalékpontra becsülték a lépés inflációs hatását.)
Ezek nyomán 2023-ban akár az éves átlagos infláció közel lesz a 18 százalékhoz. Ha ez bekövetkezne, akkor 1997 óta nem látott éves drágulást látnánk jövőre.
Ha a jegybank is az elemzőkhöz hasonló inflációs számot prognosztizál jövőre, és ezt a kormány a magáévá teszi, akkor könnyen lehet, hogy 2023 elején 18 százalékhoz közeli emelésben részesülhetnek a nyugdíjasok.
Ha abból indulunk ki, hogy egy százalékpontnyi nyugdíjemelés mintegy 48-50 milliárd forinttal növeli a költségvetés kiadásait, akkor azt mondhatjuk, hogy – ha 18 százalékos emelés következik be – 2023 januárjában 860-900 milliárd forinttal kell többet költeni a rendszeres nyugdíjak kifizetésére.
